Ideggyógyászati Szemle - 1984;37(10)

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

Paranoid szindrómák lefolyása

FRATER Rózsa, KÖRNYEY Edith, LAMY Szilvia, LONTAI Mária

224 nőbeteg átlag ötéves katamdesztikus vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy: 1. Míg a paranoid tünetképződésnek patognosztikus jelentősége nincs és a szindróma létrejöhet nem disponált személynél is, - az idült paranoid psychosisok kialakulásában elsőrendű jelentősége a személyiségnek van. Ennek talaján bontakozik ki, adott időpontban érvényesü1ő psychoszociális és biológiai tényezők kölcsönhatására, a klinikai értelemben vett „betegség". 2. Önmagából a psychopatológiai állapotképből többnyire nem válaszolható meg vajon személyiségzavarról, átmeneti reakcióról, krónikus paranoid kórkép vagy -endogen, illetve organikus psychosis beköszöntéséről van-e szó- A klinikai tünetek, a személyiség és lefolyás együttes értékelésével a „szindroma'' besorolása már általában lehetséges.

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

Véralvadászavarok agyvérzésekben

SZIRMAI I., ANTALICZ M., FENDLER K., MÓRÓ Zs., KARTAI Zs.

A szerzők 45 subarachnoidalis és intracerebralis (állományvérzés ill. vérzéses infarktus) miatt kezelt beteg liquorának és szérumának FDP-koncentrációját és a serum prtohrombin aktivitását (PA) mérték a kórlefolyás során több alkalommal. A felsorolt kórképek topográfiai diagnózisát CT-, angiográfiás vizsgálatokkal, ill. az agy-boncolási lelet alapján állították fel. A méréseredményeket statisztikai módszerekkel értékelték.

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

Neuroendokrin és aminanyagcsere vizsgálatok szkizofréniákban: tipológiai sajátságok

DR. BÁNKIM Csaba, DR. ARATÓ Mihály, DR. VOJNIK Mária, DR. RIHMER Zoltán, PAPP Zsuzsa

Az egységes szkizofrénia-koncepció „képtelenségét" [26] a századfordulótól kezdve számosan újra meg újra hangoztatták, és folyamatosan törekedtek a közismerten heterogén, ráadásul egymástól is független tüneti kép, lefolyás, kimenetel, terápiás befolyásolhatóság stb. alapján valid nozológia kidolgozására.

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

C.I. -II. közötti punkcióval végzett nyaki Amipaque myelográfiáról

A szerzők 152 szelektív nyaki Amipaque myelográfia tapasztalatairól számolnak be. Leírják a hátsó-oldalsó C. I.-II. közötti punkcióval végzett vizsgálat technikáját. Megállapítják, hogy ezen módszer bevezetésével és rendszeres alkalmazásával olyan vizsgáló eljáráshoz jutottak, mely korszerű, és csekély kockázata mellett hozzásegít a pontos diagnózis felállításához. A szerzők megítélése szerint jelen technikai feltételek mellett ezen módszernél gyorsabb, kevesebb megterhelést jelentő, több információt adó diagnosztikus beavatkozás a nyaki gerinccsatorna vizsgálatához nem áll rendelkezésre.

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

Tapasztalataink az open-door rendszerű pszichiátriai osztály szervezésében

LIZICZAI Etel, BÁLINT Árpád

A szerzők egy általános kórház területén működő pszichiátriai osztály szervezésének folyamatában mutatják be az open-door szisztéma lehetőségeit és bizonyos alapelveket hangsúlyoznak. Legfontosabbnak tartják az egységes és humánus szemlélet kialakítását, melynek alapján különböző profilok együttes kezelése is megoldható. Fontosnak tartják a vezető szerepének és a csoportalakítás pszichológiai lényegének elméleti tisztázását. Szükségesnek tartanak bizonyos pedagógiai módszerességet minden területen, ezért is a team tagjainak képzését helyben javasolják. Hangsúlyozzák, hogy páciens reszocializálását biztosító teljes életmodell csak a reális társadalommal való folyamatos konfrontáció utján lehetséges.

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

Subclavian steal szindroma megoldása transluminalis angioplasticával

DR. BOKOR Magdolna, DR. BERENTEY Ernő

A szerzők diagnosztikus célzatú aortaív angiográfiával egyidejűleg az észlelt és klinikailag is feltételezett subclavian steal szindrómát transluminalis angioplasticával megoldották, megelőző és a beavatkozást követő fibrinolytikus kezelés nélkül. Felhívják a figyelmet e szindroma újabb megoldási lehetőségére.

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

BESZÁMOLÓ: Alkoholizmus és paranoiditás

DR. BALAJTHY Béla

Kevés olyan ok-okozati összefüggés mutatkozik a psychiatriában, mely annyi szállal és színnel kapcsolódna egymáshoz, mint az alkoholizmus és a paranoiditás. Meglepő ezek után, hogy a modern alkoholizmuskutatás könyvtárnyi irodalmában ezen kapcsolat elemzése alig szerepel. Ha mint téma felmerül, olyan klasszikusok megállapításait idézik, mint Kraepelin, Wernicke (alc. hallucinosis), Bonhoeffer (,,paranoid habitus"), Bleuler, H. Gruhle stb.