Ideggyógyászati Szemle - 1965;18(03)

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁRCIUS 01.

A dermatomyositis és polymyositis kutatás 100 éve

BEKÉNY György

Szerző a dermatomyositis és polymyositis kutatás 100 évét részletesen elemzi és időrendben összefoglalja. Megnevezi a kutatás folyamatát, illetve az egyes esetek leírásának szerzőit.

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁRCIUS 01.

Összehasonlító vizsgálatok macska és nyúl alsó agytörzsi formatio reticularisának cholinesterase activitásáról

PAPP Mátyás, BOZSIK György

A szerzők módosított Koelle módszerrel vizsgálták az alsó agytörzs FR sejtcsoportjainak specifikus és nem specifikus ChE activitását. A histochemiai készítményekben e sejtcsoportokban az AChE activitás nagyobb intenzitással az idegsejtek perikaryonjában, dendritekben és a sejthártya mentén volt megfigyelhető. A sejthártyához közel elhelyezkedő (extracellularis) AChE activitás macskánál már alacsonyabb (5,0), míg az intracellularis AChE activitás csak magasabb (6,0) pH-n jelentkezett a FR sejtcsoportjainak nagyobb részében. A macska és nyúl alsó agytörzsi FR-hoz tartozó idegsejtcsoportok specifikus és macskánál nem specifikus ChE activitásának intenzitása és eloszlása alapján a nyúltvelő és híd FR három caudooralis irányban elhelyezkedő sejtoszlopra osztható. Ezek a raphe magok oszlopa, a FR mediális kétharmadát elfoglaló sejtoszlop (n. oblongatae centrális, n. gigantocellularis és paragigantocellu larisok, n. pontis centrális caudalis és oralis) és lateralis sejtoszlop, melynek egy részét az utóbbi magok lateralis széle, a másik részét a n. parvocellularis foglalja el. Ezenkívül negyedik sejtcsoportot képez a n. lateralis reticularis, n. paramedium reticularis és n. reticularis tegmentipontis. Ez utóbbi csoport specificus és nem specificus ChE activitásának intenzitása és egy sejtcsoporton belüli eloszlása alapján eltér a három orocaudalis elhelyezkedésű, minden valószínűséggel az ascendáló activáló és descendáló reticularis rendszer anatómiai substratumát képező sejtcsoportoktól. A lateralis sejtcsoport, melynek az eddigi ismeretek alapján receptív és associativ működést tulajdonítanak igen gyenge enzymactivitású, míg a hosszú le- és felszálló reticularis rostok kiinduló helye, a mediális sejtcsoport idegsejtjeinek AChE activitása a gyenge és erős között változik. A raphe magok AChE activitásának eloszlása eltér a mellettük lévő mediális sejtcsoportétól. A fenti sejtcsoportok specificus és nem specificus ChE activitásának sajátosságai functionalis különbözőségeiket tükrözhetik. Megállapítható volt az is, hogy a két állat alsó agytörzsének FR-t képező neuroncsoportok AChE és ChE activitásában bizonyos különbségek vannak.

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁRCIUS 01.

Dipsannal nyert tapasztalataink alkoholista tbc-s betegek averziós kezelésében

VÁRADY Tamás, LITTAUER András

36 alkoholista tüdőgümőkóros betegen calciumcarbimid (Dipsan) averziós kezeléssel szerzett tapasztalataikat ismertetik. Megállapítják, hogy a mellék tüneteket gyakorlatilag nem okozó Dipsan más chronicus betegségben is szenvedő alkoholisták elvonó kezelésében felhasználható.

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁRCIUS 01.

Beszámolók

BRUNECKER Györgyi

Beszámoló a ,,Szocialista Országok Gyermek- és fiatalkor Psychiaterei közötti Munka közösség” megalakulásáról.