Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 59

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata

HORVÁTH Rita, ALZIRA A S Carvalmo

Idiopathiás gyulladásos myopathiák - dermatomyositis, polymyositis és zárványtestes myositis - esetében izombiopsziás anyagon immuncitokémiai vizsgálatokat végeztünk monoklonális ellenanyagok felhasználásával. Eredményeink alapján e kórképek patomechanizmusára vonatkozóan próbáltunk következtetéseket levonni. Dermatomyositisben a humorális immunitás szerepe és az izomzat kis ereinek bántalma mutatható ki. Polymyositisben és zárványtestes myositisben döntőnek tűnik a kóros celluláris immunválasz kialakulása az izomrostok ellen, melyet esetleg egy szervezetidegen MHC l-antigén izomsejtfelszíni produkciója által kiváltott T8 cytotoxicitás okoz.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

A polymyositis, dermatomyositis klinikai és immunológiai sajátosságai

DANKÓ Katalin, ZILAHI Zsolt, SZEGEDI Gyula

A polymyositis, dermatomyositis a vázizmok gyengeségével, gyulladásos beszűrődésével járó megbetegedések, amelyek az idiopathias gyulladásos myopathiák közé sorolhatók, a betegség patogenezisét tekintve pedig az autoimmun kórképek csoportjába tartoznak. Mint minden autoimmun megbetegedés, a polymyositis és a dermatomyositis is multifaktoriális eredetű. Feltételezhető, hogy genetikus és külső tényezők együttese különböző immunológiai mechanizmusokon keresztül vezet a betegség kialakulásához. Az immunológiai patomechanizmus eltérő (T-sejtes, autoantitestes, egyéb humorális tényezők) irányultságai egymással is társulhatnak, egymást kiegészíthetik. A patomechanizmus pontosabb megismerése révén további elkülönítések, alcsoportok kialakítása válik lehetővé. Így az utóbbi időben próbálják elkülöníteni az úgynevezett anti-szintet az autoantitest pozitivitással rendelkező betegek csoportját, mint egy sajátságos klinikai képpel bíró csoportot.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁRCIUS 01.

Az immunreaktivitás vizsgálata a sclerosis multiplex különböző stádiumaiban

DR KOTSY Bogáta, DR AMBRUS Mária, DR BAJTAY Gábor, DR VARGA-SABJÁN Márta, VARJAS Ágnes, DR PÁLFFY György

A szerzők 127 határozott sclerosis multiplexes betegnél vizsgálták a celluláris immunitás néhány paraméterét. A betegeket betegségük stádiuma (remisszió, krónikus progresszió és exacerbáció) szerint 3 csoportba osztották. Az exacerbációban lévő betegek E-rozetta és aktív E-rozetta értékei szignifikánsan eltértek a remisszióban lévő betegek hasonló értékeitől. A fenti adatok a sclerosis multiplexes betegek megváltozott immunrendszere mellett szólnak.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JANUÁR 01.

Etilalkohol és acetaldehid hatása magvas vörösvérsejtek noradrenalin szenzitiv kation transzportjára és cAMP anyagcseréje

RIMANÓCZY Ágnes, JUHÁSZ Anna, LATZKOVICS László, DOBRANOVICS Ilona, SZILÁRD János

Az alkohol tartós fogyasztását követő biológiai dependencia és tolerancia kialakulásáért felelős „celluláris adaptáció" mechanizmusának közelítésére vizsgáltuk pulyka vvt. K+ és Na+ transzportját, valamint a cAMP generációt etilalkohol és acetaldehid hatására noradrenalin (NA) jelenlétében és NA nélkül. 10- 0 M NA jelenlétében a cAMP szint az „alap" cAMP szint többszörösére emelkedett. Az etilalkohol gátolta, az acetaldehid növelte a NA hatására bekövetkezett cAMP szint növekedését. A NA aktívált K+ és Na+ felvétel etilalkohol és acetaldehid hatására egyaránt csökkent. Ugyanakkor az „alap" K+ és Na+ felvételt sem az etilalkohol, sem az acetaldehid nem befolyásolja. Ez arra utal, hogy a „második jelzőrendszer" által nem szabályozott mechanizmusokat az etilalkohol és acetaldehid kezelés jelentősen nem befolyásolta, míg a NA dependens kation mozgások megváltoztak etilalkohol és acetaldehid hatására.

Ideggyógyászati Szemle

1980. MÁJUS 01.

Szociálpszichiátriai szempontok Schwartzer Ferenc és Babarczi Schwartzer Ottó terápiás gyakorlatában, valamint törvényszéki és közigazgatási elmekórtani munkásságában

DR PISZTORA Ferenc

A XIX. sz. második felében tevékenykedő Schwartzer F. és fia, Schwartzer 0. a -hazánkban legelső és közel 100 éven át folyamatosan működő — magán elmegyógyintézet létrehozása, számos neves tanítvány képzése, az első magyar nyelvű pszichiátriai kézikönyv publikálása, az elmekórtan és a forenzikus pszichiátria tudományos művelésének és egyetemi oktatásának a megteremtése stb. alapján joggal tekinthetők a magyar pszichiátria megalapítóinak. Ezenkívül kiterjedt szakmapolitikai és közéleti tevékenységük révén aktívan részt vettek koruk társadalmi életében és abba mély betekintéssel rendelkeztek.

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

A nátrium, kálium és lithium iontranszport vizsgálata vörösvérsejteken psychosis maniaco-depressivában

DR. SZENTISTVÁNYI István

A szerző több mint 150 psychosis maniaco-depressivában szenvedő beteg és egészséges kontrollegyén vörösvérsejtjein K+, Na+ és Li+-transzportvizsgálatokat végzett és meghatározta a transzport-ATPáz aktivitását. A PMD egyes pszichotikus fázisaiban, a nozológiai alcsoportokat is figyelembe véve, megállapítható a vvs. aktív K+- és Na+-transzportjának, valamint a transzport-ATPáz aktivitásának szignifikáns csökkenése. Lithium-kezelés során ezek az értékek emelkednek mind a pszichotikus, mind a kontrollcsoportban. Az emelkedés mértéke az unipoláris depressziós csoportban a legalacsonyabb. Az in vivo észlelhető vvs./plazma lithium-hányados értékét a lehetséges transzportutak közül elsősorban a Na+-dependens Li+-transzport mechanizmus határozza meg. Mindezek alapján in vitro klinikai laboratóriumi tesztként javasolja a ws. Na+-dependens Li+-transzport meghatározását, amely a profilaktikus Lf-kezelés során a vvs./plazma Li+-hányados előrejelzésére alkalmazható és egyéb klinikai adatokkal egybevetve a terápiás prognózis megítélésében felhasználható.

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Carotis hexobarbital teszt, új módszer a petit mai epilepsiás mechanizmus vizsgálatára

DR. KENÉZ József, DR. HALÁSZ Péter, DR. BALOGH Attila, DR. RAJNA Péter

Vizsgálataink a transhemisphaerialis terjedés szerepét hangsúlyozzák a t-h mechanizmusban. Felmerül tehát, hogy kimutatható aktív félteke esetén a féltekék közötti összeköttetések átvágása (split-brain) esetleg terápiás lehetőséget nyújthat.

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁRCIUS 01.

A dermatomyositis és polymyositis kutatás 100 éve

BEKÉNY György

Szerző a dermatomyositis és polymyositis kutatás 100 évét részletesen elemzi és időrendben összefoglalja. Megnevezi a kutatás folyamatát, illetve az egyes esetek leírásának szerzőit.

Ideggyógyászati Szemle

1963. FEBRUÁR 01.

A polymyositis pseudomyopathiás formájáról

DR. BEKÉNY György

Szerző az irodalmi adatok és tíz saját esete alapján tárgyalja dystrophia musculorum progressiva (DMP) és a polymyositis (PM) pseudomyopathiás formájának elkülönítését. Proximalis izomsorvadás és gyengülés esetében polymyositises eredetre a következő sajátságok hívják fel a figyelmet: A lefolyásban PM-re utal a viszonylag heveny kezdet, gyors kialakulás, jelentősebb spontán vagy gyógyszerre bekövetkező javulás, remittáló lefolyás. Tőbbéves, sőt évtizedes állandó lassú progressio sem zár azonban ki pseudomypathiás PM-et (vagy izom-sarcoidosist), mert a pseudomyopathiás PM esetek jórésze chronikus lefolyású. Az izomelváltozás terén több esetünkben PM-re jellemzőnek találtuk, hogy jólfejlett izomzatú egyénen ép izmok szomszédságában súlyosan érintett izmok voltak láthatóak. Erősen PM mellett szól a dysphagia, a sternocleidomastoideusok gyengülése, az izomelváltozások jelentősebb oldalasymmetriája, myasthenia-szerű zavar jelenléte, az izmok spontán és nyomási fájdalmassága. A PM EMG-képére myogen és neurogen jelek együttese jellemző. A legfontosabb adat az izombiopsiával kimutatható gyulladások szövettani elváltozás. Nagy diagnosztikai nehézséget jelenthetnek azonban a nem polymyositises eredetű sejtes beszűrődések, másrészt az olyan PM esetek, melyeknek egész lefolyása alatt vagy végállapotában hiányzanak az ún. gyulladásos elváltozások. Fontos jel lehet bőrelváltozás és oedema jelenléte (dermatomyositis). A laboratóriumi leletek közül a legfontosabb a PM mellett szóló adat a hypergamma-globulinaemia. PM valószínűségét támogató tünet a hyperhidrosis, subcutan vagy izombeli mészárnyék a röntgenfelvételen, rosszindulatú daganat jelenléte. A pseudomyopathiás PM bármely életkorban jelentkezhet. 25-30 év feletti kezdet DMP elllen szól. Az ún. késői vagy menopausalis izomdystrophiák jelentős része a pseudomyopathiás PM-ekhez tartozik.