Ideggyógyászati Szemle - 1976;29(08)

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Lithium intoxicatiót követő tartós pszichés remissio két esete

DR SZŰCS Rozália, DR ALMÁSI Klára, DR HÉTHELYI Beatrix, DR BÖSZÖRMÉNYI Zoltán

A szerzők két beteget ismertetnek, kiknek több éves és csaknem állandó pszichiátriai osztályi kezelést igénylő pszichózisát neuroleptikumok és antidepressansok mellett lithiummal is kezelték. A betegeknél lithium intoxicatio alakult ki. Az intoxicatio lezajlása után, a betegek több éve fennálló, és valamennyi terápiára rezisztens pszichózisa megszűnt. A betegeket egy, illetve több mint fél éve a kórházból kibocsátották, semmiféle pszichiátriai kezelést nem igényelnek, tünet- és panaszmentesek.

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Az agy koncentrikus állomány-pusztulással társult diffus sclerosisa

DR MARTIN Edit, DR SORSZEGI Pál, DR GÖDÉNY Sára

A szerzők egy 17 éves leány epilepsiás rosszullétekkel kezdődő, másfél hónap múlva hirtelen megvakulással, b. o. hemi- majd tetraparesissel, három hónapig apalliumos syndromával járó esetét ismertetik. Szövettani vizsgálatokkal a hemisphaerium szimmetriás, diffus, occipitalisan koncentrikus velőpusztulását találták súlyos gliosissal, gyulladásos jelekkel, cholesterin ester szaporodással, a glia sejtekben fokozott LDH és SDH aktivitással és a leszálló hosszú pályák secundaer degenerációjával. A kórkép Schilder,féle myelinoclastikus folyamatnak felel meg, amelyeknek pathogenesisében autoimmun folyamat szerepelhet.

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Az epilepsia orvosszakértői véleményezésének néhány diagnosztikai problémája kártérítési perekben

DR HUSZÁR Ilona

A szakértőnek a kártérítési perek során gyakran kell a koponyát ért sérülések szövődményeként jelentkező ún. késői posttraumás epilepsia kérdésében nyilatkoznia. A szerző közleményében e problémakör néhány diagnosztikai kérdését tárgyalja. Foglalkozik avval a problémával, hogy egyes esetekben már magának a traumának az igazolása is nehézséget jelenthet. Ismerteti azt az állásfoglalást, hogy minél súlyosabb volt a koponyatrauma - amit a sérülés nyílt jellege, neurologiai góctünetek, hosszantartó eszméletvesztés, szövődmények fellépése jelent - annál valószínűbb a koponyatrauma és az epilepsia összefüggése. Ugyanakkor azonban komplikációmentes fedett koponyasérülések esetén jelentkező kis traumák, rövid eszméletvesztéssel is vezethetnek epilepsiához - ennek részletei a per során, gyakran csak nagy valószínűséggel, a baleset körülményeiből rekonstruálhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Hosszan túlélő apalliumos syndromás beteg esete műtét alatti szívmegállás után

DR DOMBAY Margit, DR BETLÉRI István

27 éves nő nyílt lábszártöréssel került műtétre. Altatás alatt asystoliát észleltek. Extrathoracalis szív-masszázsra pulzusa és vérnyomása visszatért, de nem tért eszméletre. 2 óra múlva 10 órán át ismétlődő konvulziós görcsei voltak. Következő napoktól nyitott szemmel feküdt, spontán nem mozgott, vegetatív funkciók működtek. Orrszondán át való táplálással és gondos ápolással 70 napig élt. Szövettanilag az egész neocortex 3-5 rétege zsúfolt volt a zsírszemcsés sejtektől. Beágyazott anyagon néhol ugyanitt lyukacsos állomány és burjánzó erek voltak láthatók. A velőállomány felvilágosodott. Diffus astrocyta burjánzás volt észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Ipari mérgezések okozta látóidegkárosodásokról

DR SZOBOR Albert, DR KLEIN Magda

A szerzők foglalkoznak a nervus opticus sérülésének, károsodásának gyakoriságával és a látóideg néhány olyan anatómiai-funkcionális karakterisztikumával, ami e gyakori károsodást részben magyarázhatja. Nagy kazuisztikai anyagukból a toxikus látóidegkárosodásokkal foglalkoznak, kizárva az alkohol és élvezeti mérgek, valamint nutritionalis okok miatt keletkező n. opticus károsodásokat. Anyaguk 45 esetében ipari toxin elsődleges patogén szerepét állapították meg, a leggyakoribb toxikus anyagokat tárgyalják. Utalnak a n. opticustoxicus károsodásának a perichiasmalis arachnitisszel történő szövődésére, valamint a n. opticus herniatiójának lehetőségére.

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

A súlyos mozgásszervi károsodást szenvedettek traumaélményét közvetlenül követő személyiség-dezintegrációról

DR FEJES András

A szerző rehabilitásiós lélektani szemléletben foglalkozik a személyiségfejlődésük magasabb fokán súlyos és gyakran irreverzibilis traumás mozgásszervi sérülést szenvedettek pszichés funkcióival. A trauma hatása az invaliditás ténye megnyilvánul a sérültek élmény-, és raekciómódjaiban, akadályozva a külvilághoz való adaptációt, nemritkán pedig személyiségszintű elváltozásokat is eredményez. A shockállapotot követő személyiségdezintegráció intrapszichés feldolgozása, az új habitussal és élethelyzettel való identifikáció és az önkifejezés új lehetőségeinek megtalálása a sérültek többsége számára egyénileg alig megoldható feladatokat jelent. E problémacsoport megoldásában nagy segítséget nyújthat a rehabilitációs „team" munkájával összehangolt pszichológiai foglalkozás.

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Beszámoló az V. Nemzetközi EMG Kongresszusról

DR GLAVICZKI Zoltán

Pavia (1961), Koppenhága (1963), Glaskow (1967), Brüsszel (1971) után az Egyesült Államokban, a Minnesota állambeli Rochesterben, a Mayo Klinikán rendezték meg az ötödik Nemzetközi Elektromyographiai Kongresszust, 1975. szept 21 és 24 között.