Részletes keresés

Orvoslás és társadalom

2024. OKTÓBER 07.

Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1 300 férfi hal meg a betegségben.

HUN

Hírvilág

2024. OKTÓBER 05.

Hétvégi lapszemle: reggeliző klubok a brit iskolákban

LAPSZEMLE eLitMed

Testedzés betegen, iskolai reggeliző klubok Angliában, a „legnépszerűbb”’ műtétek Európában; gyermekorvos előadása a gyermekvédelemről, évekig elhúzódó gyógyszertámogatások. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban

OROSZ Éva

A magyar egészségügy nap mint nap tapasztalható válságjelenségei mögött két hosszabb távú trend húzódik meg: a felzárkózásnak és az egészségügyi rendszer reformjának a kudarca. A két részből álló tanulmány csak az első folyamattal foglalkozik: bemutatja, hogy Magyarország az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot számos alapvető indikátorát tekintve leszakadó pályára sodródott nemcsak a fejlett EU-országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz képest is.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Mit tud tenni a hálózattudomány az orvoslás helyzetének javításáért?

BALKÁNYI László

A tanulmány az egészségügyi rendszer komplexitását és a hálózattudomány bevezetésével nyíló új perspektívát vizsgálja, kitérve a magyar helyzetre: kórházi kapacitások centralizálása, védőnői szolgálat államosítása, ügyeleti rendszer...

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Pénzt, vagy életet?! Avagy, pénz beszél... Gondolatok a magyar egészségügy finanszírozásáról Orosz Éva tanulmánya kapcsán

KAPÓCS Gábor

Orosz Éva részletes elemzése nem csupán mintaértékű és egyben hiánypótló, hanem alapvető szakirodalmi forrása lesz mindenkinek, aki a következő években, évtizedekben a magyar egészségügy mélyrepülésének okait keresi majd.

HUN 2024;34(9)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024. OKTÓBER 09.

A minimálisan invazív gerincsebészeti technikák hatása az ápolásra

PÉTER Eszter, TÓTHNÉ Sebestyén Magdolna, PAPP Zoltán

A gerincsebészetben az utóbbi közel 10 év alatt dinamikus változások zajlanak a szövetkímélő feltárásrendszer a minimálisan invazív technikák fejlesztését illetően. Előadásunkban szeretnénk rávílágítani arra, hogy mindez milyen hatást gyakorol az ápolásra, mennyi előnyt képes jelenteni a beteg és az őt ellátó személyzet számára.

HUN 2024;9(6)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024. OKTÓBER 09.

Increased utility of telemedicine in neurosurgery - The COVID-19 effect

ALEN Rončević, NENAD Koruga

Telemedicine is defined as an application of digital communication tools in order to improve diagnostic and therapeutic options for patients without unneccessary visits. Prior to the COVID-19 pandemic, the implementation of telehealth in neurosurgery was gradual.

HUN 2024;9(6)

Orvoslás és társadalom

2024. OKTÓBER 02.

HCM – az örökletes és alattomos szívizombetegség

KUN J Viktória

Péter kétszer kapott új esélyt az életre az elmúlt 10 évben, pedig ő igyekezett mindent megtenni egészségéért. Csakhogy öröklött szívbetegsége van: úgynevezett obstructív hypertrophiás cardiomyopathia. Az érintetteknek tudatosságra, a többieknek újraélesztési tudásra van szüksége.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024. OKTÓBER 09.

Enduring effects of the COVID-19 pandemic on transforming traumatic brain injury management: Lessons learned from Croatian experience

BRUNO Splavski

The outbreak of COVID-19 has significantly impacted emergency neurosurgery practice in Croatia, especially for traumatic brain injury (TBI). Herein, we identify the enduring effects of the COVID-19 pandemic on transforming TBI management. It is an institutional analysis of the COVID-19 pandemic’s impact on TBI treatment, based on lessons learned from Croatian experience.

HUN 2024;9(6)