Ideggyógyászati Szemle - 1962;15(04)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Alpha-blockolási idő, reactiós idő, reflex-idő és kérgi elektromos tevékenység összefüggései

DR. FENYŐ Egon, DR. HASZNOS Tivadar

Vizsgálataink célja olyan működések mennyiségi vizsgálata volt, amelyek az idegrendszer jól meghatározott területeihez kötöttek és spontán, vagy gyógyszeres hatásra bekövetkező változásaik ezeknek a rendszereknek működésváltozását jelzik. A fényingerre bekövetkező alpha-gátlás pályája ma már jól ismert. A reflex-idő változásai a gerincvelői, a nyúltvelői motorium és a reticularis rendszer ingerületi állapotát jelzik.

HUN 1962;15(04)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Mozgászavarok kezelése pedunculotomiával

DR. TÓTH Szabolcs, DR. ZOLTÁN László, DR. DÖMÖTÖR Lajos

K. Wilson 1925-ben kísérletet tett arra, hogy egységes pathophysiologiai rendszerbe foglalja a pyramis-pálya és extrapyramidalis mozgászavarok összefüggéséről szerzett tapasztalatokat, valamint a mozgászavarokról meglevő más ismereteket is. Véleménye szerint a mozgászavarok kialakulásánál két alapvető szempontot kell figyelembe venni: meg kell állapítani, mely structurák pusztulnak el a betegségben, másrészt mely épen maradt structura működése felelős a mozgászavar kialakulásáért.

HUN 1962;15(04)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Tapasztalatok Frenolonnal a neurológiában

DR. LEHOCZKY Tibor, DR. HALASY Margit

A neurolepticumokkal, vagyis a nagy- és kis tranquillansokkal az utóbbi években számos kongresszus, Symposium foglalkozott, és igen sok ilyen tárgyú dolgozat jelent meg. Ezt az teszi szükségessé, hogy a kutatók mind tökéletesebb gyógyszereket állítanak elő és ezeknek tanulmányozása szükségessé válik.

HUN 1962;15(04)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Csigolya-haemangiomákról

DR. HORVÁTH Ferenc, DR. PAPP Mátyás

Csont-haemangiomák leggyakoribb helye a csigolya és koponyacsont (Bucy és Capp). A csigolya haemangiomája (továbbiakban cs. hg.) gyakrabban cavernosus, ritkábban capillaris typusú, jóindulatú daganat, mely expansiv és pseudoinfiltrativ módon nem disproportionalisan növekszik és a csontot a fokozódó nyomás következtében teszi tönkre (Albertini). Igen gyakran más csontban, bőrben (Ferber) vagy belső szervben elhelyezkedő haemangiomával vagy más hamartomával (Willis) együtt fordul elő. Az első cs. hg.-t Virchow írta le 1867-ben. A két távoli csigolyában elhelyezkedő haemangiomán kívül a májban is talált cavernosus typusú haemangiomát.

HUN 1962;15(04)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Az intraduralis trigeminalis radicotomia értékelése

DR. TÓTH Szabolcs, DR. ZOLTÁN László

A trigeminus neuralgia gyógyszeres és peripheriás sebészi kezelése (Gasserdúc alkohol injectio, elektrocoagulatio, forróvíz injectio stb.) az esetek túlnyomó részében csak átmeneti eredményhez vezet. Az ismételten jelentkező fájdalmas rohamok csak a centralis intracranialis műtétekkel oldhatók meg eredményesen. (Frazier, Dandy, Sjöquist, Taarnhoj, Stender, Shelden műtétek). Nem kívánjuk az intracranialis műtétek eredményeit összehasonlítani, csak az intraduralisan végzett temporalis trigeminus radicotomiákkal szerzett szerény tapasztalatainkról szeretnénk beszámolni.

HUN 1962;15(04)