Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

Polyneuropathia systemás lupus erythematosus (SLE) betegségben

DR. BENCZE György, DR. DOMBAY Margit, DR. ORMOS Gábor, DR. KILIÁN Katalin

Két klinikailag több éven át észlelt SLE beteget ismertetnek. Mindkettőnél klinikai remisszió stádiumában, egy-két nap alatt járásképtelenségig fokozódó distalis túlsúlyú paraparesis alakult ki areflexiával és distal felé fokozódó érzészavarral, mely hónapok után sem mutatott lényeges javulást. Az EMG myogen és neurogen jeleket mutatott. Szövettanilag a combizomzatban jelentősen enyhébb volt az elváltozás, mint a lábszár distalis részében. Ez is amellett szól, hogy az izomelváltozást a denervatio is fokozta. Az erősen emelkedett liquor-fehérje a radixok megbetegedésére utalt. A polyneuropathia okaként vasculitis tételezhető fel.

HUN 1978;31(08)

Ideggyógyászati Szemle

1978. FEBRUÁR 01.

A nervus ulnaris kompressziós károsodása

DR. GLOVICZKI Zoltán, DR. SZEGEDY László, DR. SZILÁGYI András

A szerzők két betegük ismertetésével felhívják a figyelmet a sulcus n. ulnarisban kialakuló n. ulnaris kompressziós syndromára, diagnosztikájában az EMG és az ideg vezetési sebesség mérés jelentőségére. Egyéb alagút syndromákhoz hasonlóan a lokális segmentalis demyelinisatio miatt jellegzetes változás az adott segmentumban a vezetési sebesség csökkenése. A szerzők röviden összefoglalják az alagút syndromákra jellegzetes hisztológiai és elektrofíziológiai változásokat.

HUN 1978;31(02)

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Vállövi neurovascularis compressiós syndroma

DR GLOVICZKI Z., DR KÁLI A., DR URAI L.

A szerzők 52 vállövi neurovascularis compressiós beteg vizsgálatát végezték el. A szubjektív panaszok, a neurologiai status elemzése mellett két korszerű metodikával, a Doppler-féle flowmeter és a perifériás ideg vezetési sebesség mérésével igazolják a vascularis és a plexus compressiót. Mindkét metodika a beteg számára kevéssé megterhelő, ugyanakkor értékes és korai diagnózist biztosító vizsgálat vállövi compressió igazolására, a lokalizáció megállapítására. A rutin EMG vizsgálatnál, a sensoros rostok distalis vezetési sebesség mérésénél alkalmasabb metodika a plexus compressió igazolására az Erb pont-axilla közötti távolságon a motoros rostok vezetési sebességének mérése, ami kontrollcsoportnál n. ulnaris levezetésben 7 5 ,6 ± 1,6 m/sec, n. medianusnál 77 ± 1, 7 m/sec, míg betegcsoportban 49 ± 1,6 m/sec, illetve 51,3 ± 2,3 m/sec. 3 betegnél történt vállövi neurovascularis compressió megoldására ma már elfogadott decompressiós műtét, az 1. borda resectiója, ezt követően mindhárom betegnél megszűnt a vascularis compressió és javult a vezetési sebesség is.

HUN 1977;30(08)

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Beszámoló az V. Nemzetközi EMG Kongresszusról

DR GLAVICZKI Zoltán

Pavia (1961), Koppenhága (1963), Glaskow (1967), Brüsszel (1971) után az Egyesült Államokban, a Minnesota állambeli Rochesterben, a Mayo Klinikán rendezték meg az ötödik Nemzetközi Elektromyographiai Kongresszust, 1975. szept 21 és 24 között.

HUN 1976;29(08)

Ideggyógyászati Szemle

1975. NOVEMBER 01.

BESZÁMOLÓK V. Nemzetközi EMG Kongresszus

DR. GLOVICZKI Zoltán

Pavia (1961), Koppenhaga (1963), Glasgow (1967), Brüsszel (1971) után az Egyesült Államokban, a Minnesota állambeli Rochesterben, a Mayo Klinikán rendezték meg az ötödik Nemzetközi Elektromyographiai Kongresszust, 1975. JX. 21. és 24. között. A Kongresszust megelőzően, szeptember 18. és 21. között, a„ Peripheral Nerve Club" elnevezésű symposiumot rendezték meg, szintén a Mayo Klinikán, Peter J . Dyck vezetésével.

HUN 1975;28(11)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

A Jacob- Creutzfeldt betegség klinikai és elektrofiziológiai adatainak elemzése

DR. SZIRMAI Imre, DR. CZOPF József, DR. GUSEO András, DR. PÁLFFY György

Szövettanilag igazolt Jacob-Creutzfeldt betegség egy esetében sorozatos EEG és EMG vizsgálatokat végeztünk. Az adatok egy részét gépi analízissel dolgoztuk fel. A klinikai tünetek és az elektrofiziológiai mérések összevetéséből megállapítottuk, hogy a myoclonusokkal együtt jelentkező ritmusos, trifázisos EEG hullámok egyetlen „generátorból" származnak, amely subcorticalisan helyezkedik el, feltehetően a thalamus egyes magcsoportjaiban. Az altatószerek és a külső ingerek hatása alapján feltettük, hogy a működészavar ,,pacemaker" -e összeköttetésben áll az agytörzsi aktiváló rendszerrel.

HUN 1975;28(10)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK

1. Frusztrativ szituáció elektrofiziológiai jelenségei 2. A hypothalamus és az agytörzs kolinerg ingerlésével kiváltott emocionális reakciók összehasonlító elemzése 3. Intracerebrálisan adott neurotranszmitterek és feltételes reflexműködés 4. Egy emocionális reakció kémiai hátteréről 5. Visualis perceptiv folyamatok polygraphiás vizsgálata 6. Egészséges fiatal csecsemők délelőtti alvásának vizsgálata, polygraphiás módszerrel 7. Akaratlagosság és mozgásszabályozás 8. Számítógépes mintafelismerés EMG jelsorozatban 9. Akaratlagosan kiváltott motoros egység potenciálok és erőkifejtés közben kapott EMG jelek számítógépes vizsgálata 10. VILUPAL-inhalatio okozta exogen psychosis elektroklinikai elemzése 11. Hyperventilatio és lnactin hatása az alpha-blocking jelenségre különböző neuropathológiai kórképekben 12. EEG-felvétellel párhuzamos, tartós EKG regisztrálás gyakorlati haszna 13. Agydaganatok műtét utáni elektrofiziológiai történései 14. Két éven át EEG-vel követett középvonali tumor esete 15. Az agytörzsi aktivációs rendszer elektromos tevékenységének változása terjedő görcsök alatt nyulakon 16. Polygraphiás vizsgálatok (localis vérátáramlás, oxygenszint, hőmérséklet és EMG) ép izomban 17. Polygraphiás vizsgálatok myogen és neurogen izomatrophiákban 18. Polygraphiás vizsgálata a Leponex hatásnak 19. Toxicus polyneuropathiában végzett electromyographiás vizsgálatok 20. Elektroneurographiai és reflex vizsgálatok psychosis maniacodepressivában

HUN 1975;28(10)

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚLIUS 01.

Hasi diagnosztikus problémát okozó peripheriás neurológiai kórkép: m. rectus abdominis syndroma

DR. KÓMÁR József, DR. VARGA Berta

A szerzők 4 saját észlelésük alapján leírják az alsó 6 n. intercostalis r. cutaneus medialisánuk sérülésekor kialakuló, erős hasi fájdalmakban megnyilvánuló tünetegyüttest, amely diagnosztikus nehézségeket okozhat. 2 esetben a klinikai észleléseket EMG vizsgálatokkal támasztották alá. Foglalkoznak a kórkép tüne- teivel, a kialakulás módjával, a gyógykezeléssel. A betegség megjelölésére a m. rectus abdominis syndroma elnevezést ajánlják.

HUN 1975;28(07)

Ideggyógyászati Szemle

1974. OKTÓBER 01.

Facio-bucco-lingualis dyskinesis

DR. TÁRCZY Miklós, DR. SZIRTES Gábor, DR. HASZNOS Tivadar

Szerzők 62 éves férfi betegnél krónikus széndiszulfid expositiót követően fellépett facio-bucco-lingualis dyskinesist ismertetnek. A dyskinesis voluntaris mozgás-intendálásra, valamint érzékszervi ingerekre mutatott fokozódást. Hang- és fényingerek dyskinesist fokozó hatását EEG és EMG vizsgálatokkal követték. A dyskinesis befolyásolására Haloperidol mechcatiót vezettek be. Az effektust Tremométerrel regisztrálták. Esetük kapcsán szerzők ismertetik a facio-bucco-lingualis dyskinesis pathomechanismusára, és a krónikus szén-diszulfid expositio idegrendszeri hatására vonatkozó irodalmi adatokat.

HUN 1974;27(10)

Ideggyógyászati Szemle

1973. JÚNIUS 01.

Az Atropin-coma hatása a neuromuscularis rendszerre, különös tekintettel a peripheriás idegek motoros rostjainak működésére

DR MECHLER Ferenc

Szerző 25 betegen polygraphiás vizsgálatokban elemezte az Atropin-coma központi és peripheriás idegrendszeri hatásait. Az EEG, EMG, EKG, légzés, az intramuscularis hőmérséklet, a peripheriás idegek vezetési sebessége, distalis latent ia-ideje, refractaer periódusa mellett figyelte a szénhydrát-anyagcserének, a vér és liquor ion-tartalmának és pH értékeinek változásait Atropin-comában. A refractaer periódus változását, valamint a distalis latentia-idő szignifikáns csökkenését észlelte. Megfigyeléseit az irodalom adataival egybevetve fejtegeti.

HUN 1973;26(06)