Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

A valproátkezelés normalizálja az EEG frekvenciaspektrumát idiopathiás generalizált epilepsziákban

CLEMENS Béla, BARTA Zoltán

A valproát (valproinsavat vagy sóját tartalmazó készítmények bármelyike) elsőként választandó antiepileptikum az idiopátiás generalizált epilepszia (IGE) szindrómákban. A valproát monoterápia ebben a formakörben 80-90%-ban tartós rohammentességet eredményez.

HUN 1999;52(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1989. JANUÁR 01.

Refsum betegség (esetismertetés)

DR. ASZALÓS Zsuzsa, DR. NAGY Zoltán

A szerzők egy 50 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél remissiókkal és exacerbatiókkal, 15 éve súlyos fokú polyneuropathiával, ataxiával, a liquorban sejtszám-fehérje dissociatióval, a serumban emelkedett phytansavértékkel jellemezhető kórkép zajlik. Az ataxia heredopathia polyneuritiformis (Refsumbetegség) a peroxisomalis phytansav-alpha-hydroxylase enzym hiánya miatt fellépő phytansav-felhalmozódással járó enzymopathia.

HUN 1989;42(01)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK

1. Frusztrativ szituáció elektrofiziológiai jelenségei 2. A hypothalamus és az agytörzs kolinerg ingerlésével kiváltott emocionális reakciók összehasonlító elemzése 3. Intracerebrálisan adott neurotranszmitterek és feltételes reflexműködés 4. Egy emocionális reakció kémiai hátteréről 5. Visualis perceptiv folyamatok polygraphiás vizsgálata 6. Egészséges fiatal csecsemők délelőtti alvásának vizsgálata, polygraphiás módszerrel 7. Akaratlagosság és mozgásszabályozás 8. Számítógépes mintafelismerés EMG jelsorozatban 9. Akaratlagosan kiváltott motoros egység potenciálok és erőkifejtés közben kapott EMG jelek számítógépes vizsgálata 10. VILUPAL-inhalatio okozta exogen psychosis elektroklinikai elemzése 11. Hyperventilatio és lnactin hatása az alpha-blocking jelenségre különböző neuropathológiai kórképekben 12. EEG-felvétellel párhuzamos, tartós EKG regisztrálás gyakorlati haszna 13. Agydaganatok műtét utáni elektrofiziológiai történései 14. Két éven át EEG-vel követett középvonali tumor esete 15. Az agytörzsi aktivációs rendszer elektromos tevékenységének változása terjedő görcsök alatt nyulakon 16. Polygraphiás vizsgálatok (localis vérátáramlás, oxygenszint, hőmérséklet és EMG) ép izomban 17. Polygraphiás vizsgálatok myogen és neurogen izomatrophiákban 18. Polygraphiás vizsgálata a Leponex hatásnak 19. Toxicus polyneuropathiában végzett electromyographiás vizsgálatok 20. Elektroneurographiai és reflex vizsgálatok psychosis maniacodepressivában

HUN 1975;28(10)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Gestagen (steroid) psychosis

DR KISS Sándor Árpád

Két psychotikus nőbeteg kórtörténetét ismertettük, akiknél az elmezavar kialakulásában kétségtelenül gestagenek szedésének kiváltó szerepét lehetett megállapítani. A két gestagen: Orgametril és Gestanon, szerkezetében egymáshoz közelálló steroid (17 alpha-etinil-17 béta-hidroxi-ösztr-4-en és 17 alphaallil-17 béta-hidroxi-ösztr-4-en). A klinikai képben szorongásos depressio volt az előtérben, melyhez hallucinosis, doxasmák társultak, lényegében tiszta tudat mellett, csupán a szorongás és a téveszmék módosították a tudat tartalmi tisztaságát, illetve az indulati feszültség érintette a tudat világosságát. Különösen első esetünkben a depressio tartós volt, s az ismételt gestagenek alkalmazásának a hatására elsősorban ez alkotta a klinikai képet. Kérdéses, hogy a corticosteroidok okozta psychosisokkal azonos mechanizmusú psychm:isról van-e szó, ez azonban jelenlegi ismereteink alapján nem dönthető el.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

Adatok az alpha-tevékenység plasticitasának klinikai értékeléséhez

FREY Zsuzsa

11 beteg psychés feszültségi állapotának változásával párhuzamosan változott alpha-aktivitásuk fényhatást követő reactiója. Ennek elemzése során levonható az a következtetés, hogy az optimalis ingerlékenység szintjét fenntartó szabályozás adaptatio-készsége nem károsodott.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Primaer agyi atrophiák EEG-tünetei

NAGY Tibor

A Pick-féle betegségben a jellemző EEG-kép alpha-typusú, azaz a convexitások kéregállománya felett az egész betegségtartani ideje alatt az egészséges felnőttre jellemző elektromos aktivitást látjuk. Más fogalmazásban: A progressiv dementiával járó betegség klinikai tüneteit létrehozó, agysorvadást okozó pathologiai folyamat a kéreg elektromos tevékenységét kimutathatóan nem befolyásolja. — Szövődményes betegségek az EEG-ben elváltozásokat okozhatnak. Az Alzheimer-kóros betegek EEG-je a psychiatriai osztályra való felvételkor már mindig alterált. Szegényes, desorganizált alpha-tevékenység legfeljebb csak a legkoraibb phasisban észlelhető. Centro-temporalisan polymorph theta aktivitás mindig megtalálható, az eseteknek kb. harmadában convulsiv potentiálok is jelentkeznek. A szövődményes betegségek az EEG-képet csak ritkán befolyásolják. A dementia senilis feltehetően EEG-változás nélkül kezdődik; később a hypoxyás agyi megbetegedések EEG-tüneteire emlékeztető komponensek jelennek meg. Ezek — legalább is részben — extracerebralis, szövődményes betegségekkel párhuzamosan észlelhetőek.

HUN 1968;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Az elektroencephalographiás vizsgálatok repülőorvostani jelentőségéről

SZÁK János

1. Azt szükséges kiemelnünk, hogy repülőknél különösen fontos eeg. anomaliák esetén a klinikum felé correlatiót keresni. 2. Csak eeg, lelet alapján alkalmatlansági döntést hoznunk nem szabad. 3. Sorozatos vizsgálat kapcsán kell meggyőződnünk a talált eeg. elváltozás tartós vagy átmeneti voltáról és ennek birtokában hozható döntés. 4. Mindenre kiterjedő állásfoglalás a még sok vizsgálatra váró kérdés miatt, már csak kellőszámú anyag hiányában is részünkről még nem alakíthat ki, csak irodalmi tapasztalatokra támaszkodhatunk. 5. Az kétségtelen, hogy a biztos epilepsiás és organikus idegmegbetegedésre utaló eeg. lelettel bíró hajózók nem alkalmasak foglalkozásukban, 6. A hátsó delta, a középső regiók felett jelentkező theta, vagy polymorph hullámalakok, főleg ha activatióra jelentkeznek és ha nincs neurologiai vonatkozásuk anamnestikusan sem és ha főleg decrescendo a kép, a szükség szerinti klinikai kivizsgálástól függően nem tekinthetők alkalmatlansági okoknak. 7. Lényegében ugyanaz áll a bal temporalis focus eseteiben is, ha mellettük nincs kimutatható psychés instabilitás. Olyan esetben, ha van, ez utóbbi miatt szükséges munkakörükből kiemelni. 8. Féloldali alpha, beta-reductiókat egyéb vonatkozás hiányában nem ítéljük kórosnak. 9. A feltalálható, nevezzük úgy, hogy „functionalis” eeg. syndromák, ha agytörzsi, diencephalis labilitas jelzőiként manifestalódnak, megítéleseinkben a neurologiai klinikumnak kell dönteni. 10. Szendergés vonatkozásában, ha egyébként kizáró ok, pl. narcolepsia stb. nincs, nem kell feltétlenül pathologiás megítélés. 11. Jelöltek esetében szigorúbb az elbírálás és a jelentősebb irregularitást, labilitást, „, functionalis" eeg. syndromákat nem tartjuk alkalmasnak.

HUN 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Metopiron hatása a cerebralis elektromos activitásra

FREY Zsuzs, HALMY László

Szerzők endocrinológiai betegeken vizsgálták a Metopiron hatását az agyi elektromos aktivitásra. 13 vizsgált beteg közül 5 esetben az elektrogenesis regularisatióját észlelték. Feltételezik, hogy a létrejött elváltozás oka a Metopiron közvetlen vagy közvetett hatása a hypothalamusra. További következtetéseikben az ACTH-synthesis napszakos ingadozása és az alpha-rhytmus chronometrikus functiója közti viszony lehetőségére mutatnak rá.

HUN 1967;20(01)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Alpha-blockolási idő, reactiós idő, reflex-idő és kérgi elektromos tevékenység összefüggései

DR. FENYŐ Egon, DR. HASZNOS Tivadar

Vizsgálataink célja olyan működések mennyiségi vizsgálata volt, amelyek az idegrendszer jól meghatározott területeihez kötöttek és spontán, vagy gyógyszeres hatásra bekövetkező változásaik ezeknek a rendszereknek működésváltozását jelzik. A fényingerre bekövetkező alpha-gátlás pályája ma már jól ismert. A reflex-idő változásai a gerincvelői, a nyúltvelői motorium és a reticularis rendszer ingerületi állapotát jelzik.

HUN 1962;15(04)