Ideggyógyászati Szemle

Facio-bucco-lingualis dyskinesis

DR. TÁRCZY Miklós1, DR. SZIRTES Gábor1, DR. HASZNOS Tivadar1

1974. OKTÓBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1974;27(10)

Szerzők 62 éves férfi betegnél krónikus széndiszulfid expositiót követően fellépett facio-bucco-lingualis dyskinesist ismertetnek. A dyskinesis voluntaris mozgás-intendálásra, valamint érzékszervi ingerekre mutatott fokozódást. Hang- és fényingerek dyskinesist fokozó hatását EEG és EMG vizsgálatokkal követték. A dyskinesis befolyásolására Haloperidol mechcatiót vezettek be. Az effektust Tremométerrel regisztrálták. Esetük kapcsán szerzők ismertetik a facio-bucco-lingualis dyskinesis pathomechanismusára, és a krónikus szén-diszulfid expositio idegrendszeri hatására vonatkozó irodalmi adatokat.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Alkoholista családból származó gyermekek neuro-psychiatriai és szociológiai vizsgálata

DR. FARKASINSZKY Teréz, SIMON Attila, DR. WAGNER Ádám, DR. SZILÁRD János

A szerzők 220, alkoholista szülőktől származó 3—15 éves korú gyermek vizsgálatának szocio-kulturális, neuropsychiatriai, psychologiai vonatkozású tapasztalatait elemzik. A vizsgálati eredmények alapján hangsúlyozzák az alkoholista családban élő gyermek többszörös, somato-psychés-morális veszélyeztetettségét. Magas arányszámban találtak neuro-somatikus károsodásra utaló tüneteket, valamint különböző deviáns magatartási modelleket. Az orvosi jellegű tennivalókon túlmenően felhívják a figyelmet az ilyen családok fokozottabb társadalmi és jogi segítésére.

Ideggyógyászati Szemle

Schizophren betegek egyszerű és dysjunctiv reactio-idö méréseinek eredményei és szerepe a betegek munkába állításánál

DR. BENSON Katalin, DR. SCHENKER László

A szerzők a schizophren betegek egyszerű és dysjunctiv reactio-időinek mérését végezték és arra a kérdésre kívántak feleletet kapni, hogy a betegek állapotváltozása tükröződik-e a reactio-idő alakulásában. A reactio-idő mérést az állapot nyomonkövetésére és a munkaalkalmasság, rehabilitálhatóság megítélésére kívánják felhasználni, ehhez elvégezték a schizophrenekre jellemző átlagos Rí kiszámítását, valamint a reactio-idő típusba sorolást, a fényre és hangra adott egyszerű reactioknál, és nehezített feladatban. A reactio-idők alakulása és a klinikai állapotváltozás közötti kapcsolat elemzése alapján megállapították, hogy a klinikai állapot megítéléséhez és a leginkább megfelelő munkaköri rehabilitációs lehetőség kiválasztásához a reactio-idők ismerete fontos támpontot nyújt.

Ideggyógyászati Szemle

Neuroleptikus kezelés kapcsán fellépő extrapyramidalis tünetek eloszlásának differencial-diagnosztikai használhatósága psychiatriai gyakorlatban

DR. BÓDOG Gyula

100 schizophreniás, ill. cyclophreniás beteg neuroleptikus kezelése során szerző úgy találta, hogy a kifejlődő extrapyramidalis tünetek sajátságos oldaliságú túlsúlyt mutatnak. A schizophreniásoknál bal oldali, a maniás-depressiós betegeknél inkább jobb oldali túlsúly alakult ki. Az oldalisági eltérés megmarad akkor is, amikor a betegséglefolyás során átmenetileg eltérő syndromatika mutatkozik. Mindez felvetette annak a lehetőségét, hogy differenciál-diagnosztikailag nehézséget okozó, inkább a hosszmetszet alapján tisztázható esetekben alkalmazza a Haloperidol-testnek nevezett eljárást. A kialakuló extrapyramidalis tünetek oldalisági túlsúlya már kezdetben is és tartósan jelezte a későbbiekben igazolttá vált diagnózist.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Chorea minor

DOBNER Sarolta, TRETHON András, SZABÓ Léna, BARABÁS Eszter, RUDAS Gábor, LIPTAI Zoltán

Az 5,5 éves gyermeknél egy hónappal lázas torokgyulladást követően polyarthritis zajlott, majd egy hónap múlva grimaszolás, vokális ticek jelentek meg. Később fokozódó figyelemzavar, bizarr végtagmozgások, fejrángás alakult ki. Törzsén, végtagjain számos hyperaemiás, gyűrű- szerű exanthema jelent meg. Pszichológiai, neurológiai vizsgálatai pszichés eredetet, vokális tic miatt kezdődő Tourette-szindrómát véleményeztek. Organikus ok tisztázása céljából vizsgáltuk, státuszában kifejezett hypotonia, jobb túlsúlyú ballisticus és choreiform mozgások, orofacialis dyskinesis, dysarthria, motoros imperzisztencia, nyelvfibrilláció volt észlelhető. Eszközfogáskészségét elvesztette, játszani, enni, rajzolni sem tudott. Koponya-MR negatív, a bal oldali nucleus caudatus tömegesebb volt. A liquor paraneoplasiás panel vizsgálata kétes volt (a Purkinje-sejtek citoplazmája, részben az elsődleges nyúlványokkal gyengén ábrázolódtak). Intrathecalis IgG-képzés nem igazolódott. A klinikai kép – lázas infekciót követő polyarthritis, erythema marginatum, viselkedés- és figyelemzavar, illetve cho- rea – alapján poststreptococcalis betegség merült fel. Torokváladék- tenyésztés negatív, AST jelzetten emelkedett volt. A szívultrahang eltérést nem talált. A major és minor kritériumok alapján betegségét reumás láz részeként jelentkező Sydenham-choreának tartottuk. Szteroid-, penicillin- és NSAID-terápia indult, mely mellett mind ízületi, mind neurológiai tünetei jelentősen regrediáltak. Másfél éves követése kapcsán két alkalommal észleltünk relapszust, interkurrens infekció, illetve tonsillectomia kapcsán. A tüneti szerek (haloperidol, tiapridal, carbamazepine) érdemi állapotjavulást nem eredményeztek, szteroid adására viszont mindkét alkalommal javultak a panaszai. Édesapjánál gyermekkorában zajlott poststreptococcalis polyarthritis miatt családi hajlam felmerül, HLA-vizsgálata folyamatban van. Konkluzió: Az antibiotikum-érában is felmerül chorea hátterében reumás láz, melynek diagnózisa a klinikai képen, valamint major és minor kritériumok jelenlétén alapul. A tüneti szerek és a tartós penicillinprevenció mellett immunterápiára is szükség lehet.

Lege Artis Medicinae

Tudományos Tallózó

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a subdominans parietalis lebeny laesióinak tünettanához: az opticus rendszer, testvázlat és motorium szerveződésének összefüggései

DR. TEMESVÁRI Péter

16 éves jobbkezes betegnél jobb oldali parietalis laesio következtében b. o. homonym hemianopia, vestibularis hypaesthesia, ab. o. végtagok hypotoniája, atrophiája, minimalis latens paresise, ab. testfélen minden érzésféleség zavara (legkifejezettebben a posturalis sensibilitásé) állott fenn. A szem kontrollja mellett a bal testfél motilitása közel tökéletes, a térbeli orientatio ép, testvázlat-zavar nincs. Az optikai kontroll kikapcsolásával reversibilisen, tetszés szerint kiváltható a b. testfél mozgásképtelensége, a subjektív térirányok deviatiója, részleges autotopagnosia, bucco-linguo-facialis apraxia. A tactilis, kinaesthesiás és vestibularis afferentatio organikus érintettsége a testvázlat zavarának lehetőségét teremtette meg, ennek manifestatióját a testvázlat felépítésében döntő jelentőségű opticus működés megakadályozta: utóbbi kikapcsolásával ez a compenzálás megszűnik, az időleges tünetek előidézhetők. Esetünk alapján úgy látszik, a testséma döntő szerepet játszik a térbeli functiók, mindenfajta akaratlagos mozgás szervezésében.

Ideggyógyászati Szemle

Hemihypertrophia EEG és szemészeti vonatkozásai

TOMKA Imre, REMENÁR László

Szerzők 8 és féléves- az egész j.o.-i testfélre kiterjedő- hemihypertrophiás fiúgyermeken a következő szemészeti, neurológiai és EEG. elváltozásokat találták: A j. szem neroepithelialis eredetű szöveteinek fejlődési zavara (sphincter, dilatator pupillae sérülés, peripapillaris és macula coloboma, Bergmeister pupilla). Phakomatosisnál megszokott segmentális bőrtumorok. Imbecillitás; ritkán jelentkező b. o.-i facio-brachialis clonisálással járó eszméletvesztéses epilepsiás rohamok. A PEG-en a hemihypertrophiás oldalon az oldalkamra tágabb és parietalis irányban kihúzott volt. Az éber állapotban végzett EEG. felvételeken a j. o.-i temporalis, parietalis és occipitalis területén állandó 2,5-3 c/s magas amplitúdójú sinusoid delta-tevékenység, amelyet a szemnyitás gátolt. Evipan-natrium adásakor a j. félteke felett 0,35-0,38 g evipan-natrium hatására diffusan periodusosan ismétlődő teljes depressiós szakaszok "elektromos csendek" alakultak ki, amelyek a b. o.-on csupán 0,20 g.mal később 0,55-0,58 g evipan-natrium hatására kezdtek kialakulni, azaz a károsodott j. félteke több, mint 50%-kal fokozott barbiturát érzékenységet mutatott. A szemészeti fejlődési rendellenességek alapján a hemihypertrophia valódi embryopathia, amely a fejlődés igen korai stadiumában keydődik. Jelen esetben a központi idegrendszer fejlődési sérülése folyamatos volt az intrauterin élet egész ideje alatt a hemihypertrophiás oldalon. A klinikai tünetek és irodalmi adatok a vegetatív idegrendszer féloldali sérülésének szerepére is felhívják a figyelmet.