Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 55

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Carotis angiographiával kimutatott collateralisok és anastomosisok értékelése agyi érélzáródásos kórképekben

DR POÓR Gyula, DR GÁCS Gyula

Szerzők a carotis angiographiánál ábrázolódó collateralisok és anastomosisok jelentőségét vizsgálják. Ismertetik az agyi érelzáródásos kórképekben a tünetek, a lefolyás és az angiographiás jelek között tapasztalt összefüggések változatosságának okait, valamint a collateralisok teljesítményének értékelésekor figyelembe veendő szempontokat. A kimutatott collateralisok prognostikai értéke nemcsak jellegüktől, hanem a vizsgálat időpontjától is függ. Eseteikkel szemléltetik a klinikai képnek a collateralisoktól függő változatos módosulásait.

Ideggyógyászati Szemle

1971. AUGUSZTUS 01.

A cervicalis osteochondrosis következtében fellépő vertebro-basilaris keringészavarok

DR. DEÁK György, DR. PÁSZTOR Emil, DR. GORÁCZ István, DR. PINTÉR Nándor, DR. SZABÓ Gyula

A szerzők ismertetikanyaki osteochondrosisok eseteiben az artéria vertebralis compressióját okozó morphologiai elváltozásokat és az ezekkel kapcsolatba hozható vertebrobasilaris syndromákat. Annak megállapítására, hogy az uncovertebralis arthrosis az artéria vertebralist valóban comprimálja-e és milyen mértékben, csak a vertebralis angiographia adhat biztos támpontot. 5 betegük ismertetésével részletezik az angiographiás leleteket és a therapiás lehetőségeket.

Ideggyógyászati Szemle

1971. MÁJUS 01.

Az aneurysma sebészi ellátásának kérdése*

DR. HULLAY József, DR. VELOK Gyula, DR. GOMBI Róza, DR. BOCZÁN Gábor

A közlemény első része az aneurysma ellátásának kérdését, mint a subarachnoidalis, ill. intracerebralis vérzés oki kezelésének kérdését tárgyalja. Az irodalmi adatok alapján összeveti a konzervatív és az egyre fejlődő sebészi ellátás eredményeit és kilátásait. A második rész 53 aneurysmás beteg klinikai adatait, a műtéti történést, az eredménytelenség, a műtéti és a későbbi halálozás okait, valamint az altatás bevezetésével javuló eredményeket ismerteti, s a műtéti megoldás mellett foglal állást, körvonalazva az angiographia és a műtét criteriumait és lehetőségeit.

Ideggyógyászati Szemle

1971. ÁPRILIS 01.

Echoencephalographiás vizsgálatok a neurotraumatologiában

DR. PANNONHEGYI Albert

314 koponya-traumás eset echoencephalographiás vizsgálata az intracranialis vérzések esetében 5—6 mm feletti, a contusiós sérültek l/s részében kisebb, 2—4 mm-es közép-echo eltolódást mutatott. A contusiók 2/3 részében és a commotiós esetekben dislocatiót nem észleltünk. Az eljárás értékes segítséget nyújt a neurotraumatologiai esetek korai kórmegállapításában, és a kórlefolyás nyomonkövetésére is alkalmas. Értékét az adja, hogy gyors, egyszerűen kivihető, megbízható, a beteget nem terheli és nem veszélyezteti, supratentorialis folyamatoknál oldaliságot ad. A diagnostikai procedúrát és a műtéti elhatározáshoz szükséges időt jelentősen megrövidíti azáltal, hogy igen gyakran mellőzhetővé teszi az angiographia végzését. Katonaorvosi Használhatósága tábori körülmények között különösen értékes. A hordozható készülék módot ad nemcsak az idegsebészeten, hanem a gyógyintézetek más osztályain (pl. általános traumatológián) elhelyezett betegek consiliariusi vizsgálatára. A módszer kétségtelen előnyei folytán egyre szélesebb körben kerül ma már alkalmazásra, s csakhamar elnyeri méltó helyét a korszerű vizsgálóeljárások sorában.

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Carotis angiographia kivitelezése során észlelt, kórismézést elősegítő jelek

TUNKL Erika, DÉNES Iván

Szerzők 960 carotis angiographia technikai kivitelezése folyamán az érfalnak és környezetének ellenállását, a punctiós-tűn kilövelő véroszlop távolságát, emellett az ér összenyomására jelentkező idegrendszeri és reflectorikus tüneteket figyelték meg. Az így nyert tapasztalati adatok az angiogrammokon talált jelekkel összhangban segítséget nyújtanak az agyi vascularis kórképek tisztázásában.

Ideggyógyászati Szemle

1969. MÁRCIUS 01.

A pseudopapillitis fluorescein angiographias diagnosticája

WEINSTEIN Pál, BROOSER Gábor

A fluorescein angiographia igen alkalmas a pangásos papilla és pseudopapillitis elkülönítő kórisméjére. Pangásos papillában a papilla fluorescál, pseudo papillitisben ez a fluorescentia a papillán nem mutatható ki.

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A carotis és a vertebralis angiographiás vizsgálatok központi idegrendszerre gyakorolt hatásáról

SZLÁVY László, TOMKA Imre, LENGYEL Pál

A szerzők a ma forgalomban levő trijodalt angiographiás kontrasztanyagok (acetrizoat, diatrizoat, jodamid, jothalamat és metrizoat) központi idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták meg carotis és vertebralis arteriographiás vizsgálatoknál. Azt találták, hogy a jodamid és metrizoat származékok az agyi elektromos tevékenységet nem befolyásolták intracarotidealis és intraarterialis vertebralis befecskendezéskor. A jothalamat Na, diatrizoat Na, valamint acetrizoat typusú vegyületek az esetek nagy részében kedvezőtlenül befolyásolták a kísérleti állatok agyi elektromos működését, ezért használatukat a klinikai gyakorlatban nem lehet ajánlani.A jodamid és metrizoat készítmények azok a származékok, melyek az EEG-n tünetet nem okoznak, s így carotis és vertebralis angiographiáknál széleskörű alkalmazásra tarthatnak igényt.

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚLIUS 01.

Az angiographiás diagnosis problémái a retrograd vertebralis keringéssel kapcsolatban

DEÁK Gy., GORÁCZ I., JUHÁSZ J., PÁSZTOR E.

Intézetünkben az utóbbi időben az artéria brachialis percutan punctiójával és nagy nyomású fecskendő alkalmazásával végezzük a vertebralis arteriographiákat is. 130 vizsgálatunk közül csak egy esetben kaptunk ellenoldali artéria vertebralis retrograd telődést, mely valóban s.s.s.-nek bizonyult. Ezen módszerrel a fent említett mechanikus tényezők elkerülhetők, mert a Gidlund féle automatikus fecskendő, mely 4—5 atm. nyomással adja be a contrast anyagot, azt nem közvetlenül az artéria vertebralisba juttatja, hanem annak túlnyomó többségét az aorta ívébe adja s így főleg a következő artériás pulsatio viszi fel az agyi erek felé a contrast-anyaggal kevert vért normális nyomással. Kétoldali artéria vertebralis telődés esetén azonban előfordulhat, hogy a punctióval ellentétes artéria vertebralis telődés anterograd, vagy retrograd volta biztosan nem állapítható meg. Ezen esetekben, mint Curry és Howland (3) is ajánlja, kétoldali brachialis arteriographia elvégzése indokolt.

Ideggyógyászati Szemle

1967. FEBRUÁR 01.

Agyi aneurysmák ruptúrája, illetve műtéte kapcsán létrejött angiospasmus és hypothalamus laesio

OROSZ Éva, PÁSZTOR Emil, JUHÁSZ János

Munkánk 190 vertificált carotis-rendszer aneurysmás beteg észlelése alapján készült. Vizsgálataink célja az aneurysma ruprurával kapcsolatos angiospasmusok és a hypothalamus károsodás tanulmányozása volt. Az angiospasmus vonatkozásában 144 beteg klinikai adatait és angiogrammjait dolgoztuk fel. Megállapíthattuk, hogy az aneurysma rupturához társuló vasospasmus a rupturát csak nem mindig kíséri, a vérzéstől eltelt idővel arányosan csökken és általában a spasmus foka,-bár nem minden esetben-párhuzamosan áll a klinikai képpel. Az angiographián észlelhető spasmus az esetek nagy részében nemcsak az aneurysmától proximalisan, körülírtan, ha nem gyakran kiterjedtebben, sőt az ellenoldali ereken is észlelhető. Spasmus jelenléte az operabilitás szempontjából súlyosbító tényezőként fogható fel. Intézetünkben műtét után vagy anélkül meghalt aneurysmás betegek halálokát elemezve azt találtuk, hogy 23 esetben a halál oka hypothalamus károsodás volt. Részletesen elemezzük az általunk akut hypothalamus károsodásnak nevezett sajátos klinikai képet, mely különbözik az irodalomból ismert chronikus hypothalamus laesio tüneteitől. Klinikai megfigyeléseinket pathológiai (jelen közleményünkben nem részletezve) anyaggal támasztjuk alá. Aneurysma ruptura után fellépő akut hypothalamus laesio klinikai képe az angiographián észlelhető spasmussal társulva, szinte kivétel nélkül lethalis prognosist jelent, akár megoperáljuk, akár konzervatív módon kezeljük a beteget.

Ideggyógyászati Szemle

1966. DECEMBER 01.

Adatok a carotis-keringési zavar kérdéséhez (Előzetes közlemény)

DÉNES Iván, KÉKES Ede, HORÁNYI Péter

A szerzők 1962. óta 12 carotis-thrombosis és 15 thrombosis nélküli carotis-insufficientia esetet észleltek. Indokoltnak tartják a carotis keringési zavarainak syndroma szerint történő tárgyalását (carotis insufficientia syndroma). A klinikai tünetek közül nagy jelentőséget tulajdonítanak a carotis feletti hallgatózásnak és a lokális nyomásérzékenységnek. Az eszközös vizsgálatok közül a carotis pulsus-görbe a thrombosis nélküli insufficientia eseteiben önmagában is jellemző, a carotis-interna thrombosisa esetében a carotis-angiographiás vizsgálaton kívül hasznos diagnosztikus adat lehet.