Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 40

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

HOZZÁSZÓLÁS

DR. VÉCSEI László

Acsádi és munkatársai génterápiáról közölt jelen munkája [Ideggyógyászati Szemle/Clinical Neuroscience 1995 (48):76.] a neurológiai kórképek merőben újszerű kezelési lehetőségét veti fel. A neurongénterápia területén korábban „átvivőként" alkalmazták a HSV-1 (herpes simplex vírus one) vektort, melynek számos előnye igazolódott.

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

A simplex glaucoma kezelése, szemcsepp vagy korai műtét?

HOLLÓ Gábor

A primer nyitott zugú (simplex) glaucoma a 40 évesnél idősebb európai népességben -0,5–2%-ban fordul elő, és a fejlett közegészségüggyel rendelkező országokban a vakság egyik leggyakoribb oka. A már kialakult glaucomás látótér- és visusromlás irreverzibilis, ezért a látás megmentésének egyik alapfeltétele az, hogy a betegséget korai stádiumban diagnosztizáljuk, és a kezelést korai stádiumban kezdjük meg. Sajnos, a kezelés megkezdése nem jelenti azt, hogy a retinalis ganglionsejt-pusztulás és a következményes látótér-károsodás megszűnik. Noha üteme lassul, a szemek jelentős részében a progresszió kezelés mellett is kimutatható. Éppen ezért áll ma a glaucomakutatás középpontjában a kezelés hosszú távú hatékonyságának elemzése.

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Természetes humán alfa interferon alkalmazása oralis vírusfertőzésekben és következményes betegségekben

KÖVESI György, ONÓDY Klára, PÁLÓCZY Katalin, FEKETE Béla

A szerzők 35 betegen egy magyar előállítású, természetes alfa interferonkészítmény hatását vizsgálták. A betegek a szájban előforduló vírusfertőzésekben (gingivostomatitis herpetica, krónikus recidiváló herpes), illetve vírussal kapcsolatos betegségekben (herpetiform ulceratio, krónikus recidiváló aphtha, Sutton aphtha és postherpeti cuserythema exsudativum multiforme) szenvedtek. Napi 1 illetve 2 millió NE alfa interferont kaptak (im.), 10 napon át. A kezelés előtt és után 10 nappal laboratóriumi vizsgálatokat, majd 1 és 3 hónap múlva klinikai ellenőrzést végeztünk. A rutin laboratóriumi vizsgálatok mellett meghatároztuk az LGL sejt és abszolút lymphocytaszámot, az azonnali és a teljes rozettaszámot, valamint 10 esetben a felszíni markerek expressziójának változásait. Az alfa interferon kezelés hatására nem változtak a szokványos laboratóriumi paraméterek. Az LGL, az azonnali és teljes rozettaképző sejtek száma szignifikánsan emelkedett. Szignifikánsan emelkedett a CD 8, CD 11b, CD 14, CD 25 és a CD 45R felszíni markerek expressziója is. A betegek 72,7%-a gyógyult, 15%-a javult, és eddig csak három esetben alakult ki recidiva. A kezelés során nem fordult elő olyan mellékhatás, amely miatt a kezelést meg kellett volna szakítani. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy az alfa interferon sikeresen alkalmaz ható az oralis vírusos és vírussal kapcsolatos betegségek kezelésében.

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

Fiatal Neurológusok Fóruma Szeged. 1992. október

Motoneuron-betegségek témakör. Sclerosis lateralis amyotrophica-eseteink elemzése. Kísérletes. immunmediált substantia nigra-károsodás. Az ansa galeni szerepe a gége protectív reflexében - intraoperatív, neuromiográfiás vizsgálatok kutyán. Az ingerületvezetési sebesség mérésének prognosztikai szerepe Bell-bénulásában. Idegrendszeri gyulladások témakör. Meningoencephalitis altípusos esete. Ophthalmoplegia herpes zoosterben (két eset ismertetése). Guillain-Barré-szindrómás eseteink kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák. SLE-hez csatlakozó központi idegrendszeri szövődmény esete (klinikopatológiai ismertetés). Ventriculo-peritonealis (vp) shunt súlyos liquorkeringési zavart okozó basalis arachnitis esetén. Fájdalomszindróma témakör. Spect- és TCD-vizsgálatok cluster típusú fejfájásban. Migrén előfordulása osztályunkon. A trigeminusneuralgia kezelése a Meckel-tasak glicerininfiltrációjával. Oszteoporosis által okozott fájdalomszindrómák. Egyéb neurológiai problémák. A hypoparathyreosis neuropszichiátriai vonatkozásai. Terápiarezisztens bitemporalis epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásának gyakorlata (esetbemutatás). Corpus callosum-tumoros esetünkről. Meningeoma és basilaris óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). Nyaki duplex ultrahangvizsgálatok értéke a cerebrovascularis betegek ellátásában (700 vizsgálat tapasztalatai). Alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek a. carotisának ultrahangvizsgálata során szerzett tapasztalataink. Lézer-doppleres keringésvizsgálat a cochlea autoregulációjának követésére. Újabb lehetőségek a BERA vizsgálatokban a dantec counterpoint MK-2 EMG/EP segítségével. HBS-Madopar alkalmazása Parkinson-szindrómában, különös tekintettel az éjszakai dystoniákra. HBS-Madopar szerepe az "on-off" különböző típusaiban.

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

Szájtünetek jelentősége a leukaemiák diagnosztikájában

GYURKOVICS Csilla, BÁNÓCZY Jolán

A vérképzőrendszer betegségeinek gyakori kísérő tünetei a szájnyálkahártya-, és a száj környékének elváltozásai, melyek az alapbetegség első tüneteként jelentkezve, diagnosztikus értékűek. Primaer szájtünetek elsősorban az acut leukaemiára jellemzőek. Ezek: haemorrhagia, petechia, ecchymosis, ínyfekély, gingiva-hy pertrophia, gingiva-fájdalom, fogmozgathatóság, candidiasis, herpes simplex vírusfertőzés, nyirokcsomó nagyobbodás. A chronicus leukaemiák szájtünetei is fel kelthetik az alapbetegség gyanúját. A szájelváltozások kiterjedését és súlyosságát az al kalmazott cytostaticus terápia fokozza.

Ideggyógyászati Szemle

1991. OKTÓBER 01.

Új terápiás lehetőségek a központi idegrendszer megbetegedéseiben: összefoglaló tanulmány

DR. VÉCSEI László, DR. SCHWAB Ferenc

A központi idegrendszer számos megbetegedésének alapvető problémája az idegsejtek súlyos károsodása, s következésképpen funkciójuk részleges vagy teljes kiesése. (1) A defektív Herpes Simplex Vírus One (HSV-1) vektor alkalmazása lehetőséget kínál arra, hogy posztmitotikus sejtekbe, - így neuronokba is -, genetikus információ kerüljön beépítésre, amely új terápiás lehetőségeket vetít elő (2). A központi (és perifériás) idegrendszer különböző megbetegedéseinek (ischemiás, metabolikus, kongenitális, degeneratív kórképek) kezelésében alkalmazható (biokompatibilis polimerekbe megfelelő technológiával beépített implantálható) farmakon-beviteli módszer kerül bemutatásra. (3) Fetális vagy neonatális idegszövetgraft sztereotaxiás műtéttel történő agyi implantációjával lehetőség kínálkozik a kiesett cerebrális funkció részleges (vagy esetleg teljes) pótlására. ( 4) Mikrodialízis alkalmazásával az itt ismertetett terápiás beavatkozások neurokémiai effektusai (és általában az intracerebrális extracelluláris térben zajló patobiokémiai történések) jól monitorizálhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

A limbikus encephalitisről

DR BEKÉNY György, DR PÉTER Ágnes, DR FORNÁDI Ferenc

25 éves nőbetegen szubakut meningo-encephalitis zajlott le. A tünettant a tudatzavar megszűnte után a megjegyző emlékezés csökkenése, dezorientáció, euphoria, nyugtalansági állapotok jellemezték limbikus encephalitisnek megfelelően. A liquorban plazmasejtes-lymphocytás cytologiai reakció, bal oldali kiesés a benzoereakcióban, gamma-globulin szaporulat volt észlelhető. A teljes gyógyulás után retrográd amnesia maradt vissza 8 hónapra terjedő időtartammal. A magas morbilli antitest titer alapján a szerzők tárgyalják a megbetegedésnek a kanyaróhoz való viszonyát. Megbeszélésre kerül a herpes simplex vírus esetleges kóroktani szerepe, továbbá a liquorcytologiai lelet diagnosztikus jelentősége.

Ideggyógyászati Szemle

1972. NOVEMBER 01.

A schizophrenia nosologiai problémájának fejlődéstörténetéről és megoldásának lehetőségéről

DR PETHŐ Bertalan

A legtöbb olyan betegségkép, amit ma a schizophreniák csoportjába sorolnak, eredetileg önálló kórforma volt. A Dementhia praecox, a katatonia, a hebephrenia, a Dementia paranoides, a Dementia simplex, az idiopathiás amentia stb. kórformája kezdetben egyaránt elkönyvelhető volt önálló nosologiai egységként. A schizophrenia-fogalom történeti alakulása két egymással ellentétes, de kihatásait tekintve egyaránt káros következményekkel járó tendenciát mutat. Egyfelől, a psychogenetikai értelmezés és az élményaspektus túlsúlyra jutása, ill. abszolutizálása a schizophrenia-fogalom alaptalan általánosításához és a schizophreniák alakkörének mértéktelen kibővítéséhez vezetett. Ennek a tendenciának az érvényesülésével egyre inkább mindenütt fellelték a schizophreniát. Másfelől, a formai jellemzőknek és a magatartás-aspektusnak az elhanyagolásával egyre inkább elvesztették a kórformák határozott, valósághű és egyértelmű körülhatárolásának a bázisát. Ennek az utóbbi tendenciának az érvényesülésével egyre kevésbé tudták megmondani, hogy mi az, amit a legkülönfélébb esetekben schizophren-ként fellelnek és egyre kevésbé voltak képesek az egyes kórformák, alcsoportok és állapotképek meghatározására. Ennek a két tendenciának az együttes hatására a schizophreniák csoportja egyszerre vált heterogénné, alaktalanná, diffuzan-homogénné és sokértelművé.

Ideggyógyászati Szemle

1970. SZEPTEMBER 01.

Herpes zoster oticushoz társuló arcidegbénulás és görcsök

DR. GERENCSÉR Ferenc

21 éves férfi beteg typusos herpes zoster oticusa kapcsán trismust, musc. sterooclei-domastoideus görcsöt és opisthotonust észlelt. Tetanus fertőzés lehetőségét kellett kizárni.

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁRCIUS 01.

Acut necrotizáló, zárványtestes herpes-virus encephalitis gyermekkorban

CSERMELY Hubert

Szerző 3 és fél éves leánygyermek 14 nap alatt fatalisan végződő encephalitisének histopathologiai képét mutatja be, melynek 4 jellegzetessége van: 1 kiterjedt meningocorticalis massiv infiltratio, 2. a kéreg diffus coagulatiós necrosisa, 3. reactiv gliás-mesenchymalis proliferatio, 4. zárványtestek. A klinikai és pathologiai kép együttes mérlegelése alapján észlelését herpes virus encephalitisnek tartja.