Ideggyógyászati Szemle - 1966;19(03)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁRCIUS 01.

Adatok a traumás confabulosis kérdéséhez

POHL Ödön, HAITS Géza

Szerzők négy esetük ismertetése során a posttraumás confabulosis olyan sajátos alakját írják le, ahol a confabulosis az amnestikus syndroma cardinalis tüneteinek visszafejlődése után még hosszú időn át fennállott, szinte önálló életet élt, a kórkép vezető tünetévé lépett elő. Részletesen foglalkoznak eme betegek sajátos — a klasszikus psychopathologia kóros tudatváltozás typusaival nem jellemezhető — tudatállapotával, és vizsgálják az ismertetett jelenségek pathomechanismusát.

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁRCIUS 01.

Kisagykérgi degeneratio újszülöttek hyalin membran megbetegedésénél

SCHÉDA Vilmos

A szerző 12 hyalin-membran megbetegedésben meghalt csecsemő agyát vizsgálta. A nagyagyat épnek találta, míg a kisagykéregben jellemző elváltozásokat talált, a Purkinje sejtek részleges vagy teljes hiányát és a Bergmann sejtek megszaporodását. Az elváltozásokat anoxiás eredetűnek tartja.

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁRCIUS 01.

Néhány modern szocio-psychiatriai therápiás törekvésről

FÜREDI János

Szerző ausztráliai és angliai tapasztalatai alapján ismerteti az elmebetegek extrahospitális kezelésének modern formáit és méltatja azok hasznosságát és indokoltságát. Rámutat az új kezelési formák közvélemény-átalakító hatására és a hazai kezdeményezésekre.

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁRCIUS 01.

Adatok a spontán aliquorrhoea kérdéséhez, – 3 eset kapcsán

ZAPPE Lajos, ÁFRA Dénes

Szerzők három, spontán aliquorrhoeában szenvedő betegük kórtörténetét ismertetik. Az I. sz. esetben a tünetek viharos gyorsasággal bontakoznak ki ; a liquor-hiány súlyos vasoanoxiás agyi károsodás képe mellett állott elő. A II. és III. sz. esetben a chronicus kialakulás agytumor gyanúját keltette ; nyomósan emellett szólt a harmadik betegen észlelt szemfenéki pangás is. A diagnózis helvességét mindhárom esetben hosszas utánkövetés és többszörös kontroll vizsgálat biztosította. Mindhárom beteg gyógyult, lényegében folyadék-terápia és értágító gyógyszerek alkalmazására. Szerzők eseteik klinikai sajátosságaira, továbbá az irodalom anatómiai és élettani adataira támaszkodva, az aliquorrhoeák pathomechanizmusát egységes hypothesis alapján igyekeznek magyarázni. Elképzelésükben lényeges szerepet biztosítanak az accidentalis okok hatására létrejött liquor-nyomás csökkenés által kiváltott kóros reflexeknek. Ezek magyarázzák a zavar tartóssá válása és elmélyülése mellett az esetenként más és más mértékű cerebralis, illetőleg szemfenéki kóros jelenségeket. A liquorhypotensiót, illetve aliquorrhoeát sem önálló betegségnek, sem syndromának nem tartják, hanem egy sajátos vegetatív reakció-típusnak tekintik.

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁRCIUS 01.

Panencephalitis nodosa esetekben észlelt szemfenék-elváltozások

SZABADI Elemér, OLÁH Imre

130 panencephalitis nodosa esetében kóros szemfenéki elváltozást 61 betegnél (47%), a Neurologiai klinika 51 esetéből 39-ben (76,5%) találtunk. A fundus elváltozások 79, illetve 76%-a a papillán, míg 21-24%-a extrapapillarisan volt látható. 14 esetben az aequator közelében öregkori lipoid lerakódáshoz hasonló sárgás-fehér pontocskákat észleltünk. A panencephalitis lefolyása, valamint a funduskép között az eddigi vizsgálatok alapján párhuzam nem vonható.