Részletes keresés

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

Tartalom:

Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Ember és környezet

2022. JÚLIUS 21.

Ehető vadon élő gombák: egészséges táplálékforrások és ígéretes gyógyászati lehetőségek

Számos, gombákból izolált vegyület kiemelkedően kedvező gyógyászati hatásokkal bír. Ezek az összetevők, köztük lektinek, poliszacharidok, poliszacharid-peptinek és poliszacharid-fehérje komplexek igen hatásosnak bizonyultak: immunmoduláns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokat is kiváltanak, és csökkentik a vér koleszterinszintet. A gombák szárazanyag-tartalma meglehetősen alacsony, pontos mértékét a gomba faja, a betakarítási, növekedési és tárolási körülmények mind befolyásolják. Általában a szárazanyag-tartalom legnagyobb részét szénhidrátok teszik ki, de jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz, valamint ásványi anyagokat és kevés zsírt. Szénhidrátok közül a keményítő nincs jelen, a poliszacharid-raktárként a gombák egy részénél glikogén funkcionál. Jellemző a glükóz, mannitol és trehalóz. A gombák sejtfalát körülbelül 80%-ban kitevő kitin korlátozza más gomba-összetevők elérhetőségét, és emészthetetlen számunkra. Az élelmi rostok szintén jelentős mennyiségben vannak jelen. A β-glükánok fontos funkcionális összetevők, képesek immunszabályozó hatást kiváltani, befolyásolják a humorális és celluláris immunitást.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A Magyar Neurológiai Társaság 38. Kongresszusa

Az absztraktfüzet teljes tartalma összefűzött formában érhető el ezen a linken.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Újszülöttkori koponyasérülések

NOVÁK László, FEKETE Gábor, NAGY Andrea, BOGNÁR László

A szerzők előadásukban ismertetik a Debreceni Egyetemen az elmúlt húsz évben kezelt újszülöttkori koponyasérülést szenvedett gyermekek eseteit. A szülés kapcsán a leggyakoribb sérülés az ún. pingponglabdatörés: fedett sérülés, ami általában a parietalis tájékon kerül észlelésre.

HUN 2022;7(1)

Nővér

2022. ÁPRILIS 30.

A csontritkulás szűrése az alapellátásban kvantitatív ultrahanggal

HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia

A csontritkulás az egyik leginkább aluldiagnosztizált és alulkezelt egészségügyi állapot. Az elmúlt évtizedekben több olyan kockázati indexet is kidolgoztak, amelyek az alacsony csontsűrűség kockázatának kitett nők azonosítására alkalmasak, akiknél BMD-tesztet kell elvégezni. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a kvantitatív ultrahangos csont­sűrű­ségmérést az alapellátásban dolgozó ápolók valóban egyszerűen el tudják végezni, amellyel jelentősen elősegíthetik az osteopeniás és osteoporosisos állapotok korai felismerését. Retrospektív dokumentumelemzésre került sor minden olyan páciensnél, aki 2021 márciusa és decembere között részt vett kvantitatív ultrahangkészülékkel végzett sarokszűrésen. A vizsgált személyek 20–64 év közötti felnőttek voltak (N=1032). A kvantitatív ultrahangvizsgálat Sonost-2000 csontdenzitométerrel valósult meg. A testösszetétel-vizsgálat többfrekvenciás szegmentális testösszetétel-analizátorral történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgált személyek átlagéletkora 43,12±9,6 év; 29,7%-uk férfi, 70,3%-uk nő. A vizsgálatban részt vevő nők 2,4%-ának van osteoporosisa (T ≤ −2,5), és 49,86%-uk osteopeniás a WHO meghatározása szerint. Osteopeniás értékeket a férfiak 32,35%-ánál mértek. A vizsgálati mintában összesen 273 fő (26,45%) tartozott az 50–64 éves korosztályba (223 nő és 50 férfi). Az 50 év feletti nők 4%-ának van csontritkulása, 63,7%-ának pedig osteopeniája. Az alapellátásban dolgozó ápolók képesek felismerni az osteoporosis szempontjából kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni a kvantitatív ultrahanggal a mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket.

HUN 2022;35(2)

Ember és környezet

2021. SZEPTEMBER 22.

A természettudomány kevés, ha a féltermészetes élőhelyek fennmaradása a kérdés

Európa tájait évezredek óta formálja az ember. A hosszú idők során az emberi hatások következtében egyedülállóan gazdag életközösségek jöttek létre, amelyek fennmaradása is az emberi tevékenységtől függ. Ezek az úgynevezett féltermészetes élőhelyek Európa-szerte jelen vannak, és nagy arányban találunk köztük legelőket, kaszálókat.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2021. JÚLIUS 29.

A csont- és ásványianyagcsere-zavar kezelése

DEÁK György

A krónikus vesebetegség következtében kialakuló csont- és ásványianyagcsere- zavar egy szisztémás betegség, amelynek az alábbiak a jellemzői: ― a fibroblastnövekedési faktor-23 (FGF 23), kalcium-, foszfát-, parathormon- (PTH-) és D-vitamin anyagcsere zavara; ― a csontátépülés, -mineralizáció, -volumen, lineális növekedés és erősség zavara, amely a renalis osteodystrophiához (ROD), valamint osteoporosishoz vezet, és fokozott törési kockázatot eredményez; ― metasztatikus vascularis és lágy rész kalcifikáció/csontosodás, amelynek következménye a jelentősen fokozott cardiovascularis morbiditás, mortalitás.

HUN 2021;25(01 klsz)

Ideggyógyászati Szemle

2021. JÚLIUS 30.

[A csontok egészségvédelme epilepsziás betegek körében]

UÇAN TOKUÇ Ezgi Firdevs , FATMA Genç, ABIDIN Erdal, YASEMIN Biçer Gömceli

[Az epilepsziás betegek kezelése során használt antiepileptikus szerek mellékhatásai következ­tében számos szisztémás mellékhatás alakul ki. Az anti­epileptikus szerek hosszú távú használatának egyik ismert mellékhatása a csontok alacsony ásványianyag-sűrűsége és a megnövekedett csonttörési kockázat. Habár a közelmúltban több tanulmány is alátámasztotta az antiepileptikumok használata és a megnövekedett csonttörési kockázat közötti összefüggést, eddig még nem határozták meg pontosan, milyen hosszan tart ez a folyamat, és nincs pontos konszenzus a csontsűrűségmérés mikéntje, szükséges frekvenciája, valamint a kal­cium- és D-vitamin-pótlás kivitelezése terén sem. Vizsgá­latunkban az epilepsziaambulanciánkon az érvényben lévő irányelvekkel összhangban kezelt és utánkövetett betegek adatait elemeztük, és értékeltük a lehetséges csontmineralizációs betegségek diagnosztizálását, a csont­mineralizációs betegségek megelőzését. Tanulmá­nyunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a megfelelő protokoll szerint végrehajtott csontmetabolizmus-ellátás fontosságára. Az Antalya Kutató Orvosegyetem Neuro­lógiai Osztályának epilepsziaambulanciáján után­köve­tett, magas osteoporosiskockázatú (valproinsav, VPA és enzimindukáló szerek használata, 5 évesnél hosszabb antiepileptikum-használat, posztmenopauzális nő­betegek) epilepsziás betegek adatait elemeztük és értékeltük szűrési protokoll használatával. A protokoll alkalmazásával 190 olyan beteget szűrtünk ki, akik osteoporosiskockázata retrospektív módon igazolást nyert. Négy beteget szekunder osteoporosis miatt kizártunk a vizsgálatból. A 186 vizsgálatba vont beteg 52,2%-a volt nő (n = 97) és 47,8%-a férfi (n = 89). A betegek 42%-a esetében volt alacsony a csontok ásványianyag-denzitása, ezen belül 11,8% volt az osteoporosis, és 30,6% az osteopenia előfordulása. Az osteoporosis ará­-nya magasabb volt a fiatal életkori csoportban (18–45), a különbség statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,018). Az osteoporosis és az osteopenia előfordulási arányában nem volt különbség a nemek között. A monoterápiában részesülő betegekhez képest a poli­terápiában részesülők körében magasabb volt az osteoporosis előfordulási aránya és kisebb a csontok ásványi­anyag-sűrűsége. Az osteoporosis előfordulási arányát az egyes alkalmazott gyógyszercsoportok szerinti össze­hasonlításban vizsgálva kiderült, hogy az osteoporosis a VPA + carbamazepin- (CBZ) csoportban (29,4%) és a VPA-politerápia-csoportban (VPA+ nem enzimindukáló antiepileptikum; 19,4%) a leggyakoribb. Az osteoporosis és az osteopenia együttes előfordulása vagy az alacsony csontásványianyag-sűrűség leggyakrabban a VPA-poli­terápia-csoportban (58,3%) és a CBZ-politerápia-csoportban (CBZ + nem enzimindukáló antiepileptikum; 55,1%) fordult elő. Ezenkívül a csontmetabolizmus markereiben, a D-vitamin-szintekben és az osteoporosis-osteopenia arányokban a különböző gyógyszerterápiás csoportok között nem volt szignifikáns különbség. Mivel az epilepsziás betegek körében a csontvázrendszer egészségi állapota már fiatalkorban romlásnak indul, fontos volna a betegek csontmetabolizmusának rutinszerű, rendszeres szűrése, a betegek életmódbeli és diétás oktatása, és lehetőség szerint a VPA- és CBZ-tartalmú politerápia mellőzése.]

ENG 2021;74(07-08)

Gondolat

2021. MÁJUS 28.

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

HUN

Hírvilág

2021. ÁPRILIS 02.

A MOK helyzetjelentése a COVID-frontról – még működik az orvosi eskü a nehéz feltételek mellett, vagy akár azok nélkül is

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége egy, Pintér Sándor belügyminiszternek küldött levélben összegezte a megyei elnökei által összegyűjtött „ágyközeli/kollegiális megfigyeléseket, érzeteket” az egészségügy különböző szintjeiről a jelenlegi COVID-ellátással kapcsolatos helyzetről a harmadik hullám csúcsa táján. A levél tartalma páratlan betekintést nyújt a jelenlegi helyzetben magára a „helyzetre”, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag senki sem nyilatkozhat az állami egészségügyi intézményekben és a sajtóra is szájkosarat tettek a törvényi rendelkezések.

HUN