Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 40

Klinikai Onkológia

2016. SZEPTEMBER 15.

A méhtestrák korszerű kezelése

SIPOS Norbert

A méhtestrák a leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú daganat a fejlett országokban. A legutóbbi években is tetten érhető incidencianövekedés hátterében többek között a civilizációs betegségként jelentkező elhízás áll. Etiológiájuk alapján a méhtestrákok heterogén csoportot alkotnak, ezért nem meglepő, hogy a hatékony terápiának is egyre inkább személyre szabottnak kell lennie. A méhtestrák elsődleges kezelése műtéti. A javasolt műtéti eljárás a teljes méh és a függelékek eltávolítása. A legfrissebb nemzetközi ajánlások, leszámítva az I/A. stádiumú, jól vagy közepesen differenciált, endometrioid típusú, 2 centiméternél nem nagyobb daganatokat, a kismedencei és paraaorticus lymphadenectomia elvégzését támogatják. Az adjuváns kezelés módját illetően, különösen az előrehaladt stádiumú esetekben, még mindig nem született teljes konszenzus. A posztoperatív sugárkezelés, kemoterápia, illetve a két modalitás különböző típusú kombinációjának hatékonyságát számos, jelenleg is folyó tanulmány vizsgálja. A kiújult méhtestrák nagyon rossz prognózisú, ebben az esetben szisztémás kezelés, leginkább kemoterápia jön szóba. A célzott gyógyszeres kezeléssel (angiogenezis-gátlás, mTOR-gátlás, hormonterápia) kapcsolatos vizsgálatok az utóbbi években biztató eredményeket szolgáltattak. A méhtestrákok 80%-a korai stádiumban felismerhető, eredményesen kezelhető betegség. Azonban az esetek kisebb hányadában a rossz kórjóslatú, recidív daganat terápiája komoly kihívást jelent a klinikus számára. Összefoglaló közleményünkben az utóbbi évek fontos eredményeit vesszük sorra, melyek a rossz prognózisú méhtestrákok kezelésében is áttörést hozhatnak a közeljövőben.

Lege Artis Medicinae

2015. FEBRUÁR 15.

Fulvesztranttal kezelt, sokszervi disszeminációval járó tumoros betegünk ismertetése

BÁNHEGYI Róbert János, FÜLÖP Ferenc, PIKÓ Béla

Közleményünkben a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban fulvesztranttal kezelt, előrehaladott emlőrákos betegeink közül mutatjuk be az egyik, többszörösen előkezelt, a hormonterápiára igen jól reagáló esetünket.

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Az emlőrák korszerű neoadjuváns kezelése

KAHÁN Zsuzsanna, RUSZ Orsolya, UHERCSÁK Gabriella, NIKOLÉNYI Alíz

A neoadjuváns szisztémás terápia (NST) hagyományosan az előrehaladott emlőrák kezelésére szolgál, mely a daganat regresszióját okozva lehetővé teheti a technikai operabilitást. Újabban a legtöbb olyan esetben alkalmazzuk, amikor adjuváns szisztémás terápiára van szükség, hiszen a gyógyszerhatás közvetlen tanulmányozásával a prognózis pontosabban megbecsülhető, szükség esetén a kezelés módosítható, a szisztémás terápia hamarabb megkezdődik, és hatására mind a műtéti, mind a sugárterápiás radikalitás mérsékelhető. A gyógyszeres terápiát a gyógyszerérzékenységet tükröző daganatjellemzők alapján érdemes megválasztani. A kemoszenzitív tumorok esetében a neoadjuváns kemoterápia taxán- és antraciklinalapú, és a kellő adjuváns hatás érdekében a teljes tervezett dózist meg kell adni a műtét előtt. A HER2-pozitív tumorok esetében a kemoterápiához adott HER2-gátló terápia mintegy megkétszerezi a patológiai komplett remisszió arányát. A hormonszenzitív tumorok esetében a standard hormonterápia 4-8 hónapig tartó aromatázgátló (menopauzás betegek) vagy tamoxifen/aromatázgátló és LHRH-analóg (premenopauzás betegek), mely jó eredmény esetén a műtét után is folytatandó. Az NST hatásának korai értékelésére ígéretesnek tűnik sorozatos biopszia vagy képalkotó vizsgálat (MRI, PET) végzése. Az NST kapcsán az őrszemnyirokcsomó-biopszia nagy körültekintést igényel; egyes esetekben lehetőséget ad a hónalji blokkdisszekció elkerülésére. A sugárterápia megtervezéséhez a kiindulási stádium és a regresszió megítélése szükséges.

Magyar Orvos

2014. MÁRCIUS 30.

Új terápiás lehetőségek az emlődaganatok kezelésében

BOÉR Katalin

Az emlőrák kezelésében alkalmazott szisztémás gyógyszeres terápiának mind a korai, mind az áttétes stádiumú daganatokban jelentős szerepe van. Szisztémás gyógyszeres kezelés során kemoterápia, hormonterápia és biológiai célzott gyógyszerek, illetve ezek kombinációi kerülnek alkalmazásra. A korai stádiumú daganatoknál a relapszusok kockázatának csökkentése, és ezáltal a túlélés javítása a cél, míg áttétes esetekben a gyógyszerek adása a betegség stabilizációját, a túlélés meghosszabbodását és a tünetek enyhítését eredményezi.

Lege Artis Medicinae

2013. JÚNIUS 20.

A fulvesztrant helye a metasztatikus emlőrák kezelésében

BÁNHEGYI Róbert János, FÜLÖP Ferenc, MELLÁR Erzsébet, PIKÓ Béla

Az új szerek (hagyományos citosztatikumok, biológiai célpontokra ható - „target” - vegyületek és ezek különféle kombinációi) utóbbi években tapasztalt elterjedésével egyidejűleg, illetve azok elterjedése ellenére az emlőrák kezelésében a klasszikus hormonterápia továbbra is megőrizte jelentőségét.

Lege Artis Medicinae

2012. NOVEMBER 22.

Alkalmas-e a menopauzális hormonterápia cardiovascularis prevencióra?

LÁSZLÓ Ádám

A menopauzát követő tüszőhormonhiány következtében a nők körében gyakoribbá válnak a coronariabetegségek és a szívinfarktus, ezért ezek megelőzésére és a menopauzális tünetek kezelésére korábban kiterjedten használták a hormonpótló kezelést.

LAM KID

2011. OKTÓBER 20.

A csontáttétek okozta fájdalom csillapítása

BOÉR Katalin

A csontáttétek kialakulása számos szolid tumor szóródásának jellegzetes velejárója. A vázrendszeri áttétek kezelése palliatív, az elsődleges cél a fájdalom enyhítése, és emellett fontos szempont a csontfracturák kockázatának csökkentése, a túlélés meghosszabbítása, a betegek aktivitásának megőrzése.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A menopauza kedvező hatása

Úgy tűnik, hogy a változó kori hőhullámokat előidéző hormonhiány egyúttal csökkenti a rák kialakulásának kockázatát is. A kellemetlen tünetet tapasztaló nőknél csak fele annyi az esélye a mellráknak.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Emlőrák Zöldség-gyümölcs az ösztrogén ellen

Mintegy harmadával csökkentette az emlőrák kiújulásának valószínűségét, ha a betegek nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, de csak akkor, ha a daganat kezelésekor nem voltak hőhullámaik.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem gyógyuló csonttörésre őssejtkezelés

Az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) csontregeneráló hormonnal dúsított őssejtkezelés segíthet a törött csont helyreállításában olyan törések esetében, amelyek nem gyógyulnak normálisan.