Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

Angioplasztika az orvostudományhoz képest

MATOS Lajos

PTCA ténylegesen 100 betegen történt, közülük 80-ban volt eredményes (az átlagosan 76%-os szűkület 36%-ra csökkent). Két betegnek volt szüksége azonnali sebészeti beavatkozásra. Fél éven belül a PTCA-t 16 betegnél kellett megismételni. Szívizom infarctus a PTCA csoportban 5 esetben, a gyógyszerrel kezeltek között 3 esetben következett be. Hat hónap után a PTCA therapiában részesülteknek 64%-a (61/96) anginamentes volt, a gyógyszerrel kezelt csoportból ez 46%-nak adódott (47/ 102; p<0,01). Az intervenciós csoport tagjainak terhelhetősége jobban növekedett (p<0,001) és tovább bírták a terhelést (p<0,01). A PTCA után gyorsabb volt az angina-mentesség kialakulása és jobb lett a terhelhetőség, mint a gyógyszeres therapia mellett, de az intervenció költségesebbnek bizonyult és több volt a szövődmény.

HUN 1993;3(05)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

Endopyelotomia

TÓTH Csaba, PÁSZTOR Imre, HOLMAN Endre, FICSÓR Ervin, PAPP Ferenc, MUNIM Khan

Elsőként vezettük be Magyarországon 1986 ban az endopyelotomia műtéteket. A helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás után 6 hétig 8–12 Ch-es transrenalisdrént hagyunk a vesében. A beteg az alig megterhelő műtét után 5 napon belül elhagyhatja a kórházat és munkaképes. A transrenalisdrén eltávolítását követően 3 havonta ultrahangellenőrzés történik. Hat hó napnál tovább maradó és panaszokat okozó pyelectasia, kimutatható perzisztáló szűkület esetén végzünk feltárásos pyelonplasztikát. Betegeink 83%-ában csupán az endopyelotomia eredményes volt.

HUN 1993;3(01)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedők cardialis veszélyeztetettsége

HORVÁTH Sándor

Számos vizsgálat igazolja az ichaemiás cerebrovascularis megbetegedések és az ischaemiás szívbetegség gyakori együttes előfordulását. Tünetmentes carotis szűkület, amaurosis fugax, tranziens ischaemiás attack vagy ichaemiás agyi infarctus miatt kezelt betegek vezető haláloka nem agyi eredetű, hanem szívizom infarctus. Ischaemiás cerebrovascularis megbetegedés tünetei, vagy a nyaki nagy artériák még tünetmentes atherosclerosisa éppolyan figyelmeztető jel myocardialis in farctus veszélyére, mint ichaemiás agyi infarctuséra. Az ichaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedők coronariabetegség irányában történő rutinszerű kivizsgálása, kezelése és gondozása rendkívül fontos teendő élettartamuk megnyújtása érdekében.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

A posttracheotomiás légcsőszűkület fiberscopos vizsgálata myasthenia gravisban szenvedő betegekben

KAS József, BARANYAI Lajos, RIGEL András, MOLNÁR János, SZOBOR Albert

A posttracheotomiás szűkületek gyakran csak hosszabb idővel a kanül eltávolítása után derülnek ki. Ez a tapasztalat vezette a szerzőket tracheotomizált betegeik légcsövének endoscopos utóvizsgálatára. 1973 óta 600 myasthenia gravisban szenvedő, thymectomián átesett betegből 103-nál történt tracheotomia. Közülük 45 beteget 47 légcsőmetszést követően vizsgáltak 2 hónaptól 13 évig terjedő időszakban fiberscoppal, helyi érzéstelenítésben. A légcső lumenét az eredeti keresztmetszet becsült százalékában fejezték ki. Harminchárom esetben (70%) találtak különböző fokú szűkületet, melyből 5 (11%) volt szimptomatikus. Két beteg stridora megszüntethető volt a compressiot okozó göbös struma resectiojával, illetve a stoma területében képződött granuloma endoscopos eltávolításával. Három beteg ismételt translaryngealis intubatioját az ismert szűkület miatt optikai ellenőrzés mellett végezték el. A betegek kis megterheléssel járó, módszeres követésére a fiberscopia kedvezőbb, mint a merev bronchoscopia. Segítségével a stridort okozó súlyos szűkületeken kívül a tünetmentes, de mégis jelentős fokú stenosisok is könnyen felismerhetők. Ezek ismerete igen hasznos lehet a myasthenia gravisos betegek gondozásában. Tapasztalataik alapján utóvizsgálati tervet alakítottak ki.

HUN 1992;2(03)

Ideggyógyászati Szemle

1992. JANUÁR 01.

GYERMEKKORI „STROKE"-HOZ VEZETŐ INTRACRANIALIS FIBROMUSCULARIS DYSPLASIA

VELKEY Imre, LOMBAY Béla, PÁNCZÉL Gyula

A szerzők a magyar szakirodalomban először számolnak be gyermekkori stroke-hoz vezető intracranialis fibromuscularis dysplasiáról. Angiográfia során kimutatott, a baloldali arteria cerebi media kezdeti szakaszán lévő 3-4 cm hosszú jelentős mértékű szűkület „stroke in evolution" klinikai képét okozta egy 12 éves fiúnál.

HUN 1992;45(01-02)

Lege Artis Medicinae

1991. JANUÁR 12.

Az ischaemiás szívbetegség patomechanizmusának koncepciója

A primer atherosclerotikus plaque hosszú időn keresztül változatlan kiterjedésű maradhat és meg-felelő méretű szűkület esetén stabil angina pectorist eredményez.

HUN 1991;1(01)

Ideggyógyászati Szemle

1989. JÚNIUS 01.

A számítógépes rétegvizsgálat (CT) szerepe a szűk lumbális spinális csatorna diagnosztikájában

DR. PATAY Zoltán, DR. BERKY Mihály

A lumbális intraspinális térség morfológiája nem túl változatos. Egyes jellemző paraméterei azonban már viszonylag széles határok között mozoghatnak. A klinikai szempontból nem különösebben jelentős tág, illetve átlagos tágasságú lumbális gerinccsatorna mellett, az úgynevezett „szűk lumbális spinális csatorna" és szindrómája - elsősorban Verbiest úttörő munkássága nyomán [12] ma már jól definiált kliniko-radiológiai entitás.

HUN 1989;42(06)

Ideggyógyászati Szemle

1987. JÚLIUS 01.

A szűk ágyéki gerinccsatorna tünetegyüttese

DR. STEFANITS János

A deréktáji, alsó végtagba sugárzó fájdalmak viszonylag kevésbé közismert oka a veleszületett szűk ágyéki gerinccsatorna. A szerző 61 radiológiailag és műtétileg igazolt szűk ágyéki gerinccsatornájú beteg ismertetése kapcsán hívja fel a figyelmet az elváltozás gyakori előfordulására, sajátos - a típusos porckorongsérv okozta lumboischialigiától sokban eltérő -megjelenésére. A gerinccsatorna anatómiai viszonyainak pontos radiológiai vizsgálata -diagnosztikus jelentőségén túl - lehetővé teszi az eredményes kezelés mód megválasztását.

HUN 1987;11(07)

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

C.I. -II. közötti punkcióval végzett nyaki Amipaque myelográfiáról

A szerzők 152 szelektív nyaki Amipaque myelográfia tapasztalatairól számolnak be. Leírják a hátsó-oldalsó C. I.-II. közötti punkcióval végzett vizsgálat technikáját. Megállapítják, hogy ezen módszer bevezetésével és rendszeres alkalmazásával olyan vizsgáló eljáráshoz jutottak, mely korszerű, és csekély kockázata mellett hozzásegít a pontos diagnózis felállításához. A szerzők megítélése szerint jelen technikai feltételek mellett ezen módszernél gyorsabb, kevesebb megterhelést jelentő, több információt adó diagnosztikus beavatkozás a nyaki gerinccsatorna vizsgálatához nem áll rendelkezésre.

HUN 1984;37(10)

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚNIUS 01.

A carotisok felett hallható zörej jelentősége a cerebrovascularis betegek ellátásában

DR. NAGY Zoltán, DR. MOGÁN István, DR. ASZALÓS Zsuzsa

A nyak feletti hallgatózás, a carotis eredetű zörejek észlelése, közel 150 éves vizsgálati módgzer, melynek fontossága a carotis műtéti rekonstrukciójának lehetősége miatt az utóbbi évtizedben megnőtt. A zörej hátterében az esetek 85-90%-ában carotis szűkület van. A carotis szükület és múló ischaemiás rohamok jelentkezése egyértelmű mfü.éti indikációt jelentenek. A tünetmentesen észlelt carotis zörejek esetében nem egyértelmű az állásfoglalás a nemzetközi irodalomban. Saját gyakorlatunk és irodalmi elemzések alapján a következő esetekben tartjuk szükségesnek ilyenkor az angiografia és lehetőség szerint a carotis rekonstrukciós műtét elvégzését: l. kétoldali zörej, vagy zörej a domináns oldalon; 2. egyik oldali zörej, melyet másik oldali carotis interna elzáródás kísér; 3. agyi kisérbetegségek esetében, illetve; 4. szív, coronaria vagy nagyérműtétek elvégzése előtt. Minden középkorú vagy idősebb beteg rutin vizsgálatánál a carotisok feletti hallgatózás elengedhetetlenül fontos.

HUN 1984;37(06)