Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 56

Ideggyógyászati Szemle

1988. JANUÁR 01.

Az I típusú Arnold—Chiari maiformáció, műtétileg kezelt betegeink utánvizsgálati eredményeinek tükrében

DR MÉSZÁROS István, DR KÖVÉR Ferenc

A szerzők a klinika 15 éves anyagából a műtéttel kezelt Arnold—Chiari I malformatios betegeik feldolgozása kapcsán elemzik a kórismézés lehetőségeit, a műtéti megoldásokat és ismertetik a műtét utáni késői utánvizsgálati eredményeket. A kórismét szinte minden esetben a csontos malformatio (basalis impressio) jelenléte segítette elő. A műtét után az alig változott neurológiai status ellenére a betegek szubjektív megítélésük szerint javultak, többségük önellátó lett. A járásképtelen betegek (3) közül kettő járóképessé vált. A szerzők az utánvizsgálatok eredménye alapján felhívják a figyelmet a kórkép kimutatásának fontosságára olyan esetekben is, amidőn a csontos fejlődési zavar hiányzik.

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

Az arcideg intrateinporalis neurinomáiról

DR. JAKAB György

Az irodalom rövid áttekintése után az arcideg neurinomájának két új esetét tárgyaljuk.Az első bemutatott esetben a daganat nagy kiterjedésű volt, és a ganglion geniculateustól az arcidegtörzs szegmentációjáig terjedt. A kombinált (intra- és extratemporális) neurinóma eltávolítása után a szabad idegátültetés jó terápiás eredményt hozott. A másik esetben a műtétre hat évvel a bénulás kialakulása után került sor. A rövid követési idő miatt a terápiás eredmény nem értékelhető megbízhatóan. Hangsúlyozni kell, hogy az arcideg bénulásának minden esetében mind a részletes fül-orr-gégészeti és korszerű radiológiai (CT, polytomográfia) vizsgálatot kell végezni. vizsgálatokat következetesebben kell elvégezni.

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális vasopressin” jelentősége

DÓCZI T., JÓJÁRT I., LÁSZLÓ F. A., JOÓ F., SZERDAHELYI P., BODOSI M.

A szerzők immun-elektronhisztokémiai módszerrel laboratóriumi patkányban igazolták, hogy vasopressin immunreaktív neuronális elemek szoros kapcsolatban állnak az agyi mikroerekkel, s az érfaltól többnyire finom glia nyúlványok választják csak el. Egyes idegelemek a kapilláris endothelium vagy a pericyták basalis membránjával közvetlen kapcsolatban vannak. Az immunhisztokémiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy vasopressinerg idegelemek közvetlenül beidegzenek agyi kapillárisokat — s mivel azok a cerebrovasculáris rezisztenciában nem játszanak szerepet — az idegi reguláció a vér-agygát permabilitását és így a víztranszportot szabályozhatja. Az intraventrikulárisan (centrálisán) adott vasopressin és DDAVP hatására létrejött agyi víztartalom fokozódás emellett szól. Subarachnoidalis vérzéssel létrehozott oedema eltérő lefolyása és mértéke a vasopressint nem termelő Brattleboro Diabetes Insipidus patkányokban arra utalt, hogy a vasopressin szerepet játszik az agyi víztartalom növekedésének létrehozásában. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy vasopressin antagonisták alkalmazása az agyi víztartalom (oedema) befolyásolására ígéretes lehet.

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁRCIUS 01.

Basalis impressió tüneteinek manifesztációja különböző központi idegrendszeri megbetegedéseknél

DR MÉSZÁROS István

A szerző 3 basalis impressiós beteg kapcsán a kórkép tüneteinek megjelenését módosító különböző központi idegrendszeri betegségek jelentőségét vizsgálja. A tünetek kialakulásának részletes leírása és elemzése mellett foglalkozik a sebészi és konzervatív kezelések sorrendjével is. Végül az esetek tanúsága alapján felhívja a figyelmet a mellékleletként észlelt basalis impressio pathogenetikai jelentőségére és főleg a körültekintő kiegészítő neurológiai vizsgálatok szükségességére.

Ideggyógyászati Szemle

1980. NOVEMBER 01.

A transorális feltárás helye a basalis impressio sebészetében

PÁSZTOR Emil, VAJDA János, PIFFKÓ Pál, HORVÁTH Miklós

A szerzők egy progresszív myelopathiában szenvedő basalis impressiós beteget ismertetnek, akinél a ventrális dekompresszió' műtétét végezték. Transoralis behatolásból távolították el az atlas ventrális ívét, a dens epistropheit és a clivus alsó szélét. A műtéttel lényeges javulást értek el a beteg állapotában. Saját és irodalmi adatok alapján tárgyalják az elülső vagy hátulsó dekompresszió lehetőségeit és javallatát a basalis impressio különböző eseteiben.

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Intraneuralis ganglion okozta nervus ulnaris paresis

DR. SZLOBODA Jenő, DR. SZEGVÁRI Mária, DR. SZALAY Mária

A szerzők a n. ulnarisban a csuklóízülettől proximálisan intraneuralis gangliont észleltek. Eddig a világirodalomban mindössze három hasonló eset ismeretes, hazai irodalomban tudomásunk szerint közlemény nem jelent meg. Rövid áttekintést adnak a perifériás ideget komprimáló ganglion keletkezéséről, tünettanáról, előfordulásáról, elhelyezkedéséről, kezeléséről és prognózisáról.

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

Zosterhoz társuló polyganglioradiculoneuritis

DR. KOLTAI Mária

A szerző 74 éves nőbetegnél a bal oldali n. V érzőágát, a n. VH-t és ganglion oticumot, a n. VIII-t, valamint a C2-3-4 érzőgyököt és gangliont érintő polyganglioradiculitisről számol be, mely az érintett bőrterületek zosteres erupcióját követően alakult ki. A liquorban 69 mg%-os összfehéije mellett 10/3 mononukleáris sejtszaporulat volt. Indirekt immunfluoreszcens vizsgálattal a liquorsejtekben VZV antigén jelenlétét igazolták. Az irodalomban még hasonló lokalizációjú zosterhez társuló polyganglioradiculoneuritises esetet nem közöltek.

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Szérum insulin- és vércukorszint változások agysérültekben

DR PENTELÉNYI Tamás, DR KAMMERER László, DR STÜTZEL Mária, DR BALÁZSI Imre

Agysérültekben végzett éhgyomri vércukor vizsgálatainkkal [16] már korábban megállapítottuk, hogy a tudatzavar foka és a basalis vércukorszint között kvantitatív összefüggés áll fenn: minél mélyebb a tudatzavar, annál magasabb a kóros vércukorszint.

Ideggyógyászati Szemle

1976. SZEPTEMBER 01.

Újabb adatok az adenohypophysis működésének szabályozásához

DR HALÁSZ Béla

Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy a hypophysis mellső lebeny idegi szabályozása neurohumoralis úton történik. A hypothalamikus troph hormon serkentő és gátló faktorok (hormonok) termelésében a hypothalamus medialis basalis része döntő szerepet visz, s ez a terület szabályozza a troph hormonok alapszintű elválasztását. A mellső lebeny működésének finom szabályozását (pl. ciklikus, ritmikus hormon szekréció regulációja) a medialis basalis hypothalamuson kívüli hypothalamikus és extrahypothalamikus (elsősorban limbikus) struktúrák végzik. Utóbbiak a medialis basalis hypothalamus idegsejtjein végződnek, s ezeken keresztül hatnak. Több kísérletes adat utal arra, hogy van közvetlen neuronalis kapcsolat a mellékvesék és a hypothalamus, valamint a gonadok és a hypothalamus között.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚLIUS 01.

A basalis ganglionok és a corpus callosum angiomáinak műtéti kezelése

DR. JUHÁSZ János

Hat, a középvonali struktúrákat, ill. a basalis ganglionokat involváló angiomás betegünk műtéti eredményeit ismertetjük. Egy esetben csak a tápláló artéria klipelése történt, ez a beteg fél év múlva újabb vérzésben meghalt. A többi beteg esetében radikális eltávolításra törekedtünk, mely véleményünk szerint az egyetlen végleges és helyes megoldás. Egy betegünknél azonban a localisatio miatt csak subtotalis eltávolítás volt lehetséges. Négy betegnél az angiomát egészében sikerült eltávolítani. Az 5 beteg közül négy panasz- és tünetmentes. Egy betegnek van jelenleg is súlyos hemi-syndromája, mely azonban praeoperative is fennállt. Az utóbbi évekig ezen struktúrákban localisálódó angiomákat inoperabilisnak tartották. A pontos neuro-rádiologiai elemzés és ennek alapján felépített műtéti terv tette lehetővé a középvonali struktúrákat és a törzsdúcokat is érintő arterio-venosus malformatiok sikeres műtéti kezelését. A tanulmány igyekszik az irodalmi ismereteket és saját tapasztalataikat demonstrálni.