Ideggyógyászati Szemle - 1979;32(10)

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Az EEG komprimált spektrális analízise (CSA) az idegsebészeti betegek intenzív ellenőrzésében

DR. MÉREI F. Tibor

A szerző ismerteti a világszerte elterjedt Present State Examination módszerét, mely a pszichiátriai diagnosztikát kísérli meg standardizálni, objektivizálni és összehasonlíthatóvá tenni. Ismerteti a módszer hazai adaptációjának elkészítésével és első kipróbálásával szerzett tapasztalatokat.

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Az elektrokonvulzív terápia hatása a szérum prolactin, kortizol, növekedési hormon és thyroidea stimuláló hormon koncentrációjára

DR. ARATÓ Mihály, DR. ERDŐS András, DR. KURCZ Mihály, DR. VERMES István, DR. FEKETE Mátyás

14 schizophren férfi betegen vizsgálták a szerzők az ECT, illetve szimulált ECT hatására bekövetkező prolactin-szérum szint emelkedést. Egyidejűleg kortizol, növekedési hormon (GH) és thyroidea stimuláló hormon (TSH) szint meghatározásokat is végeztek. Szignifikánsan emelkedett prolactin szintet észleltek az ECT utáni 15. és 60. percben. A szimulált ECT utáni 15. percben tendenciaszerű emelkedés volt. Az ECT utáni prolactin szint növekedés szignifikánsan magasabb volt, mint a szimulált ECT után. Az ECT utáni kortizol emelkedés nem haladta meg szignifikánsan a szimulált ECT utánit. A GH és TSH szintekben nem mutatkozott konzekvens eltérés. Az eredmények alapján feltehető, hogy az ECT által kiváltott prolactin válasz specifikus transzmitter hatás következménye, és nem stressz-reakció, vagy generalizált hormon kiürülés eredménye. Két esetben csak jelentéktelen prolactin változás következett be az ECT hatására. Mindkét beteg krónikus, tartósan hospitalizált, terápiarezisztensnek minősíthető schizophren. Nem tisztázott, hogy a prolactin válasz elmaradása kapcsolatos-e a betegség alapját képező neurokémiai kórossággal, vagy az előzetes kezelések következménye-e? Kérdéses az is, hogy a prolactin válasznak, vagy hiányának van-e prediktív jelentősége a prognózist, vagy az ECT hatásosságát illetően.

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

A gyermekkori család interperszonális kapcsolataiban bekövetkező torzulások jelentősége a felnőttkori neurózisban

DR. HORVÁTH Szabolcs

A szerző az irodalmi adatok kritikai feldolgozása után célkitűzésként állítja maga elé, hogy feltárja a gyermekkori család interperszonális kapcsolatainak azon torzulásait, melyek a felnőttkori neurózis szempontjából releváns jelentőséggel bírnak. Fő törekvése olyan módszer kidolgozása, mely a reliabilitás és a validitás szempontjából megfelelően ellenőrzött adatokra támaszkodva képes megragadni nemcsak a fő faktorok, hanem a járulékos faktorok szintjén is a bilaterális kapcsolatok struktúráját és a globális interperszonális szisztémát. A vizsgálati anyag és módszer bemutatása mellett felhívja a figyelmet az interpretációs lehetőségek bizonyos korlátozottságára is, mely a kutatómunka adott felépítettségének szükségszerű következménye. A vizsgálat eredményeinek részletes ismertetése és értékelése további közlemények tárgya lesz.

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Az artéria basilaris diffúz tágulatáról

DR. HORVÁTH Anna, DR. GALLYAS Ferenc, DR. BODOSI Mihály

Két megadolicho-basilaris anomália szövettani jellegzetességeinek elemzése arra utalt, hogy kialakulásukért a lamina elastica interna és a media fokozatos degenerációja tehető felelőssé, nem pedig általános és diffúz arteriosclerosis - amint az az irodalomban elfogadott. A lamina elastica interna morfológiai sajátosságainak számottevő megváltozása nélkül fokozatosan elveszti a rugalmas elemekre jellemző festődési tulajdonságokat, azaz megváltozik kémiai struktúrája. A media degenerációja foltos és/vagy diffúz simaizomrost- kiesésben, valamint a „megtartott” simaizomrostok kettőstörésének (ultrastrukturális dezorganizáció) elvesztésében nyilvánul meg. A megadolicho-basilaris anomáliát megelőző állapotként értékelt, kissé tágult a. basilarisok szöveti vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a media károsodása az elsődleges, ezt követi a lamina elastica interna elváltozása, s a sclerosis valószínűleg kísérőjelenség a már jelentősen tágult a. basilarisban.

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Intraneuralis ganglion okozta nervus ulnaris paresis

DR. SZLOBODA Jenő, DR. SZEGVÁRI Mária, DR. SZALAY Mária

A szerzők a n. ulnarisban a csuklóízülettől proximálisan intraneuralis gangliont észleltek. Eddig a világirodalomban mindössze három hasonló eset ismeretes, hazai irodalomban tudomásunk szerint közlemény nem jelent meg. Rövid áttekintést adnak a perifériás ideget komprimáló ganglion keletkezéséről, tünettanáról, előfordulásáról, elhelyezkedéséről, kezeléséről és prognózisáról.