Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Javaslat az ischaemiás agyi károsodások új osztályozására

KOPA János, RÁDAI Ferenc, SZÁSZ Krisztina, REPA Imre, HUSZÁR Péter, BESZTERCZÁN Péter, GYŐRBÍRÓ Zsolt

Az agy ischaemiás megbetegedéseinek eddig használt osztályozásai, diagnosztikai megjelölései a kórkép anatómiai elváltozásairól nem adtak megfelelő tájékoztatást. Ezért dolgoztuk fel cerebrovascularis betegségben szenvedő, stroke-osztályon kezelt 1000 beteg adatait, akik jelentős részénél CT- vagy MR-vizsgálat történt. A klinikai és a radiológiai adatokat hasonlítottuk össze. Megállapítottuk, hogy az agy ér eredetű megbetegedéseinek több mint 80%-a ischaemiás. Minden ischaemiás betegnek kimutatható érelváltozásai vannak. Minden betegnek, akinek bármilyen ischaemiás inzultusa volt (átmeneti ischaemiás attak, reverzibilis ischaemiás károsodás, prolongált reverzibilis ischaemiás károsodás, befejezett stroke), CT-vel vagy MR-rel kimutatható maradandó ideg rendszeri károsodásai vannak. Az idegrendszeri tüneteket és a CT-, MR-képeket összehasonlítva az ischaemiák két nagy csoportra oszthatók: szoliter és multiplex infarctusok csoportjára. Ezeken belül további 3-3 alcsoport különíthető el. A szoliter infarctusok között S-1: tünetmentes beteg, egyetlen 10 mm átmérőnél kisebb góccal, S-2: enyhe neurológiai tünetek mellett egy 15 mm körüli átmérőjű infarctus vagy részleges érterületi kiesés, S-3: súlyos idegrendszeri tünetek mellett egy érterület teljes kiesése. A multiplex infarctusok közt M-1: klinikailag tünetmentes beteg, akinek CT- vagy MR-képén több 5 mm átmérő alatti elhalt terület látszik. M-2: enyhe idegrendszeri kieséses tünetek mellett 5-15 mm átmérőjű többgócú infarctus látható. M-3: igen súlyos idegrendszeri kieséses tünetek mellett többgócú infarctus látható, melyek között jelentősebb nagyságúak, akár egész érterületre esők is láthatók. Ez az osztályozás az eddigieknél jobban tükrözi a betegek klinikai állapotát és a patoanatómiai képet. Mi egy éve probléma nélkül alkalmazzuk a gyakorlatban.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

Vlll. Nemzetközi Neurophatologia Kongresszus

A kongresszus résztvevőinek módjuk volt megtekinteni a Washingtonban a közelmúltban elhelyezett, több vonatkozásban egyedülálló Yakovlev-gyűjteményt. Paul I. Yakovlev, a Nemzetközi Neuropathologiai Társaság tiszteletbeli tagja, orosz születésű. Fiatalon Párisba került, ahol Pierre Marié, majd Babinski mellett dolgozott. Zürichben Minkowski agyanatomiai intézetében nyert alkalmazást. 1925 óta több oktató- és kutatóintézet élén állt az Amerikai Egyesült Államokban, majd a Harvard Egyetemen lett a neuropathologia professzora, 1961-es nyugdíjaztatásáig. Ezt követően a Perinatalis Neuropathologiai Kutató Laboratórium vezetésével bízták meg Bostonban. Az elmúlt években a bostoni Warren Anatómiai Múzeum anyagának és Yakovlev metszetgyűjteményének az AFIP adott méltó otthont és elhelyezést, ahol a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt maga Yakovlev professzor gondozza. A gyűjtemény az Intézet Neuropathologiai Osztályának, személy szerint az Osztály vezetőjének, Kenneth M. Earle-nek védnöksége alatt áll.

HUN 1979;32(5)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

Fistula carotideo-cavernosa angiogramjain észlelhető véráramlás-változások

DR. RÓZSA László, DR. HULLAY József, DR. GÁL Júlia, DR. VELOK Gyula

A szerzők négy carotideo-cavernosus fistulás beteg angiogramjain tanulmányozták az artériákban és vénákban észlelhető áramlásváltozást és a vénás kollateralisokat. Megállapítják, hogy az áramlásváltozás a fistula helyétől, nagyságától és az anatómiai viszonyoktól függően marad lokalizált, lesz kiterjedt, ill. terjed át az ép oldalra, s hogy az agyi véráramlásváltozást - ép Willis-kör esetén - az artériás, és az egyébként igen változatos vénás kollaterálisok általában jól kompenzálják.

HUN 1978;31(04)

Ideggyógyászati Szemle

1978. FEBRUÁR 01.

A rágórendszeri izomműködés vizsgálata myastheniás betegeken

A szerzők 106 myasthenia gravisban szenvedő beteg részletes stomatológiai és rágófunkciós vizsgálatát végezték el. A beteganyag 56,6%-án észleltek állkapocsízületi rendellenességet. Véleményük szerint a myastheniás izomgyengeség disszociált izomműködésen keresztül okozza az állkapocsízület funkcionális vagy anatómiai károsodását. A szájnyitás nagyságának mérése, valamint a rágóerő mérése Tensilon hatásban értékes ergometriai test kidolgozásához vezetett.

HUN 1978;31(02)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚNIUS 01.

[A gerincvelő érrendszeri rendellenességei]

K. Jellinger

[Bemutatjuk a gerincvelő érrendszeri ellátására és annak zavaraira vonatkozó anatómiai adatokat, különös tekintettel a spinovascularis elváltozások eloszlási mintázatára és a spinovascularis elégtelenségben előforduló elváltozások patogenezisének problémáira. A gerincvelői keringési zavarok különböző okait tárgyaljuk és személyes jellemző és ritka megfigyelésekkel illusztráljuk.]

ENG 1977;30(06)

Ideggyógyászati Szemle

1976. AUGUSZTUS 01.

Ipari mérgezések okozta látóidegkárosodásokról

DR SZOBOR Albert, DR KLEIN Magda

A szerzők foglalkoznak a nervus opticus sérülésének, károsodásának gyakoriságával és a látóideg néhány olyan anatómiai-funkcionális karakterisztikumával, ami e gyakori károsodást részben magyarázhatja. Nagy kazuisztikai anyagukból a toxikus látóidegkárosodásokkal foglalkoznak, kizárva az alkohol és élvezeti mérgek, valamint nutritionalis okok miatt keletkező n. opticus károsodásokat. Anyaguk 45 esetében ipari toxin elsődleges patogén szerepét állapították meg, a leggyakoribb toxikus anyagokat tárgyalják. Utalnak a n. opticustoxicus károsodásának a perichiasmalis arachnitisszel történő szövődésére, valamint a n. opticus herniatiójának lehetőségére.

HUN 1976;29(08)

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁJUS 01.

Az emberi psychés tevékenységet ellátó agyműködés általános és rész-mechanizmusai, a probléma perspektívája

BECHTEREVA N. P.

Az emberi agy strukturális-funkcionális organizációjának objektív vizsgálatában az első lépést a klinikai és anatómiai ismeretek egyeztetése jelentette (Broca, 1861, Wernicke , 1874). Az összegyűjtött tények az agy működéséről lokalizációs elképzelésekhez vezettek ( ezeknek a nézeteknek az összes gyakorlati értékével és teoretikus hibáival) és ugyanezek a megfigyelések lerakták az alapjait a psychologia egyik legtermékenyebb ágának, a neuropsychologiának. A neuropsychologia jelenlegi helyzetéről és fejlődésének a perspektívájáról több munka számol be (Luria, 1975, Pribram, 1971 és mások).

HUN 1975;28(05)

Ideggyógyászati Szemle

1973. JÚLIUS 01.

Anatólia psychopathologiai szempontból hangsúlyozott szociokulturális jellemzői és a psychiatriai gyakorlat

DR KELEMEN András

A szerző áttekinti egy elmaradott, fejlődő ország szociológiai, szociálpsychologiai és -psychiatriai problémáit. Tárgyalja a helyzet történelmi kialakulását, s ennek alapján a személyiség és család-struktúra, valamint a társadalom hagyományos rétegeinek erővonalaiból adódó psychopathologiai jelenségeket. A vizsgálat tárgyának érdekességet ad az a tény, hogy Anatólia nem állt nyílt gyarmati uralom alatt és saját erejéből indult meg a modernizálódás útján , így kiegészíti eddigi psychopathologiai ismer eteinket a harmadik világról.

HUN 1973;26(07)

Ideggyógyászati Szemle

1973. ÁPRILIS 01.

[Nosográfia és verbalizáció Szardínián]

R. Vizioli

[A pszichiátria nosográfiai nehézségei jól ismertek, és főként abból adódnak, hogy a pszichiátria nem rendelkezik sem biológiai, sem etiológiai és anatómiai-patológiai támaszokkal, amelyek egyedül lehetővé tennék a kielégítő nosográfiai kereteket.]

ENG 1973;26(04)

Ideggyógyászati Szemle

1971. FEBRUÁR 01.

A mellkasi műtétek után fellépő intercostalis neuralgia

DR. MARTON Sándor

A mellkasi műtétek utószövődményeként jelentkező intercostalis neuralgia jellegzetes kórkép sensibilis és izgalmi tünetekkel, hypo- ill. anaesthesia dolorosa syndromájával. Közvetlen anatómiai okozói endoneuralis (neuroma) és különböző rétegekben képződő exoneuralis hegesedések lehetnek. Feltételezhető, hogy a fájdalom-syndroma fenntartásában a helyi hypoxia is fontos tényező.

HUN 1971;24(02)