Ideggyógyászati Szemle

Glutaminsav-oxálecetsav transaminase meghatározások csecsemő és gyermekkori ideggyógyászati megbetegedésekben

SZÁSZ Gábor1

1961. SZEPTEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(09)

Csecsemő és gyermek ideggyógyászati eseteink liquorában és serumában glutaminsav-oxálecetsav transaminase (GOT) aktivitás meghatározást végeztünk. Hyperaktivitást észleltünk elsősorban a liquorban, esetenként sacernél — elsősorban generalizált sacernél —, chorea rheumaticánál és hydrocephalusnál. Az utóbbiak liquorában ismételt vizsgálatokkal követtük a betegség lefolyását. Vizsgálataink szerint a fermentaktivitás csak nagyobb fokú hydrocephalusnál és itt is csak bizonyos fázisokban, valószínűleg a progresszió periodusaiban fokozott. A GOT aktivitás, a klinikai kép és egyéb laboratóriumi leletek között szabályos összefüggés nem volt, általában egyedül az enzym aktivitás utalt a kóros agyi folyamatra. Tárgyaltuk a fermentaktivitás megnövekedésének mechanizmusát és a már közismert faktorok mellett, oki szerepet tulajdonítottunk az agyszövet histologiailag kimutatott hypoxyás állapotának is.

AFFILIÁCIÓK

  1. Fővárosi Tanács Heim Pál Gyermekkórháza Laboratórium

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az infectiosus myelitis diagnosztikája és kezelése kapcsán szerzett tapasztalataink

I. L. Benykovics

Az általunk közölt kórtörténetek ékesen bizonyították, hogy gyakran állítanak fel hibás diagnózist, főleg gerincvelői daganatra gondolnak, minthogy nem elemzik megfelelő módon a betegség lefolyását, nem tanulmányozzák a liquor állapotának dinamikáját, nem használják a gyulladásos folyamatok kezelésének korszerű módszereit, és miután nem kapnak jó eredményt kezelési módjukkal, beküldik a beteget az Ideggyógyászati Klinikára és ezzel elszalasztják az igen fontos időfaktort : ennek következtében a beteg nem kapja meg idejében a helyes kezelést. Alá kell húznunk az idejében történő nagy dózisban alkalmazott antibiotikum kezelést, ezen belül a lumbális alkalmazást a betegség akut szakában. Az antibiotikumok mellett természetesen használni kell az egyéb kezelési módokat is, melyeket mi használtunk a közölt esetekben.

Ideggyógyászati Szemle

Polyneuritist és idegbénulást okozó ornithosis

PAP Zoltán, MÜNNICH Dénes

A szerzők ismertették egy 47 éves galambász férfi esetét, aki beteg galambokkal való foglalkozás közben ornithosissal fertőződött. tünetei : hidegrázással kezdődő, hetekig elhúzódó, előbb folyamatos, majd visszaeső lázmenet, atípusos vírus-pneumónia, polyneuritis, periferiás idegbénulások, ízületi gyulladás, roseolaszerű bőrkiütés és korpázó hámlás. A központi idegrendszer érintetlen maradt, a tudat mindvégig tiszta. Tetran, Hostacyclin, Aureomycin és Chlorocid kezelésre a beteg meggyógyult, a polyneuritis megszűnt, csak a radialis és medianus paralysis maradt változatlan. Foglalkoztak a komplementkötési reakció diagnosztikai értékelésével. Felhívják a figyelmet a hazai szárnyasállat állomány fertőzöttségére és a human ornithosis növekvő veszélyére.

Ideggyógyászati Szemle

Az időbecslés zavara és cochleo-vestibularis dysfunctio ipari mérgezések következtében

ORBÁN Lajos, LÁNG Istvánné

Úgy vegyipari szűrővizsgálataink, mint vegyipari dolgozók toxicus megbetegedése alkalmával észlelt tünetek centralis vestibularis károsodására utaló jeleket mutattak. Az ismertetett két eset különleges, mert egyrészt a toxicus ártalom mindkét esetben időbecslési zavarral is járt, másrészt pedig az ilyenkor otoneurologiai vizsgálatoknál észlelt fokozott reflexingerelhetőségtől eltérően első esetünkben bilateralis hypofunctio, a másodikban centralis cochleovestibularis ártalom ritka kórképét találtuk. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vegyipari toxicus ártalom tünetei igen változatosak lehetnek és hogy a multicentralis laesiók kórképének felismerésében az otovestibularis és a neurologiai vizsgálatok egymást kölcsönösen kiegészítik és támogatják.

Ideggyógyászati Szemle

Nystagmus alternans generatiós központjának megközelítése gyógyszeres test segítségével

BODÓ György

Barbiturát és chlorpromazin a nystagmus alternanst időlegesen megszünteti. A barbiturát hatás idején az ilyen betegen caloriás ingerrel nystagmust lehet kiváltani, míg chlorpromazin hatás idején caloriás reactio nincs. Ezekből a megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a nystagmus alternans generatiós központja a primér vestibularis reflexív fölött van.

Ideggyógyászati Szemle

Feltétlen és feltételes alfa-ritmus gátlás interoceptív ingerre emberen

TOMKA Imre, PÁSZTOR Emil, ÁDÁM György

Rectalisan alkalmazott bélinger elektrográfiás aktivációt hoz létre az alfa-hullámok gátlásának formájában emberen. Ez a reakció kioltható ; feltétlen fényingerrel társítva a bélinger feltételes interoceptiv alfa-ritmus gátlást válthat ki. A rectalis és fényinger 4-16-szori társítása után jelentkezik a feltételes interoceptiv „ébredési" reakció, mely megerősítés nélkül könnyen kioltható és újabb társítások segítségével ismét felépíhető.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez

BOCZÁN Judit, KLIVÉNYI Péter, KÁLMÁN Bernadette, SZÉLL Márta, KARCAGI Veronika, ZÁDORI Dénes, MOLNÁR Mária Judit

Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, auto­szomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszo­lan­dó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19 betegséget követő encephalitis

VARANNAI Lajos, MAGYAR Zsuzsa, BARANYAI Beatrix, AJZNER Éva, CZURKÓ Marina

A Covid-19 betegség megjelenését követően rövid idő után világossá vált, hogy noha az elsősorban légúti tünetekkel jár, ezek mellett nagyon sok esetben egyéb szervek, szervrendszerek, így az idegrendszer károsodására utaló tünetek is megjelennek. Az első észlelés és közlés óta megjelent és naponta megjelenő nagy mennyiségű, a betegséggel, annak szövődményeivel foglalkozó közlemény között számos neurológiai komplikációkkal foglalkozó is megtalálható. Az adatok alapján viszonylag gyakori ideggyógyászati szövődménynek tartható az encephalitis kialakulása. Tünetei az esetek többségében a még zajló légúti kórfolyamattal egyidejűleg vagy a kialakult kritikus állapot során észlelhetők; többféle megjelenési formáját is közölték. Az általunk ismertetett esetben a központi idegrendszer érintettségét jelző tünetek több héttel a lezajlott Covid-19-pneumonia után, a beteg ebből a szempontból már gyógyult állapotában jelentek meg. A klinikum, a képalkotó, EEG- és liquorvizsgálatok eredményei alapján a tünetek hátterében encephalitis igazolódott. Az alkalmazott terápia mellett a klinikai szempontból rohamosan javuló folyamat hátterében az elvégzett vizsgálatok egyértelmű kórokot nem igazoltak. A korábban zajlott SARS-CoV-2-vírusinfekciót is figyelembe véve Covid-19 betegséget követő posztinfekciós központi idegrendszeri kórfolyamatot véleményeztünk, melyre vonatkozóan jelenleg csak elvétve található irodalmi adat.

Ideggyógyászati Szemle

Személyre szabott antiepileptikum-választás

ALTMANN Anna

Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógy­-szeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek na­gyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terápiás stratégia kialakításakor azonban számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: 1. hatékonyság (epilepszia-formakör, rohamtípus), 2. életkor, nem, 3. a gyógyszer farmakológiai tulajdonságai, 4. az adott gyógyszer mellék­hatásprofilja, 5. életforma, alkat (kövér, sovány, gyermek­közösség), 6. egyéb társbetegségek (etethetőség, viselke­dési és tanulási probléma, keringési zavar, vese- vagy májbetegség) 7. a már alkalmazott egyéb gyógyszerekkel várható interakciók, 8. genetika, 9. egyéb szempontok (törzskönyvi szabályok, felírási szokások). A közlemény annak eldöntésében szeretne segítséget nyújtani, hogy a különböző társbetegségek esetén egy adott gyermeknél mely antiepileptikumoktól várható a legkeve­sebb mellékhatás, és mely készítményeket kellene lehe­tőség szerint kerülni.

Lege Artis Medicinae

Szükséges (lenne)? Vélemények a gyermekkorban megtartott elsősegélynyújtás- programmal kapcsolatban

BÁNFAI Bálint, PANDUR Attila, SCHISZLER Bence, RADNAI Balázs, BÁNFAI-CSONKA Henrietta, BETLEHEM József

BEVEZETÉS - A gyermekkorban elkezdett elsősegélynyújtás-nevelés hatékony módja lehet az ismeretek széles körű közv­etí­té­sének. CÉLKITŰZÉS - Célunk volt felmérni óvodás és általános iskolás gyermekek, pedagógusaik és szüleik elsősegélynyújtás-neveléssel kapcsolatos véleményét. MINTA ÉS MÓDSZER - Kutatásunkban 871 fő vett részt (gyermekek, pedagógusok, szü­lők), akik véleményét saját szer­kesz­tésű, nagyrészt nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívek segítségével mértük fel. EREDMÉNYEK - A megkérdezett szülők és pedagógusok általános véleménye a gyermekkori elsősegélynyújtás-neveléssel kapcsolatban inkább pozitív volt, de a résztvevők negatívumokat is megfogalmaztak. A le­zajlott programmal kapcsolatban a legtöbb érintettnek pozitív volt a véleménye. A szülők és a pedagógusok véleménye alapján az elsősegély-oktatás egészségügyi szakemberek által lenne javasolt. A vélemények nem függtek a nemtől, életkortól, gyerekekkel való munka időtartamától (p>0,05) egyik esetben sem. KÖVETKEZTETÉSEK - A szülők és pedagógusok elsősegélynyújtás-neveléssel kapcsolatos általános véleménye változatos, de a lezajlott programmal kapcsolatban a legtöbb esetben pozitív volt, mely azt mutatja, hogy konkrét beavatkozásokkal a vélemény formálható.