Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1991. SZEPTEMBER 01.

Myasthenia gravisban észlelt meglepő lelet elektrodiagnosztikai elemzése

DR. KÓMÁR József

50 éves nőbetegen megterhelés hatására fáradékonyság alakult ki, részint az oculobulbaris izmokban, részint az alsó végtag proximalis izomzatában. Szerző az EMG-vizsgálattal részint myasthenia gravisra, részint Eaton-Lambert syndromára utaló tüneteket észlelt és felveti a két kórkép szövődésének lehetőségét.

HUN 1991;44(09)

Ideggyógyászati Szemle

1991. ÁPRILIS 01.

Beszámoló a bécsi EMG szemináriumról

DR. KISS Gábor

1991. január 25-, és 26-án Bécs nagy neurológiai centrumában - a Neurologisches Krankenhaus Rosenhügel szervezésében - EMG szemináriumot rendeztek. A szeminárium témája a motoros egység EMG analízise és a repetitív ingerléses technika voltak. Céljául az elméleti alapok. a gyakorlati kivitelezés és az eredmények értékelésének ismertetését tűzték ki.

HUN 1991;44(04)

Ideggyógyászati Szemle

1991. FEBRUÁR 01.

BESZÁMOLÓ a IX. Nemzetközi Egyes Rost- és Quantitatív EMG tanfolyamról, valamint IV. Nemzetközi Computerizált és Quantitatív EMG Kongresszusról

DR. KÓMÁR József, DR. KISS Gábor

Az eseményen 27 országból közel 100-an vettek részt, Kelet-Európából sajnálatos módon alig féltucatnyian voltak jelen, Magyarországot ketten képviseltük. A találkozó hivatalos nyelve az angol volt. A hazánkban alig ismert egyes rost technika az elektromyographia egyik legfiatalabb, ugyanakkor legdinamikusabban fejlődő része.

HUN 1991;44(02)

Ideggyógyászati Szemle

1984. ÁPRILIS 01.

Korszerű módszer a tremor vizsgálatára

MOYORÓSI Ilona, TÁRCZY M., TAKÁTS Annamária, BIHARI Katalin

A szerzó'k a tremor vizsgálatának korszerű módszerét, a frekvencia spektrum analízist mutatják be. Az EMG vizsgálattal együttesen a módszert alkalmasnak találták különböző tremortipusok elkülönítésére. Nehezen besorolható klinikai esetekben a módszer jelentős segítséget nyújt a diagnózis felállításához.

HUN 1984;37(04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. FEBRUÁR 01.

Vállövi izomatrophia különleges esete. Vírusbetegség?

A szerzők 51 éves férfi betegségét ismertetik, akinél a vállövön kezdődő, gyorsan előrehaladó izomatrofiához a legzőizomzat korai érintettsége társult, amely légzésbénuláshoz vezetett. A neurogén izomatrofia klinikai diagnózisát típusos EMG- és izombiosziás leletek alapján állították fel. A beteg liquorában, normális sejtszám és összfehérje mellett az IgG-arány magas volt, az IgG/Alb hányados emelkedett, az IgG intrathekális szintézise bizonyítható volt. A gamma-típusú elektroforetogramokon oligoclonális ganunopatiát találtak. Fénymikroszkópos vizsgálattal a gerinvcelőben a mozgató sejtek szelektív kiesését, a fehérállományban Lafora-testeknek megfelelő képződményeket és a hátsó kötés elvelőtlenedését észlelték. A fénymikroszkópos leletek és az immunhisztológiai feldolgozás eredményei neuroallergiás tényezőkre utaltak. Elektronmikroszkóppal a gerincvelő elülső szarvak környékén, néhány glia-sejt citoplazmájában 75—80 nm átmérőjű, reovírusra emlékeztető partikulumokat találtak.

HUN 1983;36(02)

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

Terápiás lehetőségek vibrációs szindrómában szenvedők plexus brachiális-leziója esetén

KÁKOSY Tibor, CSENGŐDY József, GLOVICZKI Zoltán

A szerzők 26 vibrációs expozícióban dolgozó beteg plexus brachiális lézióját dekompressziós eljárásokkal (célzott vállövi gyógytorna, eredménytelenség esetén I. borda-resectio) kezelték. A gyógyeredményt elektrofiziológiai módszerekkel (EMG, idegvezetési sebesség mérése) is ellenőrizték. A konzervatív kezelés szubjektíve az esetek közel 1/3-ában, objektíve felében eredményezett javulást. A műtét objektíve valamennyi esetben eredményes volt, szubjektíve 5 betegből 3 javult tartósan. Eredményeik alapján javasolják vibrációs expozícióban dolgozók felsővégtagi panaszai esetén a vállövi neurovaszkuláris kompresszió jeleinek keresését és pozitív esetben az ismertetett dekompreszsziós eljárások alkalmazását.

HUN 1981;34(12)

Ideggyógyászati Szemle

1980. SZEPTEMBER 01.

Neuralgiás váll amyotrophia (Parsonage-Turner-szindróma)

DR DOMBAY Margit, DR TRIPOLSZKY András

Hét betegnél észleltek Parsonage-Turner-szindrómát. Őszi-tavaszi hónapokban enyhe láz kíséretében, fizikai megerőltetésre a vállöv perifériás idegeiben lézió jött létre és néhány napos heves fájdalom után a vállöv izmai megbénultak. A bénult izmokon nagy atrofia alakult ki. EMG-vel követték a klinikai javulást, mely több esetben csak fél év után indult meg és a gyógyulás 1-3- évet is igénybe vett. Minden esetben benignus volt a lefolyás.

HUN 1980;33(09)

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

Polyneuropathia systemás lupus erythematosus (SLE) betegségben

DR. BENCZE György, DR. DOMBAY Margit, DR. ORMOS Gábor, DR. KILIÁN Katalin

Két klinikailag több éven át észlelt SLE beteget ismertetnek. Mindkettőnél klinikai remisszió stádiumában, egy-két nap alatt járásképtelenségig fokozódó distalis túlsúlyú paraparesis alakult ki areflexiával és distal felé fokozódó érzészavarral, mely hónapok után sem mutatott lényeges javulást. Az EMG myogen és neurogen jeleket mutatott. Szövettanilag a combizomzatban jelentősen enyhébb volt az elváltozás, mint a lábszár distalis részében. Ez is amellett szól, hogy az izomelváltozást a denervatio is fokozta. Az erősen emelkedett liquor-fehérje a radixok megbetegedésére utalt. A polyneuropathia okaként vasculitis tételezhető fel.

HUN 1978;31(08)

Ideggyógyászati Szemle

1978. FEBRUÁR 01.

A nervus ulnaris kompressziós károsodása

DR. GLOVICZKI Zoltán, DR. SZEGEDY László, DR. SZILÁGYI András

A szerzők két betegük ismertetésével felhívják a figyelmet a sulcus n. ulnarisban kialakuló n. ulnaris kompressziós syndromára, diagnosztikájában az EMG és az ideg vezetési sebesség mérés jelentőségére. Egyéb alagút syndromákhoz hasonlóan a lokális segmentalis demyelinisatio miatt jellegzetes változás az adott segmentumban a vezetési sebesség csökkenése. A szerzők röviden összefoglalják az alagút syndromákra jellegzetes hisztológiai és elektrofíziológiai változásokat.

HUN 1978;31(02)

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Vállövi neurovascularis compressiós syndroma

DR GLOVICZKI Z., DR KÁLI A., DR URAI L.

A szerzők 52 vállövi neurovascularis compressiós beteg vizsgálatát végezték el. A szubjektív panaszok, a neurologiai status elemzése mellett két korszerű metodikával, a Doppler-féle flowmeter és a perifériás ideg vezetési sebesség mérésével igazolják a vascularis és a plexus compressiót. Mindkét metodika a beteg számára kevéssé megterhelő, ugyanakkor értékes és korai diagnózist biztosító vizsgálat vállövi compressió igazolására, a lokalizáció megállapítására. A rutin EMG vizsgálatnál, a sensoros rostok distalis vezetési sebesség mérésénél alkalmasabb metodika a plexus compressió igazolására az Erb pont-axilla közötti távolságon a motoros rostok vezetési sebességének mérése, ami kontrollcsoportnál n. ulnaris levezetésben 7 5 ,6 ± 1,6 m/sec, n. medianusnál 77 ± 1, 7 m/sec, míg betegcsoportban 49 ± 1,6 m/sec, illetve 51,3 ± 2,3 m/sec. 3 betegnél történt vállövi neurovascularis compressió megoldására ma már elfogadott decompressiós műtét, az 1. borda resectiója, ezt követően mindhárom betegnél megszűnt a vascularis compressió és javult a vezetési sebesség is.

HUN 1977;30(08)