Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 30
Ideggyógyászati Szemle
1982. AUGUSZTUS 01.
Az intracranialis aneurysmák sebészi kezelése
A szerzők 147 beteg és 151 aneurysma műtéti ellátása kapcsán szerzett megfigyeléseiket és tapasztalataikat ismertetik. Anyagukban a comm. ant. aneurysma férfiaknál, a carotis aneurysma nőknél gyakoribb. A média aneurysmáknál lényeges különbség nem mutatkozik. Többségük az V. dekádban manifesztálódott. Öt betegnél az aneurysmához tumor, tályog vagy angioma társult.
Ideggyógyászati Szemle
1978. ÁPRILIS 01.
Fistula carotideo-cavernosa angiogramjain észlelhető véráramlás-változások
A szerzők négy carotideo-cavernosus fistulás beteg angiogramjain tanulmányozták az artériákban és vénákban észlelhető áramlásváltozást és a vénás kollateralisokat. Megállapítják, hogy az áramlásváltozás a fistula helyétől, nagyságától és az anatómiai viszonyoktól függően marad lokalizált, lesz kiterjedt, ill. terjed át az ép oldalra, s hogy az agyi véráramlásváltozást - ép Willis-kör esetén - az artériás, és az egyébként igen változatos vénás kollaterálisok általában jól kompenzálják.
Ideggyógyászati Szemle
1977. NOVEMBER 01.
Az a. carotis interna traumás pseudoaneurysmája
A szerzők az a. carotis interna és a sínus sphenoidalis együttes sérülése után a sínus sphenoidalisban kialakult pseudoaneurysma esetet ismertetnek, szemléltetve a koponya röntgen felvételeket és a pseudoaneurysma jellegzetes angiographiás képét. Leírják a közölt hasonló esetek klinikai jellegzetességét. Rámutatnak saját esetük részben atípusos inkább carotideo-cavernosus fistulára emlékeztető voltára, az angiografia differenciáldiagnosztikai jelentőségére, s az idejében végzett adaekvát műtét lehetőségeire.
Ideggyógyászati Szemle
1977. OKTÓBER 01.
Agyi arteriovenás angiomák vérellátása
A szerzők 50 angiomás beteg műtéti tapasztalata alapján tárgyalják az angiomák vérellátásának a kérdését. Úgy vélik, hogy az angiomát ellátó artériák az angioma egy-egy szektorát látják el csupán, és ennek mérete a kontinuus érhálózaton belül a vérnyomástól és a perifériás ellenállástól függ, miként az agyban.
Ideggyógyászati Szemle
1973. DECEMBER 01.
Angiographiával kórismézett és gyökeresen operált arteriovenosus angioma a gerincvelő nyaki szakaszán
Szerzők a gerincvelő középső- és alsó nyaki szakaszára localizálódó arteriovenosus angioma radikális eltávolítását ismertetik. Irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján vázolják a kórforma diagnostikáját és műtéti kezelését.
Ideggyógyászati Szemle
1973. AUGUSZTUS 01.
A corpus callosumba és az oldalkamrába terjedő arterio-venosus angioma műtéti megoldása
31 éves férfi corpus callosumába és oldalkamrájába beterjedő arterio-venosus angioma műtéti megoldását ismertettük. A localisatio adta műtéti nehézségek miatt viszonylag kisebb számú ide vonatkozó irodalom adataival együtt foglalkoztunk az ér-malformatio klinikai tüneteivel, diagnostikájával. Hangsúlyoztuk a postoperatív angiographia fontosságát a műtéti radikalitás megítélésében.
Ideggyógyászati Szemle
1967. JÚNIUS 01.
Heerfordt-syndroma cerebralis angioma cavernosumban szenvedő epilepsiás nőbetegen
39 é. korában meghalt nőbeteg esetét ismertették, akinél 6 évvel halála előtt Heerfordt-syndroma zajlott le, symmetriás nyál- és könnymirigy-duzzanat, könnyezés, conjunctivitás, chemosis, jobb oldali papillitis majd bal oldali facialis bénulás tüneteivel. A szövettani feldolgozás során talált pontin granulokat a sarcoidosis késői elváltozásának értékelték, a szervi elváltozások viszont az angiitises alak képét mutatták. Mindezekhez multiplex agyi angioma cavernosum társult, ami à 17 év óta jelentkező epilepsiás rohamokért tehető felelőssé.
Ideggyógyászati Szemle
1963. OKTÓBER 01.
Extra., intracranialis localisatiójú cavernosus haemangioma
Egy 36 éves nőbetegünk esetében a jobb arcfélre, a jobb oldali os parietalera és jobb oldali koponya basisára terjedő többszörös cavernosus haemangiomát észleltünk, melyet szövettanilag is verificáltunk. Az eset nem sorolható a multiplex haemangiomatosus syndromák (Willis) közé, az észlelt elváltozások a jobb oldali art. carotis externa rendszerére localisalódnak. Két évvel korábban a jobb arcfél bőrének plasticai műtétjét végeztük el, jelenleg pedig a koponyabasisról az intracranialis térbe terjedő nagykiterjedésű, nem csontos daganatrész eltávolítása történt. Tárgyaljuk a koponyacsont cavernosus haemangiomáinak pathologiai, esetünk angiographiás és műtéti indicatiós vonatkozásait.
Ideggyógyászati Szemle
1962. ÁPRILIS 01.
Csigolya-haemangiomákról
Csont-haemangiomák leggyakoribb helye a csigolya és koponyacsont (Bucy és Capp). A csigolya haemangiomája (továbbiakban cs. hg.) gyakrabban cavernosus, ritkábban capillaris typusú, jóindulatú daganat, mely expansiv és pseudoinfiltrativ módon nem disproportionalisan növekszik és a csontot a fokozódó nyomás következtében teszi tönkre (Albertini). Igen gyakran más csontban, bőrben (Ferber) vagy belső szervben elhelyezkedő haemangiomával vagy más hamartomával (Willis) együtt fordul elő. Az első cs. hg.-t Virchow írta le 1867-ben. A két távoli csigolyában elhelyezkedő haemangiomán kívül a májban is talált cavernosus typusú haemangiomát.
Ideggyógyászati Szemle
1960. MÁJUS 01.
Operált intracerebralis vérzések
Az intracerebralis vérzésekre vonatkozó és sebészi gyógyításukkal foglalkozó irodalmi adatok rövid áttekintése mellett ismertettük 12 esetünk klinikumát és műtéti megoldását. A klinikai képre az acut kezdet és a véres vagy xantochrom liquor mellett a góctünetek és a progressiv koponyaűri nyomásfokozódás kialakulását lehet jellemzőnek mondani, ami magas kor és hypertonia esetén apoplexiára, egyébként leggyakrabban éranomáliából származó vérzésre lehet pathognomicus, az utóbbira különösen akkor, ha az acut kezdetet megelőzően paroxysmalis jelenségek is szerepelnek. A vérzés oka eseteinkben az irodalmi adatoknak megfelelően hypertonia, angioma, aneurysma, trauma és ismeretlen ok volt. A műtéti megoldás a vérzés kiszívásából, ill. a tokos vérzés kihámozásából, s ahol erre mód volt az oki elváltozás megoldásából állt. 12 betegből a műtét után egyet sem vesztettünk el, s 11 esetben az eredmény kielégítőnek mondható. Állásfoglalásunk a műtét kérdésében a nem hypertonias vérzések esetében azonos az általános elvekkel, a hypertoniás vérzésekkel kapcsolatban azonban mellőzi az időpont megválasztással kapcsolatos általánosító kötöttséget.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.