Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 54

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

„Doktor úr”, a grófnő

FALVAY Dóra

1864-ben két merőben szokatlan személy jelentkezett a zürichi egyetemen orvostanhallgatónak. Az még semmiség, hogy a cár alattvalói voltak, hiszen egész Európából érkeztek hallgatók a neves iskolába, de ez a két fiatal orosz valóban hallatlan újdonságot hozott: nő létükre óhajtottak felsőoktatásban részesülni, orvosdoktorrá válni! Az első úttörő, Nagyezsda Szuszlova 1867-ben kapta meg diplomáját.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Mozgásszervi fájdalmak a hazai gyakorlatban – klinikai jellemzők és funkcionális összefüggéseik vizsgálata

HODINKA László

Felmérésünk céljául a napi gyakorlatban jelentkező fájdalmak jellemzőinek (regionalitás, erősség és funkcionális következmények) a betegjellemzőkkel (nem, életkor, reumatológiai alapbetegségek, társbetegségek) való összevetését és összefüggéseik elemzését tűztük ki.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Laboratóriumtól a betegágyig – Néhány mondatban a vérnyomásmérés történetéről

SZABÓ Katalin

Ma a műszerekkel végzett orvosi vizsgálatok közül a vérnyomásmérés az egyik leggyakoribb. Olyannyira, hogy a mérőműszerek egyszerű használata folytán mára szinte minden háztartásban akad vérnyomásmérő készülék. Azonban ez nem volt mindig ilyen magától értetődő. Évszázadok kudarcos és sikeres kísérletek szinte megszámlálhatatlan sora, tudós emberek munkája áll a ma rutinszerűen végzett vizsgálat mögött.

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Cerebrovascularis betegségek intenzív ellátása

DR. MEZEI Béla

Az e csoportba sorolható megbetegedések számának növekedését a statisztikai adatok bizonyítják, ugyanis a daganatos és szívbetegségek után a halálokok gyakorisága szempontjából a cerebrovascularis kórképek következnek. Ebben nagy szerepet játszik az életkor meghosszabbodása. Az agyvelő a vérkeringéséről és anyagcseréjéről az utolsó évtizedben jelentős mennyiségű adatot közöltek. Ma már a régi, csaknem kizárólag anatómiai szemléletet a fiziológia váltotta fel. Az agyi érkárosodások végső állapotai felöl az érdeklődés a véráramlás csökkenése, a hidrostatikus felfogástól a hidrodinamikus felé tolódott el. Cerebralis embolus-képződést elsősorban az artéria cerebri media, de a többi carotis intema ágban is a bal szívfélben lezajló patológiás folyamatok okozhatnak. A kórkép viharos tünetekkel kezdődik - eszméletvesztés, schock-állapot, epilepsziás megnyilvánulások - ezen közben kialakul a lokális ischaemiás folyamat. Az agyállományt roncsoló vérzések kialakulásában az érfal rugalmasságának csökkenését okozó megbetegedések és az aktuális hemodinamikai változások szerepelnek. Az érfal megbetegedései közül az arteriosclerosis és a cerebralis artériák aneurysmái a leggyakoribbak. A hemodinamikai változásokat a következő tényezők határozhatják meg: a tenzió akut emelkedése, a prekapilláris artériák spasmusa, a vasa-vasorum megbetegedései, az érfal anoxiás károsodása, a posztkapilláris vénák pangása, általában oxigénhiány.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert, WITTMANN István

Az elhízás komplex, multifaktoriális, fokozott zsírfelhalmozódással jellemezhető betegség, amely számos kedvezőtlen kardiometabolikus hatással és más kísérőbetegségek fokozott kockázatával járhat. Európában jelenleg az elhízás és következményei jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást.

Egészségpolitika

2017. JÚLIUS 25.

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Ma már évente több mint 500 sportoló átfogó ,,szívszűrését” végzik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, a női vízilabda válogatottat például évek óta nyomon követi az itteni orvos csapat. Már a legapróbb eltéréseket is kiszűrik, így megelőzhetik a tragédiákat, de a sportolók teljesítményének javításához is hozzá tudnak járulni, ha ismerik a szívük munkáját.

Egészségpolitika

2015. AUGUSZTUS 29.

Okostelefonos alkalmazás segíthet a Parkinson-kóros betegek mozgásképességének megtartásában

Sok beteg a Parkinson-kór előrehaladott stádiumában ki van téve nagy kockázatú, veszélyes, néha halálos kimenetelű elesések kockázatának. Az egyik legfőbb oka az elesésnek a „Freezing of Gait (FoG)” (a járás „lefagyása”) – a FoG-ok olyan rövid epizódok, amikor járás közbeni újrainduláskor, vagy megforduláskor a személy képtelen előrelépni. Azok a betegek, akiknél a FoG jelentkezik, gyakorlatilag elveszítik függetlenségüket, s ez tovább csökkenti a már amúgy is alacsonyabb szintű életminőségüket. Hatékony gyógyszeres terápiák hiányában technológia-alapú megoldásokat keresnek, hogy enyhítsék a tüneteket, és meghosszabbítsák a betegek önálló életvitelre való képességét.

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

Az agyi anatómiai szerkezetek és a kognitív működések kapcsolatának vizsgálata

SZENDI István, KISS Marianna, VÖRÖS Erika, CSERNAY László, JANKA Zoltán

A neuropszichiátria célja a különböző mentális zavarokban megfigyelhető neurokognitív eltérések elemzése és az eredmények többrétű felhasználása.

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A neuronavigáció és szerepe a modern idegsebészetben új módszer ismertetése az első hazai tapasztalatok

BAGÓ Attila, FEDORCSÁK Imre, NYÁRY István

Műtét közben az agy állományán belüli pontos tájékozódás sokszor komoly kihívást jelent az operáló idegsebész számára .. Bár a modern képalkotó technikák megfelelő morfológiai információkat nyújtanak a műtétek megtervezéséhez, ezen képi információknak egy konkrét műtéti szituációra történő átültetése szubjektív, gyakran évtizedes idegsebészeti tapasztalatot igénylő feladat.

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

A musculus temporalis exteroceptiv szuppressziója migrénben és krónikus tenziós fejfájásban

BÁNK József

A szerző a musculus temporalis exteroceptív szuppresszióját vizsgálta migrén (14 nő és 8 férfi, átlagéletkor: 34±7,3 év), valamint krónikus tenziós fejfájás esetén (24 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 37 ±6 ,8 év) és egészséges egyéneknél ( 15 nő és 10 férfi, átlagéletkor: 40±6, 9 év).