Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 20
Ideggyógyászati Szemle
1983. SZEPTEMBER 01.
Huntington-chorea Közép-kelet-Erdélyben
A H.0-t öt nemzedékre visszamenőleg lehetett kimutatni Közép-kelet-Erdélyben, kb. 3% gyakorisággal. Egyik (14). családban beszámoltak Amerikában megfordult elődről, szóba jöhet tehát az onnan való behurcolás, de fel kell vetni a spontán mutáció lehetőségét is (13. család)-magányos esete; a három nemzet közötti gyakoriságban nincsenek statisztikailag értékelhető különbségek: német= 4 %, magyar= 3,5 %, román= 2,7 %.
Ideggyógyászati Szemle
1982. AUGUSZTUS 01.
A Huntington chorea neurofarmakológiája és kezelése Terápiás tapasztalatok 15 beteg kapcsán
A szerzők 15 Huntington choreás betegük kapcsán ismertetik az újabb irodalmi adatokat. A Huntington-choreában csökken az extrapyramidalis struktúrák GABA és acetilkolin tartalma. Ennek alapján a neurotranszmitterek egyensúlyi viszonyait figyelembe véve a choreás mozgászavar relatív dopamintúlsúlyos állapotként értékelhető. A GABA és acetilkolin szintjének emelése útján ható gyógyszerek lényeges eredményt nem hoztak a kórkép kezelésében. Az utóbbi években alkalmazásra került tiapride új típusú, striatum támadáspontú dopamin antagonista. Az irodalmi adatokkal összhangban szerzők a tiapride kedvező hatását írják le 7 Huntington choreás betegüknél. A hyperkinesisek 7—10 nap alatt lényegesen csökkennek, a hatás hónapok múlva is fennáll. Négy, egy éven túl követett betegük közül egy esetben észleltek exacerbációt, egy esetben a hyperkinesisek javulása mellett a mentális regresszió kifejezettebbé vált.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
Gyermekkorban jelentkező Huntington-chorea hipokinetikus formájának diagnosztikus és terápiás vonatkozásai
A szerzők egy 16 éves fiú esetét ismertetik, aki közlekedési szabálysértés miatt került intézetükbe orvosszakértői vizsgálatra. 9—10 éves koráig a gyermek testileg és szellemileg jól fejlődött. Ezt követően fokozatos introversio, késztetés csökkenés, negativizmus, időnként indokolatlan agresszív magatartás jelentkezett fokozatos dementálódás mellett, mely alapján hebephren processus gyanúja merült fel. A neurológiai vizsgálat során organikus idegrendszeri eltéréseket észleltek. A részletes familiáris anamnézis négy generáción át követhető Huntington-choreát tárt fel. Esetükben e betegség rigid, hipokinetikus formáját találták. A diagnózis alátámasztására elvégzett 1-dopa terhelés közben a betegnél megjelentek a choreára jellemző hiperkinezisek, ugyanakkor nyugtalanabbá és agresszívebbé vált. INH kezelés hatására mozgása javult, agresszivitása is jelentősen csökkent. A szerzők a diagnózis szempontjából fontosnak tartják az 1-dopa terhelést, a pszichológiai vizsgálatot és a részletes familiáris anamnézist.
Ideggyógyászati Szemle
1980. JÚLIUS 01.
Huntington choreás betegek intermedier anyagcsere-vizsgálata
A Huntington choreás betegek soványsága közismert klinikai adat. Ennek hátterében részben alimentáris, részben a neuroendokrin reguláció zavarával kapcsolatos tényezők tételezhetek fel. A szerzők az intermedier anyagcserére jellemző metabolikus szubsztrátok koncentrációját vizsgálva megállapítják, hogy Huntington choreás betegeiknél fokozott ketogenezis, laktecidózis, a citrát-köri intermedierek csökkenése és a vörösvértestek ATP termelésének redukciója figyelhető meg. Ezek az adatok relatív éhezési állapot következményeiként értékelhetők. Emellett azonban szóbajön a neuroendokrin szabályozászavara is, amely az emelkedett; hGH szint és/vagy aktiválhatóság lipolitikus, ill. inzulin-antagonista hatásával kapcsolatos.
Ideggyógyászati Szemle
1978. ÁPRILIS 01.
Aminosav terhelések jelentősége és alkalmazási lehetőségei a neuropsychiatriában (II.)
A szerzők aminosavak peroralis adagolásával szerzett tapasztalataikat ismertetik. D,L Tryptophan, taurin és metionin terheléseket végeztek. Egészséges személyeket [5] és különböző idegrendszeri megbetegedéseket [24] vizsgáltak. A terheléses vizsgálatokat kiterjesztették ritkán előforduló kórképekre (Pickwick-szindróma, atipusos extrapyramidalis kórkép, Huntington-chorea, choreo-athetosis ... ). Ezekben az idegrendszeri megbetegedésekben az esetleges aminosav anyagcsere eltérések összefüggésben állhatnak a tisztázatlan metabolikus zavarral. Az irodalom alapján az aminosavak adagolása terápiás hatásokat is eredményezhet.
Ideggyógyászati Szemle
1978. FEBRUÁR 01.
A gyermekkori depresszív kórképek farmakoterápiájáról, különös tekintettel a Noveril alkalmazására
A gyermekkori depresszív syndromák kezelésében a pszicho- és farmakoterápia szerves egységet jelent. Ma már körvonalazható a különböző depressív kórformák, syndromák, depresszióra utaló tünetek, valamint az egyes antidepresszív hatású farmakonok indikációs területe a gyermekkorban. Jelentős új farmakális lehetőséget jelent a Noveril bevezetése a gyermekpszichiátriai terápiába. Ez különböző (szomatikus, exhaustiv, pszichoreaktív) depressziók eseteiben, vegetatív, anxiosus és „teljesítmény’’ tünetek előtérben állása esetén egyaránt kedvező megítélésre tarthat számot.
Ideggyógyászati Szemle
1967. NOVEMBER 01.
Huntington chorea látszólag nemhez kötött öröklődése
A családfa elemzése nem dönti meg a classicus tant, mely szerint egy autosomalis gén dominans öröklődése felelős a Huntington-chorea átviteléért. A nemeknek ilyen megoszlását egy autosomalis dominans gén véletlen szórása is létrehozhatja. Modificaló gének actioja is lehetséges. Egyszerű ivari chromosomában localizált tényezőre, mint a haemophilia vagy színvakság esetében, a családfa nem utal. A nők kizárólagos megbetegedése és az életképtelen férfiak aránylag magas száma azonban elképzelhetővé teszi, hogy ugyanazon gén, amely a nőknél choreat okoz, a férfiaknál letalis hatású. Valószínű, hogy ebben a családban a nem egy olyan genetikus hátteret jelent, amely a résztvevő gének actiójának physiologias körülményeit mélyreható módon befolyásolja. Megfigyeléseink azonban nem elegendők ahhoz, hogy az öröklésmenetet ezen családban egyértelműen tisztázni lehessen.
Ideggyógyászati Szemle
1962. AUGUSZTUS 01.
Beszámoló Nyugat-Európában tett gyermekpszihiátriai tanulmányutamról
Bécsben prof Hoff ideg-és elmeklinikájának gyermekpszihiátriai osztálya 5 nagy teremből áll, 2 vizsgálóból, összesen 16 ággyal. Térrel bőségesen rendelkeznek: 1-1 játékszoba gazdag játék felszereléssel. Az osztály betegállománya vegyes, részben organikus, részben funkcionális. A felszerelések jó benyomást keltenek, a szakmai felfogásban — úgy éreztem — előbbre vagyunk. Ez a klinika éppenséggel arra törekszik, hogy egy úgynevezett „bécsi iskolát” teremtsen. Igyekezetüket gyermekvonalon, conceptióban megérteni nem tudtam. Például: Choreás gyermeknek tejinjekciót adnak, továbbá salicylt.
Ideggyógyászati Szemle
1961. SZEPTEMBER 01.
Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben
Csecsemő és gyermek ideggyógyászati eseteink liquorában és serumában glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározást végeztünk. Hyperaktivitást észleltünk elsősorban a liquorban, esetenként sacernél — elsősorban generalizált sacernél —, chorea rheumaticánál és hydrocephalusnál. Az utóbbiak liquorában ismételt vizsgálatokkal követtük a betegség lefolyását. Vizsgálataink szerint a fermentaktivitás csak nagyobb fokú hydrocephalusnál és itt is csak bizonyos fázisokban, valószínűleg a progresszió periodusaiban fokozott. A GOT aktivitás, a klinikai kép és egyéb laboratóriumi leletek között szabályos összefüggés nem volt, általában egyedül az enzym aktivitás utalt a kóros agyi folyamatra. Tárgyaltuk a fermentaktivitás megnövekedésének mechanizmusát és a már közismert faktorok mellett, oki szerepet tulajdonítottunk az agyszövet histologiailag kimutatott hypoxyás állapotának is.
Ideggyógyászati Szemle
1960. JÚLIUS 01.
Klinikai tapasztalatok Tofranillal
1. A tanulmány 135 eset Tofranil kezeléséről számol be, a betegek közül 119 a depressiós, 16 a schizophrenias csoportba tartozik. 2. Endogén depressióban a kúra 68%-ban teljes gyógyuláshoz, további 12%-ban lényeges javuláshoz vezetett. Psychoreactiv depressióban a gyógyulás 45%, a lényeges javulás pedig 19% volt. Egy lethalis kimenetelű suicid esetünk kapcsán nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a fokozott felügyelet szükségességére és az ambuláns kezelésre alkalmas esetek gondos kiválasztására. 3. Kellő időben megkezdett T. kúra segítségével több beteg kezdődő depressiv phasisát sikerült visszaszorítani. Egy hypertonias beteg chronikus reserpin kezelés kiváltotta súlyos depressioját a T. négy hét alatt teljesen megszüntette. 4. Az endogén depressio egyetlen psychés alapja, a kóros lehangoltsági állapot, T. — kezelésére az eseteknek mintegy 4/5-ében gyógyul. A kóros lehangoltsági állapot oldódásával egyidejűleg nemcsak a vitális depressiv, tünetek szűnnek meg, hanem minden psychés beavatkozás nélkül, önmaguktól, gyakran „schlagartig” megszűnnek a depressio másodlagos psychés tünetei is. 5. Lényegesen kedvezőtlenebbek az eredmények azokban az esetekben, amikor a depressiv syndroma organikus bántalom talaján bontakozik ki. 6. 19 schizopren betegen a T. eredménytelennek bizonyult, súlyos psychés szövődményeként izgalmi állapotok kirobbanását is észleltük. 7. Szerzők a már más közleményekben is leírt, jelentéktelen vegetatív mellékhatásoktól és a 37%-ban észlelt mérsékelt eosinophyliától eltekintve a T.-nek semmi káros somatikus mellékhatását nem észlelték és véleményük szerint a T. alkalmazásának depressiv esetekben ellenjavallata nincs. Az affectiv formakörhöz tartozó betegeknél túladagolás, vagy speciális személyi dispositió esetében normális adagolás is, különböző fokú maniform izgalom fellépéséhez vezethet. Organikus talajon kifejlődő depressiv syndroma vagy schizophren gátlásos állapot T.-al való áttörésére az alapbetegségnek izgalmi tünetekkel jellemzett formái robbanhatnak ki.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.