Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 92
Lege Artis Medicinae
1992. JÚNIUS 30.
A verapamil antiaritmiás hatása
Az első generációs kálcium-antagonista verapamil volt az első, amit coronaria tágító szerként a klinikai gyakorlatban alkalmaztak. Később bizonyosodott be, hogy jelentős anti aritmiás hatással is rendelkezik. A sinus és az atrioventricularis (AV) csomóban az elektromos folyamatok Ca++ függőek, ezért a Ca++ beáramlást gátló verapamil e két helyen hat. Fő hatása az AV csomó vezetésének a lassítása, refrakter periódusának a növelése. Ezért a Verpamil fő alkalmazási területe az olyan reentry tachycardiák acut megszüntetése, amelyek involválják az AV csomót, valamint jól alkalmazható pitvarfibrillatioban és flatternben a kamrafrekvencia csökkentésére. Mivel a kamra és a His-Purkinje rendszer elektromos aktivitását nem befolyásolja, kamrai ritmuszavarok esetében bizonyos speciális formáktól eltekintve nem alkalmazható. A dolgozat részletesen foglalkozik a Verpamil indikációs területével, a kontraindikációval, mellékhatások és gyógyszer interakciók kérdésével.
Ideggyógyászati Szemle
1989. MÁRCIUS 01.
Enyhe koponyasérülés okozta kiterjedt vénás-sinus elzáródás
A központi idegrendszer vénás öbleinek elzáródása tarka idegrendszeri tünetekhez vezet, és a meglehetősen ritka előfordulás miatt rendszerint nem gondolunk rá, így a kórisme felállítása nehéz. Bár a nemzetközi szakirodalomban a sinus trombózis kórszármazásáról, tünettanáról, diagnosztikájáról és gyógyszereléséről számosan írtak, csak kevés hazai közlemény [14, 24, 26] foglalkozik a kérdéssel.
Ideggyógyászati Szemle
1985. JÚLIUS 01.
Az arteria carotis intesna nyaki szakaszának spontán dissectiója
A szerzők az arteria carotis interna nyaki szakaszán létrejött spontán dissectio egy esetét ismertetik, amelyben az elváltozáshoz az artéria fibromuscularis dysplasiája és distalis típusú elzáródása társult. Rövid irodalmi összefoglalást adnak az érelváltozás létrejöttéről, illetve angiográfiás elváltozásairól.
Ideggyógyászati Szemle
1985. MÁJUS 01.
Atípusos és maradandó tünetekkel járó migrén
A szerzők egy fekvőbeteg-osztályon fejfájással kezelt betegek között észlelt komplikált migrénes betegeik anyagát elemzik. Felhívják a figyelmet a kórkép viszonylagos gyakoriságára, variációira és differenciál-diagnosztikai problémáira. Egy esetükben a komplikált migrénes rohamok egyike során az arteria cerebri posterior elzáródása alakult ki maradandó látótérkieséssel. Kiemelik a maradandó tünetekkel járó, ill. „fejfájás nélküli migrénes" esetek jelentőségét a kórkép patomechanizmusának klinikai oldalról történő megközelítésében.
Ideggyógyászati Szemle
1984. FEBRUÁR 01.
A külső kamrai drenázs szerepe a középvonali és hátsó koponyagödri térfoglalások kezelésében
A szerzők 54 középvonali, ill. hátsó koponyagödri térszűkítő folyamat kapcsán elvégzett kontrollált külső kamrai drenázs kedvező hatásáról számolnak be. A klinikai szempontok ismertetésén kívül az egyes koponyaűrinyomáscsökkentési lehetőségek előnyeit, ill. nehézségeit tárgyalják. Megállapítják, hogy a külső kamra drenázs hatásos módszer koponyaűri nyomás fokozatos normalizálására, s így igen hasznos kiegészítő eljárás műtét előtt, alatt és a posztoperatív szakban az agytörzsi és a hátsó koponyagödri daganatok kezelésénél.
Ideggyógyászati Szemle
1976. MÁRCIUS 01.
Az artéria cerebri média leptomeningealis ágainak elzáródása és collateralis lehetőségei
Az a.cerebri media leptomeningealis ágainak angiographiás elemzése a carotis területi ischaemiás betegeknél csökkentette anyagunkban a „negatív” angiogrammok arányát. A kiság-elzáródások angiographiás kimutatása nem nehéz az ér hiánya alapján, annak ismert ellátási területén. Esetenként az elzárt artéria-csonk is felismerhető, s a kórismét a vénás elfolyás hiánya, ill. az artéria retrograd telődése támogatja.
Ideggyógyászati Szemle
1975. JÚLIUS 01.
Az a. temporalis superficialis és az a. cerebri media anastomosisának szerepe az a. carotis interna szűkülete, ill. alakváltozása, valamint az a. cerebri média szűkülete és elzáródása okozta agyi keringészavarok befolyásolásában
A szerzők 24 beteg kórlefolyását és műtéti eredményeit ismertetik, akiknek egyik csoportjában az érintett féltekét ellátó nagyerekben a vér áramlását funkcionális tényezők befolyásolták, mint a carotis görbületei, ill. szűkülete, míg a betegek másik részénél az a. cerebri média szűkülete, ill. elzáródása okozta az idegrendszeri tüneteket. Megkísérlik körülhatárolni a carotis-rendszer azon megbetegedéseit, melyeknél a keringészavar javításában az a. temporalis superficialis és az a. cerebri média anastomosisának szerepe lehet.
Ideggyógyászati Szemle
1975. JÚNIUS 01.
Az a. temporalis superficialis és a. cerebri media anastomosisának szerepe az a. carotis interna elzáródása okozta agyi keringészavarok befolyásolásában
Két év alatt 25 carotis-thrombosisos betegnél készítették el az a. temporalis superficialis és az a. cerebri media corticalis ága anastomosisát az agyi keringészavar befolyásolására. A betegek klinikumának elemzésén túl körvonalazzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján a megfelelő esetek kiválaszthatók. Technikailag megoldhatónak tartják a kellő biztonságú és effektusú anastomosis készítését. Kiemelik, hogy a beavatkozás nem kockáztatja a betegek állapotának rosszabbodását. Felhívják a figyelmet arra, hogy a műtétnek kisebb a direkt terápiás effektusa, mint a preventív jellege, ezért ismételten hangsúlyozzák az időben történő igen gondos betegkiválasztás szükségét.
Ideggyógyászati Szemle
1974. JÚNIUS 01.
Foramen Magendie elzáródás. Dandy-Walker syndroma. Arachnoidalis cysta
A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak ismertetése során a szerzők rámutatnak a Dandy—Walker syndromával kapcsolatos fogalomzavarra, s felhívják a figyelmet a rtg diagnosztika lehetőségeire. Nyolc eset neurológiai, radiológiai, ill. műtéti és boncolási leleteinek elemzése, s az irodalmi adatok alapján megfigyeléseiket a következőképpen foglalják össze. 1. A nem daganatos foramen Magendie elzáródás leggyakoribb módja a direct occlusio, ill. annak congenitalis változata, az atresia. 2. A Dandy—Walker syndromához tartozó IV. kamra diverticulum, ill. cysta fala átszakadhat, s az atresia spontán megoldódhat. Az ebből adódó functionalis értelmezéssel a DWs körüli fogalomzavar áthidalható. 3. A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak felismerése a rutin neuro-radiologiai módszerekkel ma már lehetséges. 4. A helyi műtéti megoldás csak akkor elégséges, ha a liquor-felszívódás bizonyítható módon biztosított. Különben a helyi megoldást atrio-ventricularis shunt-műtéttel kell kiegészíteni, vagy csak az utóbbit érdemes elvégezni.
Ideggyógyászati Szemle
1971. AUGUSZTUS 01.
„Subclavian steal” anterograd vertebralis áramlással
Hazai, válogatás nélküli nagy beteganyagot vizsgálva 5%-ban találtak carotis keringési zavart [4]. A cerebralis artériás insufficientia az esetek több mint 10%-ában centrifugális jellegű, vagyis az agy felé áramló vér eltérülésének következménye [8]. A subclavian steal syndromát az a. subclavia I. szakaszának elzáródása jellemzi, melyhez a distalisabb érterületek csökkent nyomása miatt a belőle eredő a. vertebralisban a véráram megfordulása csatlakozik.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.