Részletes keresés

Idegtudományok

2022. MÁJUS 09.

Stroke-kockázat szemmozgatóideg-bénulást követően

Az izolált szemmozgatóideg-bénulások (ocular motor cranial nerve palsies, OCNP), melyek a III., IV., vagy VI. agyidegek funkciójának zavarával járnak, jelentős számban fordulnak elő a szemészeteken. Az ischaemiás OCNP-k az összes OCNP mintegy 17-20%-át teszik ki, viszont ez az arány az idősekben, nem traumás eredetű, fájdalmatlan, akut, izolált OCNP-k esetében a 83–99%-ot is elérheti. Az ischaemiás OCNP-k rizikófaktorai nagyban megegyeznek a stroke rizikófaktoraival, úgymint hypertonia, diabetes mellitus, dyslipidaemia és dohányzás. Az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése.

HUN

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Gondolatok a gyomorrákos betegek nem sebészi kezeléséről

PIKÓ Béla, BASSAM Ali, KIS Anita

A gyomorrákos betegek oki és tüneti kezelése az oncoteam javaslatán alapuló, interdiszciplináris feladat, amelynek során a beteg állapotára kiemelt figyelmet kell fordítani. Hazánkban a perioperatív (neoadjuváns és adjuváns) kemoterápia, még inkább a radiokemoterápia várható előnyeikhez képest kevésbé elterjedt módszerek. Az áttétes betegség kezelésében legjobb eredmény az első vonalban várható, HER2-pozitív esetben trasztuzumab, HER2-negatív (és PD-L1 pozitív) daganatban a nivolumab és pembrolizumab citosztatikus kezeléshez adásával. A kemoterápia szerei a ciszplatin, kapecitabin, az indikáción túli oxaplatin és a fluoropirimidinek, valamint taxánok különböző kombinációi. Másodvonalban a ramucirumab, harmadvonalban a trifluridin-tipiracil jelentenek újabb lehetőséget. A szerzők hangsúlyozzák a molekuláris célpontalapú terápia, az ezt biztosító (racionális indikációval végzett) új generációs szekvenálás fontosságát, s kitérnek a tumoragnosztikus kezelésre is. Speciális klinikai helyzetek (tumoros vérzés, peritonealis áttétek, idősek, rossz általános állapotúak) ellátására is adnak javaslatot. Hangsúlyozzák, hogy a gondos tüneti terápiát nemcsak terminálisan, hanem a diagnózis felállításától kell szorgalmazni, s hangsúlyozzák, hogy a szomatikus tünetek ellátása mellett a pszichés és szociális tényezők figyelembevétele is szükséges, valamint a beteggel, családdal történő, megfelelő kommunikáció a későbbiekben a különbözőképpen jelentkező elégedetlenség megelőzését is szolgálja.

HUN 2022;9(1)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Hogyan viszonyul az immunrendszer a rosszindulatú daganatokhoz?

NÉMETH Péter

Az immunrendszer a halmozott szomatikus mutációk következtében kialakult rosszindulatú daganatok antigénjeit (TSA) ismeri fel és a transzformálódott sejteket elpusztítja. Az immunrendszer, hálózat jellegénél fogva, egyszerre több, egymást kiegészítő mechanizmussal lép fel a daganatsejtek ellen. A TSA-k mellett, a mutációk következtében, aktiválódhatnak olyan génszekvenciák is, amelyek az adott életkorban már szerepet nem játszó szöveti hormonokat, növekedési és differenciálódási faktorokat kódolnak. Ezeket, az adott daganatszövetre jellegzetes biomolekulákat nevezzük tumorasszociált antigéneknek (TAA) vagy a klinikai gyakorlatban tumormarkereknek. A TAA-k meghatározása segíti a differenciáldiagnózist, illetve a terápiás hatékonyság monitorozását, de nem alkalmas tömeges szűrővizsgálatokra, mert nem minden daganat expresszál TAA-kat és nemcsak a daganatos elváltozásokban, hanem például gyulladásos állapotokban is termelődhetnek. Általában egy hosszabb ideig tartó egyensúlyi állapotot követően, amikor az immunrendszer már nem tudja az összes daganatsejtet elpusztítani – a fokozott mutációk következtében –, a daganatsejtek megszökhetnek a felügyelet alól és kialakul a klinikai tüneteket okozó rosszindulatú daganat. Az immunterápiák célja az immunválasz mechanizmusainak felhasználásával ismét érzékennyé tenni a rosszindulatú daganat sejtjeit a támadó effektor immunfunkciókra.

HUN 2022;9(1)

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 22.

Újdonságok az X-hez kötött hypophosphataemia diagnózisában és kezelésében

RUESZ György Sándor, MIKES Bálint, CSIZEK Zsófia, HORVÁTH Orsolya

Az X-hez kötött hypophosphataemia (XLH) a foszfátanyagcsere veleszületett zavara. Patogenezise összetett, kórfolyamata a foszfáthomeosztázis, illetve a csontanyagcsere összehangolt szabályozási zavarához kötött. Összefoglalónkban áttekintjük a sokszínű manifesztációihoz vezető patofiziológiai sajátosságokat, a diagnosztika lépéseit és a kezelési lehetőségeket. Munkánk aktualitását a Magyarországon most bevezetésre kerülő burosumabkezelés adja, amely egy fibroblastnövekedési faktor-23-hoz (FGF-23) kötődő monoklonális antitest. Az XLH hátterében a ”phosphate regulating endopeptidase homolog, X-linked” (PHEX) gén funkcióvesztéses mutációi állnak, amely következtében a foszfátvesztést okozó FGF-23 szekréciója fokozódik. Diagnózisa az alábbi tünetegyüttes fennállása esetén állítható fel: rachitis és/vagy osteomalacia, hypophosphataemiával és (izolált) renalis foszfátvesztéssel, ami nem társul D-vitamin- vagy kalciumhiánnyal; továbbá meglassult növekedés, aránytalan törpenövés. Konvencionális kezelése per os foszfátpótlásból és párhuzamosan alkalmazott aktív D-vitaminból (kalcitriol vagy alfadiol) áll, amely javítja a csontanyagcserét, azonban az esetek többségében az elért eredmény csak részleges és mellékhatásokkal (nephrocalcinosis) is számolni kell. A PHEX gén, majd az FGF-23 szerepének tisztázása kijelölte a kórfolyamat befolyásolására alkalmas terápiás célpontokat. Ezek közül az FGF-23 ellen kifejlesztett monoklonális antitest terápia hatására a csontanyagcsere normalizálódik a kezelés során, az idejében megkezdett terápiával megelőzhetők az XLH során jelentkező szövődmények. Ugyanakkor a súlyos, mozgáskorlátozottságot okozó csontdeformitások teljes regressziója nem várható. Emiatt fontos, hogy a kezelést minél előbb, még azok kialakulása előtt megkezdjük.

HUN 2022;26(02)

Hírvilág

2022. MÁRCIUS 19.

XXV. JUBILEUMI Dunántúli Diabetes Hétvége és Nővér Akadémia

A veszprémi Vanderlich Egészségcentrum, és a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház 2022. március 24–26-án szervezi a XXV. Jubileumi Dunántúli Diabetes Hétvégét (DDH) és annak keretében kerül megrendezésre a Nővér Akadémia.

HUN

Gondolat

2022. MÁRCIUS 16.

„Gyakran egyetlen információval is tovább lehet lendíteni valakit a kritikus helyzeten” – Interjú Gazsi Adrienn ügyvéddel a fogyatékossággal élő embereknek nyújtott jogsegélyről

Hogyan tud a jog úgy működni, hogy mindenkinek javára legyen? Hogyan lehet minél több ember számára elérhetővé tenni a jogi tudnivalókat és képviseletet? A budapesti székhelyű PILnet Alapítvány ebben a szellemben kutat, oktat és segíti Magyarország és a régió civil szervezeteit azáltal, hogy széles körben elérhetővé teszi az ingyenes jogi támogatást. A pro bono tevékenység népszerűsítése érdekében a PILnet a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen minden évben átadja „Az Ügyvédek a Közjóért – Magyar Pro Bono Díjat” is. Gazsi Adrienn ügyvéddel beszélgettünk a társadalmi elkötelezettségéről annak kapcsán, hogy 2020-ra visszamenőleg ő kapta meg az Év Pro Bono Ügyvédje Díjat.

HUN

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 15.

Az európai onkológiai betegek a rákkezelésben tapasztalható megalázó egyenlőtlenség megszüntetését kérik

Március 18-án és 19-én a lettországi Rigában rendezik meg az Onkológiai Betegszervezetek Európai Kongresszusát, amelynek témája: „Egyenlőség a rák legyőzésében”. Célja a rák diagnózisában, kezelésében, az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférésben és más területeken fennálló egyenlőtlenségek megszüntetése.

HUN

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 14.

Történelmi egészségügyi együttműködés Ausztria és Magyarország között

A HealNow projekt keretében Ausztria és Magyarország között olyan egészségügyi együttműködés indul, amely a hisztopatológia és a sürgősségi ellátás területeit célozza meg. A Soproni Gyógyközpont és a Bécsújhelyi Kórház részvételével megvalósuló projektben olyan fejlesztés kezdődik, amely elsőként lehetővé teszi a telekonzultációt és a távleletezést a patológia területén, kihasználva, hogy a szövettani (hisztopatológai) leletezés önmagában is a betegektől térben és időben elválasztva történik. A szakmai konzultációk révén megvalósuló tudástranszfer hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan, hiányszakmának számító területen, mint a patológia gördülékenyebbé váljon az ellátás, és mérséklődjenek a kapacitáshiány okozta nehézségek. A projekt további célkitűzései között szerepel a határon átnyúló sürgősségi betegszállítás és betegellátás megvalósítása, tovább egy 2030-ig szóló együttműködési stratégia kidolgozása.

HUN

Idegtudományok

2022. JANUÁR 28.

Centrális és perifériás eredetű szédülés differenciáldiagnosztikája sürgősségi osztályos körülmények között

A szédülés, a bizonytalanság és az egyensúlyzavar a sürgősségi osztályos megjelenések mintegy 4%-ában szerepel vezető panaszként. Sürgősségi osztályos körülmények között a fő kihívást a jóindulatú vestibularis kórképek és a veszélyes, központi idegrendszeri kórképek differenciálása jelenti. A hátsó keringési stroke-ok mintegy 20%-ában a szédüléssel asszociáltan nincs jelen nyilvánvaló neurológiai tünet, sőt a klinikailag BPPV-ként diagnosztizált esetek mintegy 5%-ában, a neuritis vestibularisként diagnosztizált esetek 25%-ában valójában stroke áll a panaszok hátterében. Egy gyakran alkalmazott megközelítés a cardiovascularis rizikófaktorok felmérésén alapul, ugyanakkor ezt a stratégiát sok kritika éri a túlzottan gyakran indikált koponya-CT-vizsgálatok miatt, melynek szenzitivitása a hátsó keringés ischaemiás eltéréseire csupán 16–42%. A DWI MR-szekvencia ennél jóval érzékenyebb, ugyanakkor sokkal drágább és sokkal nehezebben hozzáférhető. Ezek a megfontolások kiemelik egy objektív, klinikai tüneteken alapuló diagnosztika fontosságát, melyek megfelelnek a költséghatékonyság kívánalmainak, mégis kellően magas a diagnosztikai pontosságuk. A HINTS vizsgálat (Head Impulse, Nystagmus, Test of Skew) az AVS differenciáldiagnoszikájában magas pontosságot mutat: neurooftalmológusok által validálva a stroke diagnosztikájában 100%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást mutat. A szemmozgásvizsgálatokbban nem jártas sürgősségis orvosok körében ugyanakkor valószínűleg kevésbé kedvezően alakulnak ezek a mutatók. E célból alkották meg a STANDING diagnosztikus algoritmust, mely a nystagmus, a head impulse-teszt, a járásvizsgálat és pozicionális tesztek kiértékelésén alapszik. A tüneteken alapuló vizsgálatok mellett egy stroke rizikóbecslő skála, például az ABCD2 alkalmazása is hasznos lehet bizonyos körülmények között.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

[A húgysavnak a Parkinson-kór kórélattanában és a diagnózis előrejelzésében betöltött szerepe – török populáción alapuló vizsgálat]

ARI Cagla Buse , TUR Kobak Esma , DOMAC Mayda Fusun , KENANGIL Ozgen Gulay

[Az oxidatív stressz lényegesen hozzájárul a neurodegeneratív betegségek kialakulásához. A Par­kin­son-kór (PD) kórélattanában a közelmúltban bekövetkezett fejlemények nyomán ismét megnőtt a téma iránti érdeklődés. A közelmúltban derült fény a húgysav potenciális idegvédő szerepére is. Elképzelhető, hogy a magasabb húgysav-koncentrációk csökkentik a Parkinson-kór kiala­ku­lásának kockázatát és megelőzik annak progresszióját. Mindazonáltal, ez a felvetés egyelőre nem bizonyított, mivel e korábbi vizsgálatok eredményei ellentmondáso­sak. A jelen vizsgálat célja, hogy a betegek demográfiai és klinikai adatai közötti kapcsolat elemzésével megvizsgálja, létezik-e összefüggés az alacsonyabb szérumhúgy­sav-koncentrációk és a PD megnövekedett kockázata között, és meghatározza, hogy a korábbi vizsgálatok eredményei megegyeznek-e a török populációból származó betegek adataival. További cél volt annak meghatározása, hogy használható-e a húgysavszint a korai stádiumú betegség diagnosztikai markereként. 305 beteget és 100 egészséges kontrollt vontunk be a vizsgálatba. A betegek és a kontrollok szé­rumhúgysav-koncentrációit összevetettük klinikai ada­taik­kal. A betegeket három motoros alcsoportra osztottuk, és betegségük súlyosságát módosított Hoehn & Yahr értékelő skálával (mH&Y), valamint egységes Parkinson-kór érté­ke­lési skálával (UPDRS) határoztuk meg. A kognitív mű­kö­dést standardizált Mini-Mentál Teszttel (MMSE-TR) értékeltük. A beteg- és a kontrollcsoport tagjainak életkora, nemi összetétele nem különbözött szignifikánsan (p = 0,030, p = 0,132). A betegek átlagos szérumhúgy­savszintje 5,06 ± 1,33 mg/dl, a kontrolloké 5,46 ± 1,44 volt; az eltérés statisztikailag szignifikáns (p = 0,022). Az átlagos MMSE-TR-pontszám a betegek körében 24,83 ± 4,35, a kontrollok körében 27,09 ± 2,13 volt; az eltérés statisztikailag szignifikáns (p = 0,001). A betegség fenn­állásának átlagos időtartama 6,31 ± 4,16 év, az UPDRS-skála átlagos pontszáma 59,74 ± 22,33, az átlagos mH&Y-pontszám 2,29 ± 0,91 volt. A bináris összehasonlítás szerint a tremordomináns motoros alcsoportba tartozó PD-betegeknek alacsonyabb volt a húgysavszintje, mint a kontrolloknak (p = 0,014). A ROC-görbe elemzése ≤9,15 mg/dl-es vágópontot határozott meg, a specificitás 99,3, a szenzitivitás 10,0, a görbe alatti terület pedig 0,576 (p < 0,005) volt. A regresszióanalízis feltárta, hogy az életkor a húgysavszint független kockázati tényezője. Az oxidatív stressz közreműködhet a PD kialakulásában, a húgysavszint pedig védőfaktorként működhet a betegség klinikai lefolyása során, habár a betegségsúlyosságot nem befolyásolja. Eredményeink alátámasztják, hogy PD esetén alacsonyabb a húgysavszint, azonban az a PD betegségkockázatának nem eléggé erős indikátora. Ahogy a további kutatások réven egyre többet tudunk meg a húgysavszint hatásáról, annak szignifikáns hatásai is jobban körvonalazódnak majd.]

ENG 2022;75(01-02)