Idegtudományok

Stroke-kockázat szemmozgatóideg-bénulást követően

2022. MÁJUS 09.

Az izolált szemmozgatóideg-bénulások (ocular motor cranial nerve palsies, OCNP), melyek a III., IV., vagy VI. agyidegek funkciójának zavarával járnak, jelentős számban fordulnak elő a szemészeteken. Az ischaemiás OCNP-k az összes OCNP mintegy 17-20%-át teszik ki, viszont ez az arány az idősekben, nem traumás eredetű, fájdalmatlan, akut, izolált OCNP-k esetében a 83–99%-ot is elérheti. Az ischaemiás OCNP-k rizikófaktorai nagyban megegyeznek a stroke rizikófaktoraival, úgymint hypertonia, diabetes mellitus, dyslipidaemia és dohányzás. Az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése.
A tanulmány szerzői ezt a megfigyelést azzal magyarázták, hogy az ischaemiás OCNP-hez más kórélettani folyamatok vezetnek, mint amik nagyérbetegséget okoznak. Ugyanakkor számos további vizsgálat az ischaemiás OCNP-ket a stroke egy független rizikótényezőjeként határozta meg.

Shew és munkatársai a Journal of Clinical Neuroscience-benközölt cikkükben korábban publikált tanulmányok metaanalízisét végezték el. A beválasztott tanulmányok között mind retrospektív, mind prospektív követéses vizsgálatok is szerepeltek, a követési időt legalább két évben határozták meg, továbbá kizárták azokat a vizsgálatokat, melyeknél a stroke bekövetkezte előtti 6 hónapon belül stroke-kimenetelt potenciálisan befolyásoló beavatkozás (pl. carotis-műtét) történt. Az esettanulmányokat és a 20 esetnél kevesebb beteg követését bemutató követéses vizsgálatokat szintén kizárták ezek torzításra való hajlama miatt. A végső analízisbe végül 5 vizsgálat került be, ezek mind retrospektív, populációs vizsgálatok voltak Koreából és Tajvanból. A vizsgálatban összesen 23 995 beteg szerepelt, közülük 2756 az OCNP-s, 21 239 pedig az illesztett kontrollcsoportban szerepelt.

A vizsgálat alapján az izolált ischaemiás OCNP-k mellett a későbbi stroke rizikója magasabb. A stroke rizikója az első évben a legmagasabb (relatív kockázat (hazard ratio, HR) 5,96), az első 5 évre vonatkoztatva csökken (HR 3,27), de még mindig emelkedett egészen 12 évig (HR 2,49). A stroke-rizikó a III. agyideg érintettsége esetén a legmagasabb (HR 3,37), a IV. agyidegnél ez az érték 2,39, a VI.-nál 2,58. Ezt a jelenséget az magyarázhatja, hogy a III. agyideg egy vascularis határterületnek megfelelően helyezkedik el, azaz vérellátását teljes egészében az intraneuralis vascularis plexus biztosítja. A többi rizikótényezővel összehasonlítva az izolált OCNP-k az első évre vonatkozólag magasabb kockázatot jelentenek, mint bármelyik más stroke-rizikótényező, hosszú távon pedig nagyságrendileg a TIA-kkal megegyező rizikót jelent. Ez a megállapítás arra is felhívja a figyelmet, hogy az ischaemiás OCNP-ket követően agresszív kezelésre is szükség lehet, a stroke primer preventív terápiáját maximálisan kihasználva (beleértve a thrombocytaaggregáció-gátlók használatát is).

A szerzők a vizsgálat erősségeként említik a vizsgált betegcsoport nagyságát és a beválasztott tanulmányok robusztusságát. A betegcsoport nagysága azért is figyelemre méltó, mert az izolált OCNP-k ritkák (4,68 eset 100 000 személyre vetítve évenként), így az OCNP-k és a stroke viszonya csak populációalapú vizsgálatokkal tisztázható. Ezek fő limitációja a betegségek BNO-kódolásából fakadó adatvesztés, ugyanis ennek során például a pupillaérintettség vagy az etiológiai tényezőkre utaló specifikáció nem rögzíthető. Ezek alapján az ischaemiás, izolált OCNP-k diagnózisa indirekt módszereken alapszik, mint például az egyéb, OCNP-t okozó diagnózisok kizárása. Ugyanakkor egy korábbi validációs vizsgálat az OCNP-k BNO-kódolása és a betegséglefolyás dokumentációja között 83,4–98,6%-os pozitív prediktív értéket állapított meg, mely egy meglehetősen jó korrelációt jelent.

Összefoglalásképp az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Shew W, Wang MTM, Danesh-Meyer HV. Stroke risk after ocular cranial nerve palsy - A systematic review and meta-analysis. J Clin Neurosci. 2022;98:168-174.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

Hírvilág

Közös szakmai napot tartott az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Nutricia

Október 5-én tartotta szakmai napját az Országos Idegtudományi Intézet (OKITI), melynek keretében megrendezték az OKITI-Nutricia Sympóziumot is, ahol a stroke-on átesett betegek korszerű táplálásterápiájáról tartottak előadásokat. Az esemény apropóját az OKITI 65 éves jubileuma és a közelgő STROKE világnap, aktualitását pedig a megújuló hazai és nemzetközi irányelvek adták.