Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

A gerincvelő hátsó gyökidegeiben előforduló granulomákról

BALÓ József

A spinalis ganglionok cystáinak vizsgálatával kapcsolatban kísértük figyelemmel azokat a granulomákat, amelyek a gerincvelő hátsó gyökeiben fordulnak elő. Bár ezekben a granulomákban idült gyulladásos komponensek is találhatók, bennük az arachnoidea endothelialis, vagy újabban meningothelialisnak nevezett sejtjei is felszaporodnak. Verga, valamint Rexed és Wennström szerint a spinalis ganglionok cystáinak keletkezésében ezek a granulomák, mint oki tényezők jelentőséggel bírnak. Veith a gyökidegekben egyéb szervek chronicus fertőző betegségeivel (chronikus polyarthritis, chronikus cholecystitis, továbbá malignus daganatok) kapcsolatban granulomákat észlelt, amelyeket nem specifikus eredetűeknek tart. Ő felvetette a kérdést, vajon a Richter-féle tabeses granulomák specifikus, vagy nem specifikus jellegűek. Pemphigus esetekben a gerincvelő hátsó gyökeiben hasonló granulomák fordulnak elő, mint amilyeneket Veith különböző chronikus fertőző betegségekben a gerincvelő gyökidegeiben leírt. Az a kérdés, hogy a Richter-féle specifikus syphilitikus granulomák azonosak-e a Veith-féle, chronikus fertőző betegségek következtében előforduló nem specifikus granulomákkal, további vizsgálatra szorul. A felvetett témával kapcsolatban sor került egy hasonló észlelés ismertetésére, amely arról szól, hogy idült gyulladással (tuboovarialis tályog) kezdődő megbetegedéshez a gyökidegekben granulomák csatlakoztak és a klinikai lefolyás a bőrnek multiplex neurotikus gangraenája képében vezetett halálhoz.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁRCIUS 01.

Adatok a spontán aliquorrhoea kérdéséhez, – 3 eset kapcsán

ZAPPE Lajos, ÁFRA Dénes

Szerzők három, spontán aliquorrhoeában szenvedő betegük kórtörténetét ismertetik. Az I. sz. esetben a tünetek viharos gyorsasággal bontakoznak ki ; a liquor-hiány súlyos vasoanoxiás agyi károsodás képe mellett állott elő. A II. és III. sz. esetben a chronicus kialakulás agytumor gyanúját keltette ; nyomósan emellett szólt a harmadik betegen észlelt szemfenéki pangás is. A diagnózis helvességét mindhárom esetben hosszas utánkövetés és többszörös kontroll vizsgálat biztosította. Mindhárom beteg gyógyult, lényegében folyadék-terápia és értágító gyógyszerek alkalmazására. Szerzők eseteik klinikai sajátosságaira, továbbá az irodalom anatómiai és élettani adataira támaszkodva, az aliquorrhoeák pathomechanizmusát egységes hypothesis alapján igyekeznek magyarázni. Elképzelésükben lényeges szerepet biztosítanak az accidentalis okok hatására létrejött liquor-nyomás csökkenés által kiváltott kóros reflexeknek. Ezek magyarázzák a zavar tartóssá válása és elmélyülése mellett az esetenként más és más mértékű cerebralis, illetőleg szemfenéki kóros jelenségeket. A liquorhypotensiót, illetve aliquorrhoeát sem önálló betegségnek, sem syndromának nem tartják, hanem egy sajátos vegetatív reakció-típusnak tekintik.

HUN 1966;19(03)

Ideggyógyászati Szemle

1965. NOVEMBER 01.

Meningoencephalitis Behcet-syndromában

DOMBAY Margit, NÁDRAI Ágnes

Szerzők 32 és 20 éves fiútestvérpár azonos megbetegedését észlelték. Mindkettő szemén chronicus uveitis, acut iritis, inveteralt chorioretinitises gócok voltak láthatók. A fiatalabbik fiú egyik szeme már teljesen amauroticus volt. Ez utóbbinak meningoencephalitise is jelentkezett, melyet a cortison kedvezően nem befolyásolt. Friss száj aphthájából vírust izolálni nem sikerült. Az irodalmi adatok és saját észleléseink alapján a neurologiai tünetek feltehetően allergiás alapon jöttek létre.

HUN 1965;18(11)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚNIUS 01.

A szemfenéki pangás jelentősége zárt koponyasérültek diagnosztikájában

ÁFRA Dénes, NAGY Vilmos

Szemfenéki pangás jelentkezett 259 zárt koponyasérült közül 43 esetben 1—6 héttel a baleset után. A subacut szakban 44 intracranialis haematoma közül 9 járt pangásos papillával, míg 103 térszűkítő vérzés nélküli sérültből 11 esetben fordult elő azonos fundus elváltozás. A chronicus periódusban a szemfenéki pangás egy kivétellel mindig subduralis haematoma jelenlétében lépett fel. A haematoma nélküli pangással járó sérültek vizsgálati leleteiben mérsékelt tudatzavar, neurológiai góctünetek, ennek megfelelő EEG-elváltozás és kóros liquorértékek szerepeltek. Az elvégzett kontraszt-vizsgálatok két kivétellel normális képeket adtak. Az egy esetben mérsékelt, a második betegben kifejezett érdislocatio az AP- angiogrammon a 14 nap után végzett kontrolikor megszűnt. A subacut szakban jelentkező szemfenéki elváltozás diffus, vagy körülírt posttraumás cerebralis oedema tüneteként értékelhető, mely mindenkor szerepet játszik a klinikai kép alakulásában. Intracranialis vérzés gyanúja miatt feltétlenül kontraszt-vizsgálat (carotis angiographia) elvégzését teszi szükségessé.

HUN 1965;18(06)

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁRCIUS 01.

Dipsannal nyert tapasztalataink alkoholista tbc-s betegek averziós kezelésében

VÁRADY Tamás, LITTAUER András

36 alkoholista tüdőgümőkóros betegen calciumcarbimid (Dipsan) averziós kezeléssel szerzett tapasztalataikat ismertetik. Megállapítják, hogy a mellék tüneteket gyakorlatilag nem okozó Dipsan más chronicus betegségben is szenvedő alkoholisták elvonó kezelésében felhasználható.

HUN 1965;18(03)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JANUÁR 01.

Adatok a boxolás neuro-psychiatriai vonatkozásaihoz

HUSZÁR Ilona, KÖRNYEY Edith

A szerzők olyan hyperkineticus mozgászavart ismertetnek, melynek aetiológoai factoraként 12 évig tartó activ boxolás szerepel. Ismertetik a boxolás során kialakuló leggyakoribb chronicus károsodásokat és elemzik ezek létrejöttének pathomechanismusát. A boxolás előtti selectio és a boxolás alatti rendszeres ellenőrzés nagy fontosságára hívják fel a figyelmet.

HUN 1965;18(01)

Ideggyógyászati Szemle

1964. AUGUSZTUS 01.

Primaer kamravérzések

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

Négy, klinikailag subarachnoidealis vérzésnek diagnosztizált primaer kamravérzéses esetünk feldolgozásával az oki tényezők változatosságát mutatjuk be. A kamrai localisatio rendszerint atypusos klinikai syndromát eredményez, ezért a primaer kamravérzés megállapítása életben rendkívül nehéz. A primaer kamravérzések között fontosabb a subacut és chronicus lefolyású forma, melyeknél van idő az angiographia és pneumoencephalographia elvégzésére és ezekkel a módszerekkel a localisatió is megállapítható. A sebészi beavatkozás — tekintve a fatális lefolyást — indokolt azokban az esetekben, ahol sikerül tisztázni a vérzést okozó elváltozást.

HUN 1964;17(08)

Ideggyógyászati Szemle

1963. DECEMBER 01.

Qualitatív liquorelváltozások jelentősége cerebrovascularis megbetegedésekben

PÉTER Ágnes, SCHMIDT M. Rudolf

1. A szerzők 30 cerebro-vascularis betegnél végeztek qualitativ liquoranalytikai vizsgálatot. Osszehasonlították a lágyulásos gócok és a diffúz cerebralis kiesési tüneteknél talált elváltozásokat. 2. Apoplexias betegeknél ictus utáni korai stadiumban a illetve a, y globulin felszaporodását és monocytaer rectio mellett pathologias sejtformákat találtak. 3. Chronicus lágyulásoknál qualitativ pathologias sejtképet vagy pherogrammot góctünetek mellett fennálló diffúz cerebralis átáramlási zavarnál észlelték. 4. Vascularis encephalopathiaknál apoplexia nélkül a liquorpherogrammot normálisnak találták, a liquorsejt ép általában monocytaer reactiot mutatott. Ezen esetekben csak hosszú ideje fennálló megbetegedés, vagy periodikusan kialakuló cerebralis keringési elégtelenségnél észleltek pathologias sejtformákat vagy eltérést a liquor fehérje-fractióiban. 5. Szerzők szerint cerebro-vascularis megbetegedésekben a liquorelektrophoresis és liquor differentialis sejtkép a keringéskárosodással megegyezően a klinikai tünetek súlyossága és fennállásának ideje szerint változik.

HUN 1963;16(12)

Ideggyógyászati Szemle

1963. SZEPTEMBER 01.

Az alcoholizmus kérdései egy falu életében

JUHÁSZ Pál, ZSADÁNYI Ottó

629 lelkes falu 1961-ben 500 000 Ft értékű alcoholtartalmú italt fogyasztott. Egy egyén naponként az összlakosságra vonatkoztatva több mint 2, a felnőtt férfi lakosságra vonatkoztatva pedig több mint 6,- Ft-ot költött, ami az egy főre eső összjövedelemnek 12, ill. 36%-át jelenti. 17 chronicus alcoholista a falu lakosságának jobb anyagi feltételek között élő és magasabb kulturális igényekkel rendelkező egyedeiből kerül ki. Az alcoholismus elleni küzdelem lehetőségeit a kulturált szórakozási lehetőségek kiszélesítése, az adaequat népművelés megteremtése, bizonyos gyakorlati intézkedések adhatják.

HUN 1963;16(09)

Ideggyógyászati Szemle

1963. AUGUSZTUS 01.

A spontan intracerebralis haematomák sebészi kezelése

ÁFRA Dénes, OROSZ Éva

A szerzők 28 spontan intracerebralis haematoma műtéti kezelésének eredményeiről számolnak be. A vérzés okaként 12 esetben hypertonia arteriosclerosis vehető fel a klinikai vizsgálatok alapján; 2 fiatalkorú betegben a vérzés angiographiával nem kimutatható mikroangiomából származott, míg a többi esetben az aetiológia ismeretlen. A kezdet és a kórlefolyás alapján az eseteket 3 csoportba sorolták : 1. pseudotumoralis vagy chronicus forma, 2. apoplectiform kezdetű és 3. subarachnoidealis vérzéssel induló betegség. A haematomák megoszlása localisatio szerint a következő volt: frontalis 5, temporalis 8, capsularis 5, trigonum táji 9, cerebellaris 1. A 28 beteg közül meghalt 5 (18% műtéti mortalitás). A két héten belül operált 10 betegből 4, a későbbi megoperált 18-ból pedig 1 halt meg. A késői műtétek feltűnően jobb eredményei ellenére a korai beavatkozás kategorikus elhárítása nem lehetséges, hanem a műtéti indicatio individualis elbírálása szükséges, különösen az acut fasisban.

HUN 1963;16(08)