Ökológia

Ehető vadon élő gombák: egészséges táplálékforrások és ígéretes gyógyászati lehetőségek

2022. JÚLIUS 21.

A gombák magas étkezési értéke régóta ismert. Jelentős mennyiségű tápanyagot élelmi rostot, ásványi anyagokat, vitaminokat (különösen D-vitamint) tartalmaznak. Funkcionális élelmiszereknek is tekinthetjük őket, számos igen kedvező humán egészségügyi hatásuk van. A Chemical Composition and Nutritional Value of Edible Wild Growing Mushrooms: A Review cikk szerzői a vadon növekvő gombák kémiai összetételével és táplálkozási értékével kapcsolatos ismereteket összegzik, kitérve többek között a szénhidrátok, fehérjék, esszenciális és nem esszenciális aminosavak, számunkra nélkülözhetetlen, illetve toxikus elemek, valamint vitaminok jelenlétére is.

Számos, gombákból izolált vegyület kiemelkedően kedvező gyógyászati hatásokkal bír. Ezek az összetevők, köztük lektinek, poliszacharidok, poliszacharid-peptinek és poliszacharid-fehérje komplexek igen hatásosnak bizonyultak: immunmoduláns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokat is kiváltanak, és csökkentik a vér koleszterinszintjét. A gombák szárazanyagtartalma meglehetősen alacsony, pontos mértékét a gomba faja, a betakarítási, növekedési és tárolási körülmények mind befolyásolják. Általában a szárazanyag-tartalom legnagyobb részét szénhidrátok teszik ki, de jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz, valamint ásványi anyagokat és kevés zsírt. Szénhidrátok közül a keményítő nincs jelen, a poliszacharid-raktárként a gombák egy részénél glikogén funkcionál. Jellemző a glükóz, mannitol és trehalóz. A gombák sejtfalát körülbelül 80%-ban kitevő kitin korlátozza más gomba-összetevők elérhetőségét, és emészthetetlen számunkra. Az élelmi rostok szintén jelentős mennyiségben vannak jelen. A β-glükánok fontos funkcionális összetevők, képesek immunszabályozó hatást kiváltani, befolyásolják a humorális és celluláris immunitást.

A szénhidrátok után legnagyobb mennyiségben a fehérjék alkotják a gombák szárazanyag-tartalmát, egyes fajoknál a legtöbb fehérje albumin és globulin. A fehérjék időbeli és a gomba részei közötti mennyiségi különbségei egyelőre tisztázatlanok. Míg a szárítás és a mélyhűtés nem befolyásolta nagymértékben a gombák fehérjetartalmát, a friss gombák főzése jelentős csökkenést eredményezett egy kísérlet során. Vitaminok terén is jó forrásnak tekinthetők a gombák, sok B2 vitamint, niacint, folic acidot tartalmaznak, de nyomokban C-, B1-, D-, E- és B12-vitamint is (illetve az A-vitamin prekurzorát, a β-karotint). Viszonylag gazdagok ergoszterolban, ami (hasonlóan a D-vitamin esetéhez) az állati termékeket kevésbé fogyasztók számára fontos forrássá teszi őket.

A lipidek, ásványi anyagok és egyéb vegyületek kis mennyiségben vannak jelen. A gombák egyik jellegzetessége a bioakkumuláció, ami előnyös és hátrányos is lehet az emberi egészség szempontjából. Kedvező, hogy az egyébként kis mennyiségben elérhető, számunkra szükséges ásványi anyagokat összegyűjti, azonban komoly problémát jelent a környezetükben található toxikus anyagok (például nehézfémek) felhalmozása.

A gombák anyagainak antibakteriális hatása különféle poliszacharidokkal is összefügg. Mivel ezek fontos markerekként szolgálnak a testidegen ágensek azonosításában, bakteriális fertőződések és akár daganatok kezelésében is fontos szerepet tölthetnek be az előbb említett anyagok. A reaktív oxigén gyökök komoly károkat okozhatnak a szervezetben, a gombák antioxidáns hatása ezért szintén fontos egészségvédelmi szempontból. Mivel sok, ilyen célból alkalmazott szintetikus kémiai anyagra jellemzőek a mellékhatások, érdemesebb a természetes antioxidánsokat alkalmazni. Vannak mérgező gombák, melyek fogyasztása akár súlyos élettani hatásokkal, bizonyos fajok esetén halállal járhat, de ezen fajok felismerésének alapos megtanulásával és így biztos elkülönítésével elkerülhetőek ezek a veszélyek.

A kutatók összegzésként megállapítják, hogy a magas fehérje-, szénhidrát-, esszenciális ásványianyag-tartalom kis energiabevitellel párosulva számos vadon növekvő gombát kedvező táplálékká tesz. Sok gombafaj még nem ismert, és a már ismert fajok esetén sem teljes az összetevőik élettani hatásaival kapcsolatos tudásunk, így számos érdekes és alapvető jelentőségű további hatást rejthet ez az élőlénycsoport is.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Alzand, K. I., Bofaris, M. S. M., & Ugis, A. (2019). Chemical Composition and Nutritional Value of Edible Wild Growing Mushrooms: A Review. World J. Pharm. Res, 8(3), 31-46.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Ökológia

Célkitűzések a biodiverzitás megőrzéséért

2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.

Hírvilág

Az amazóniai erdőirtás növeli a térség hőmérsékletét

Az Amazonas vidékén folyó erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét, csökkenti páratartalmát és megváltoztatja a víz körforgását - mutatták ki amerikai kutatók az Ecohydrology című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Ökológia

A biodiverzitás-csökkenés hatása a zoonózisokra

A biodiverzitás helyreállítása fontos szerepet tölthet be az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésében. A további kutatásokban fontos lenne elválasztani a gazdaállatok tulajdonságait (például élőhely-preferencia, zavarástűrés) az emberi cselekvések hatásaitól (mint például a haszonállatok tartási gyakorlatai), amelyek az átadás fontos tényezőit befolyásolják. Szintén lényeges különbséget tenni a biodiverzitás természetes szintjének jelentősége és a biodiverzitás-csökkenésből adódó következmények között. A zoonózisok kialakulásához, átadásához vezető tényezők pontosabb megértése még soha nem volt ennyire sürgető, és ennek elmulasztásának ára soha nem volt még ilyen nyilvánvaló.

Ökológia

Az emberi egészség és az élelmiszerrendszerek egysége

Számos súlyos egészségügyi probléma kiváltó okai az iparosított élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekben keresendők – írják a The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health című, Food Policy szaklapban megjelent tanulmány szerzői. A nagymértékben külső inputokra utalt mezőgazdaság, az intenzív állattartás, az erősen feldolgozott élelmiszerek kiterjedt marketingje és a deregulált globális kereskedelmi láncok mind példaként sorolhatók fel erre. Általában mégis a tágabb kontextus figyelembevétele nélkül, úgy tekintenek a különféle egészségügyi problémákra, mintha azok minden mástól függetlenül lépnének fel. A túlsúlyt például gyakran egyéni életmódbeli választások kérdéseként tárgyalják (az étrendre és a mozgásra összpontosítva), kevés figyelmet fordítanak arra, hogy mi a kapcsolata az „élelmiszer-környezet” (food environment) egyéni döntésekre gyakorolt hatásával. További példa az élelmiszer eredetű megbetegedések esete. Miközben a szakértők jellemzően a hosszú élelmiszer-ellátási láncok átláthatatlanságát és az intenzív állattartást jelölik meg ezek kiváltó okaiként, szélesebb körben leginkább pusztán közegészségügyi krízisként tekintenek rájuk.