Ideggyógyászati Szemle

Az alcoholizmus kérdései egy falu életében

JUHÁSZ Pál1, ZSADÁNYI Ottó1

1963. SZEPTEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1963;16(09)

629 lelkes falu 1961-ben 500 000 Ft értékű alcoholtartalmú italt fogyasztott. Egy egyén naponként az összlakosságra vonatkoztatva több mint 2, a felnőtt férfi lakosságra vonatkoztatva pedig több mint 6,- Ft-ot költött, ami az egy főre eső összjövedelemnek 12, ill. 36%-át jelenti. 17 chronicus alcoholista a falu lakosságának jobb anyagi feltételek között élő és magasabb kulturális igényekkel rendelkező egyedeiből kerül ki. Az alcoholismus elleni küzdelem lehetőségeit a kulturált szórakozási lehetőségek kiszélesítése, az adaequat népművelés megteremtése, bizonyos gyakorlati intézkedések adhatják.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg-Elmeklinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Elektroenkephalographiás vizsgálatok congenitalis vitiumos gyermekeknél

RÁKOS György

80 congenitalis vitiumban szenvedő gyermeknél elektroenkephalographiás vizsgálat történt. 40 nem cyanotikus, cardialisan kompenzált, klinikailag ép idegrendszerű gyermek közül mindössze egy coarctatio aortaeban szenvedőnél találtunk eltérést. 40 cyanotikus típusú congenitalis vitiumos közül 13-nál lehetett eeg-vel cerebralis károsodást kimutatni. A haematológiai adatok és az eeg-abnormitás között összefüggést nem találtunk. Az átlagosnál nagyobb számban volt eltérés azok között a gyermekek között, akiknél súlyos szellemi visszamaradottság, illetve hirtelen fokozódó hypoxiával járó dyspnoes cyanotikus roham volt.

Ideggyógyászati Szemle

A vizeletürítés nehézségének idegrendszeri okairól

MAGASI Péter

A szerzők egy része elismer olyan megbetegedést, melynél sem idegrendszeri okot, sem helyi (a zárókészülék, illetve hólyagnyak gyulladását vagy mechanikus vízeletürítési akadályt) okot kimutatni nem sikerül, de a vizelet ürítését akadályozza valószínűen az orif. int. izomzatának túlsúlya. Erre enged következtetni az a felismerés, hogy ezek a betegségek is megoldhatók a hólyagnyak resectiójával.

Ideggyógyászati Szemle

Kvantitatív electromyographia

MECHLER Ferenc, KAJTOR Ferenc

Megállapítható, hogy a kvantitatív electromyographia művelőjének komoly neurológiai tapasztalattal kell rendelkeznie, meg kell tudnia határozni azt, hogy milyen esetekben szükséges az electromyographias vizsgálat és mely izmokat indokolt megvizsgálni az adott esetben. Kétségtelen viszont az is, hogy az electromyiographia kvantitatív módszerének objektív diagnosztikai értéke is nagyobb, bár költségesebb és több munkát kíván, mint az általában elterjedt, régebbi típusú, nem kvantitatív rutinmódszer.

Ideggyógyászati Szemle

Liquorhypotensióval járó vaso-anoxiás agyi károsodás esete

ZAPPE Lajos, DÖMÖTÖR Lajos

Szerzők 47 éves férfibetegük kórtörténetét ismertetik, akin lázas állapot (feltehetőleg influenzás fertőzés) kapcsán aliquorrhoea és súlyos apalliumos syndroma tünetei alakultak ki; majd a betegség antibiotikum-kezelésre, intrathecalis és parenteralis folyadéktherápiára maradványtünet nélkül gyógyult. A klinikai adatok elemzése alapján valószínűnek tartják, hogy mind az aliquorrhoea, mind az idegrendszeri tünetek az intracranialis keringés zavarának következményeként jöttek létre. Esetük kapcsán szerzők kifejtik azon elképzelésüket, mely szerint a liquor-hypotensiós kórképek pathomechanizmusában vérkeringési zavar s a liquornyomás csökkenése által kiváltott, az agyi-, és plexus circulatióra visszaható, másodlagos reflexek játszanák a döntő szerepet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Lege Artis Medicinae

Kedves Olvasónk! Köszöntő a LAM alapításának 30. évfordulója alkalmából

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne be­széljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.