Az izolált szemmozgatóideg-bénulások (ocular motor cranial nerve palsies, OCNP), melyek a III., IV., vagy VI. agyidegek funkciójának zavarával járnak, jelentős számban fordulnak elő a szemészeteken. Az ischaemiás OCNP-k az összes OCNP mintegy 17-20%-át teszik ki, viszont ez az arány az idősekben, nem traumás eredetű, fájdalmatlan, akut, izolált OCNP-k esetében a 83–99%-ot is elérheti. Az ischaemiás OCNP-k rizikófaktorai nagyban megegyeznek a stroke rizikófaktoraival, úgymint hypertonia, diabetes mellitus, dyslipidaemia és dohányzás. Az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése. A tanulmány szerzői ezt a megfigyelést azzal magyarázták, hogy az ischaemiás OCNP-hez más kórélettani folyamatok vezetnek, mint amik nagyérbetegséget okoznak. Ugyanakkor számos további vizsgálat az ischaemiás OCNP-ket a stroke egy független rizikótényezőjeként határozta meg. Shew és munkatársai a Journal of Clinical Neuroscience-benközölt cikkükben korábban publikált tanulmányok metaanalízisét végezték el. A beválasztott tanulmányok között mind retrospektív, mind prospektív követéses vizsgálatok is szerepeltek, a követési időt legalább két évben határozták meg, továbbá kizárták azokat a vizsgálatokat, melyeknél a stroke bekövetkezte előtti 6 hónapon belül stroke-kimenetelt potenciálisan befolyásoló beavatkozás (pl. carotis-műtét) történt. Az esettanulmányokat és a 20 esetnél kevesebb beteg követését bemutató követéses vizsgálatokat szintén kizárták ezek torzításra való hajlama miatt. A végső analízisbe végül 5 vizsgálat került be, ezek mind retrospektív, populációs vizsgálatok voltak Koreából és Tajvanból. A vizsgálatban összesen 23 995 beteg szerepelt, közülük 2756 az OCNP-s, 21 239 pedig az illesztett kontrollcsoportban szerepelt. A vizsgálat alapján az izolált ischaemiás OCNP-k mellett a későbbi stroke rizikója magasabb. A stroke rizikója az első évben a legmagasabb (relatív kockázat (hazard ratio, HR) 5,96), az első 5 évre vonatkoztatva csökken (HR 3,27), de még mindig emelkedett egészen 12 évig (HR 2,49). A stroke-rizikó a III. agyideg érintettsége esetén a legmagasabb (HR 3,37), a IV. agyidegnél ez az érték 2,39, a VI.-nál 2,58. Ezt a jelenséget az magyarázhatja, hogy a III. agyideg egy vascularis határterületnek megfelelően helyezkedik el, azaz vérellátását teljes egészében az intraneuralis vascularis plexus biztosítja. A többi rizikótényezővel összehasonlítva az izolált OCNP-k az első évre vonatkozólag magasabb kockázatot jelentenek, mint bármelyik más stroke-rizikótényező, hosszú távon pedig nagyságrendileg a TIA-kkal megegyező rizikót jelent. Ez a megállapítás arra is felhívja a figyelmet, hogy az ischaemiás OCNP-ket követően agresszív kezelésre is szükség lehet, a stroke primer preventív terápiáját maximálisan kihasználva (beleértve a thrombocytaaggregáció-gátlók használatát is). A szerzők a vizsgálat erősségeként említik a vizsgált betegcsoport nagyságát és a beválasztott tanulmányok robusztusságát. A betegcsoport nagysága azért is figyelemre méltó, mert az izolált OCNP-k ritkák (4,68 eset 100 000 személyre vetítve évenként), így az OCNP-k és a stroke viszonya csak populációalapú vizsgálatokkal tisztázható. Ezek fő limitációja a betegségek BNO-kódolásából fakadó adatvesztés, ugyanis ennek során például a pupillaérintettség vagy az etiológiai tényezőkre utaló specifikáció nem rögzíthető. Ezek alapján az ischaemiás, izolált OCNP-k diagnózisa indirekt módszereken alapszik, mint például az egyéb, OCNP-t okozó diagnózisok kizárása. Ugyanakkor egy korábbi validációs vizsgálat az OCNP-k BNO-kódolása és a betegséglefolyás dokumentációja között 83,4–98,6%-os pozitív prediktív értéket állapított meg, mely egy meglehetősen jó korrelációt jelent. Összefoglalásképp az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Shew W, Wang MTM, Danesh-Meyer HV. Stroke risk after ocular cranial nerve palsy - A systematic review and meta-analysis. J Clin Neurosci. 2022;98:168-174.