Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 55

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁJUS 01.

IOHEXOL (Omnipaque) használata— fokozott veszélyeztetettségű betegek agyi angiographiás vizsgálatánál

DR PATAY Zoltán, DR BERKY Mihály

A szerzők röviden bemutatják az új típusú, nem ionos, vízoldékony röntgen kontrasztanyagok egyik legismertebb képviselőjét az Omnipaque-ot. Beszámolnak 58 katéteres agyi angiographia végzése során ennek használatával kapcsolatosan szerzett tapasztalataikról, különös tekintettel a lehetséges és az előfordult szövődményekre, valamint ezek esetleges kontrasztanyaggal való összefüggésére. Felhívják a figyelmet az agyi angiographiás vizsgálat szempontjából fokozott veszélyeztetettségűnek minősülő betegcsoportra, és ennek kapcsán az Omnipaque lehetséges szerepére a szövődmények csökkentése terén.

Ideggyógyászati Szemle

1988. MÁRCIUS 01.

Haemorheologiai vizsgálatok cerebrovascularis kórképekben

SZIRMAI Imre, FENDLER Kornél, GÖMÖRI Éva, BÁTFAI László

287 cerebrovascularis beteg tüneteinek kialakulása után legkorábbi rheologiai adatait elemeztük a funkcionális és definitív diagnosztikai csoportokban. A rheologiai profil alapján jól elkülönülnek egymástól az agyvérzések és a agyi ischaemiák. Az angiographiával bizonyított thromboemboliás ischaemiák 9 közül 7 paraméter tekintetében szignifikánsan különböznek az agyvérzésektől. Az ischaemiás kórképek rheologiai szempontból hasonlóak. A paraméterek statisztikai eltérése csak a TIA és a thromboemboliás csoport között jelentős: az utóbbiban a TIA-khoz viszonyítva szignifikánsan magasabb a plasma viscositas és a serum fibrinogen, alacsonyabb a HDL-cholesterin/Cholesterin index. Az agyi ischaemiákban a 49% feletti hematocrit értékekhez a 40% alatti — mesterségesen létrehozott — csoporthoz viszonyítva szignifikánsan alacsonyabb serum fibrinogen és magasabb HDL/cholesterin értékek tartoznak. A rheologiai paraméterek közül a vérviscositas és a hematocrit értékek correlatioja legszorosabb a control csoportban (serum-tényezők zavaró hatásának hiánya), legalacsonyabb az elhúzódó ischaemiákban (klinikailag rosszul definiálható csoport). A plasma és vérviscositás a control csoportban nem határozzák meg egymást, az atherothrombosisoknál a fenti összefüggés szoros. Agyi keringészavarokban a rheologiai profil ismerete segítheti a diagnosztikai döntést, ezáltal az acut szakaszban a célszerű kezelést. Polyglobuliás betegek mindössze 8—10%-ánál emelkedik kóros mértékben a serum fibrinogen és kórosan alacsony a HDL cholesterin. A haemodilutio javallatához is complex rheologiai vizsgálatszükséges.

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Következtetések a vertebrobasilaris terület ischaemiájának pathogenesisére CT és angiographiás leletek alapján

GÁCS Gyula

A szerző 89 vertebrobasilaris területi lágyulás és 66 múló ischaemiás roham esetében a CT, angiographia és klinikai adatokat analizálja. Az occipitalis és a nagyobb cerebellaris lágyulások CT képe jól korrelál a klinikai tünetekkel. A lágyulások többségét distalis elzáródás okozta. Ez utóbbiak túlnyomó részének lokalizációja és egyéb adatok emboliás eredetére utalnak.

Ideggyógyászati Szemle

1986. DECEMBER 01.

Corticalis vakság

DR GYURIS Jenő, DR KANDER Zoltán

A szerzők irodalmi áttekintést adnak a corticalis vakságról. Részletesen értékelik - 4 esetük kapcsán - a cerebralis angiographia szövődményeként kialakult corticalis vakság kialakulásának lehetséges útját, de hangsúlyozzák a vér-agygát károsodásának meghatározó szerepét. Felhívják a figyelmet a vakság kialakulása és lefolyása dinamikájának részletes és folyamatos szemészeti követésére.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

A nyaki carotis elágazódás scleroticus plaquejainak scanning elektronmikroszkópos vizsgálata

DR HORVÁTH Zoltán, DR BODOSI Mihály, DR MÉREI F. Tibor, DR STEFANIST János

A szerzők 24 féltekei tüneteket okozó proximalis carotis plaque scanning elektronmikroszkópos vizsgálatáról számolnak be. Az angiographiával sima felszínűnek ítélt scleroticus plaque-on számos olyan elváltozást észleltek, melyeket embólia forrásnak tartanak. Ezért indokoltnak vélik a haemodynamikailag nem számottevő szűkületet okozó, de tünetképző scleroticus plaqueok műtéti eltávolítását is.

Ideggyógyászati Szemle

1984. AUGUSZTUS 01.

A krónikus epiduralis vérzésről

DR. HORVÁTH Zoltán, DR. MÉSZÁROS István

Négy krónikus epiduralis haematoma miatt operált betegük kórtörténetét ismertetik. Az irodalom rövid áttekintése és saját megfigyeléseik alapján valószínűnek tartják, hogy a beható erő nagysága, a vérzés nagysága, elhelyezkedése, a beteg életkora, valamint a koponyaűri nyomásfokozódást kompenzáló mechanizmusok kapacitása, de legfőképp a vérzés eredete azok a tényezők, amelyek megszabják a klinikai tünetek korai, vagy késői jelentkezését. Felhívják a figyelmet az aktív diagnosztika fontosságára. Bár hazánkban még mindig az angiographia a döntő diagnosztikai segédeljárás, a számítógépes rétegvizsgáló (CT) elterjedésétől a kórkép felismerésének és eredményes kezelésének javulása várható.

Ideggyógyászati Szemle

1983. DECEMBER 01.

Multiplex haemangioblastoma: cerebellaris tumor eltávolítása után angiographiával kórismézett gerincvelői előfordulás

DR KÖVÉR Ferenc

Az elsődleges gerincdaganatoknak kb. 3°/oo-e haemangioblastoma (Sloof és mtsai, 1964). Ritkaságuk ellenére, fontosságukat növeli, hogy szelektív angiographiával kimutathatók (DiChiro, 1957; DiChiro és mtsai, 1967; Djindjian, 1968).

Ideggyógyászati Szemle

1977. DECEMBER 01.

Az agy késői postirradiatiós necrosisa

DR JULOW Jenő, DR SLOWIK Ferenc, DR KELEMEN János Tibor, DR GORÁCZ István

A késői agyi sugárnecrosis jelentkezhet klinikailag tünetmentes formában, okozhat góctüneteket, illetve intracranialis nyomásfokozódást. Utóbbi tünetei hasonlítanak az intracerebralis daganatok okozta tünetekre, azoktól főleg az anamnesis alapján - az angiographia, scintigraphia és CT eredményei alapján nem különíthetők el. A radionecrosis 4-5000 R gócdózis feletti irradiatio (9000 R felett biztosan) után 4-40 hónap múlva alakulhat ki. Agyi nyomásfokozódással járó esetekben a térfoglaló folyamatot alkotó necrotikus agyállomány resectiója szükséges, ezenkívül steroid és értágító kezelés jön szóba.

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Többszörös, ritka érfejlődési rendellenesség. Arteria proatlantalis intersegmentalis persistens társulása a nyaki artériák és vénák fejlődési zavarával

DR GÁL Julia, DR DIÓSZEGHY Péter

Az arteria carotis interna és az arteria vertebralis között fennmaradó embryonalis anastomosis ritka változata a persistáló proatlantalis (suboccipitalis) intersegmentalis arteria. Felismerése in vivo angiographiával lehetséges. Az első anatómiai, kórbonctani leírás a múlt század végéről Gottschau-tól származik.

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Az arteria cerebri media leptomeningealis ágai és ellátási területük vizsgálata szuperszelektív angiographiával

DR GÁCS Gyula

Az a. cerebri media egyes corticalis ágainak ellátási területei Vander Eecken [ 15], Kaplan és Ford [8] injectiós készítményei, valamint Ring [ 11] anatómiai vizsgálatai alapján többé-kevésbé ismertek, ezen eredményeknek a fiziológiás agyi keringésre történő átvitelének azonban korlátjai vannak.