Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. JÚLIUS 20.

Új műtéti lehetőség a súlyos, traumás eredetű agyduzzadás kezelésére Az éralagút-technika alkalmazásának eredményei

CSÓKAY András

Traumás eredetű agyduzzadás és fenyegető beékelődési veszély esetén a dekompressziós craniectomia ismert, de vitatott eljárás. Nem véletlen, hogy az irodalomban is csak opcióként javasolják. Az egyik fő probléma az, hogy a herniálódó agyrészben gyakran részleges vagy teljes elhalás jön létre, amely súlyos neurológiai maradványtüneteket okoz. Ennek oka főképpen a duraszélek által leszorított agykérgi erek elzáródása.

HUN 2005;15(07)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Izotóppal végzett szívvizsgálatok, a nukleáris kardiológiai módszerek lehetőségei

BALOGH Ildikó

A szív izotóppal végzett vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza, a vizsgálómódszerekben azonban folyamatos fejlődés figyelhető meg. A legfontosabb és legelterjedtebb vizsgálóeljárás a szívizom vérellátásának, perfúziójának kimutatására szolgáló myocardialis szcintigráfia; terheléses vizsgálattal egybekötve az ischaemiás szívbetegség meglétét, súlyosságát mutatja.

HUN 2005;15(05)

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A cardiovascularis betegségek és a vese

PRÉDA István

Élettani értelemben a vese a keringési rendszer integráns része. A vese betegségei kedvezőtlenül érintik a szív funkcióit, és viszont: a szív és a keringési szervek betegségei visszahatnak a vesefunkcióra, ami a balkamra-funkció csökkenéséhez vagy idült szívelégtelenség kialakulásához vezethet.

HUN 2003;13(01)

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

Transmyocardialis lézeres revascularisatio Tények és kérdések

SZÉKELY László

A transmyocardialis lézeres revascularisatio (TMLR) egy viszonylag új operatív technika olyan, angina pectorisban szenvedő betegeknél, akiknél bypassműtét vagy PTCA nem végezhető. A beavatkozás során a szívizom falába csatornákat fúrnak lézerrel, a kamra üregéig. Bár a hatás mechanizmusa még kérdéses, a különböző lézertípusokkal végzett klinikai tanulmányok további vizsgálatokra ösztönző eredményeket mutatnak.

HUN 2001;11(10)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Hydrocephalus következtében kialakult agyi strukturális elváltozások - patológiai következmények

KORDÁS Mariann, SLOWIK Felícia, MAJTÉNYI Katalin, SZILÁGYI György, HUBAI Márta, CZIRJÁK Sándor

Hisztológiai vizsgálatokat végeztünk 18 esetben: hat-hat akut, szubakut és krónikus hydrocephalusban szenvedett, elhalt felnőtt betegnél. Az agyi elváltozások értékeléséhez tíz felnőtt kontrollszemélynél végeztünk azonos vizsgálatot, akiknél a klinikai tünetek nem utaltak hydrocephalusra.

HUN 2001;54(07-08)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

A myocardialis ischaemia és reperfúzió patofiziológiája

PAPP Zoltán, ÉDES István

A szívizom koszorúér-keringésének hosszan tartó teljes felfüggesztése a szívizomsejtek pusztulását eredményezi (ischaemiás necrosis). Rövid ideig (néhány percig) tartó ischaemia jól tolerálható, sőt, az ismételt ischaemiával szemben akár védettséget is nyújthat (ischaemiás prekondicionálás). Az ischaemia kialakulása után a kontraktilis erő gyakorlatilag azonnal megszűnik, bár azt az intracellularis ATP-koncentráció vagy a Ca2+-szint tranziens változásai nem indokolják. Az ischaemia időtartamának előrehaladásával az izomrelaxációt tónusos izomaktivitás (ischaemiás kontraktúra) váltja fel. A rövid ideig tartó ischaemiát követő reperfúzió során gyakran lépnek fel arrhythmiák, és átmeneti ideig rendszerint még a pumpafunkció is csökkent (kábult myocardium, stunning). A tartósan alacsony vérellátás hosszan tartó kamra funkció-csökkenést eredményez (hibernáció). Ma már tudjuk, hogy az ischaemiás periódus alatti sejtkárosító folyamatok (ischaemiás károsodás) lényegesen eltérnek a reperfúzió alatt bekövetkező celluláris jelenségektől (reperfúziós károsodás). A celluláris események azonban sokrétűek (Ca2+-túlsúly, szabad gyökök okozta károsodás, proteolitikus folyamatok aktiválódása, energiahiány, membrán károsodás, hiperkontraktilitás stb.). Az ischaemiás/reperfúziós funkciózavarok hátterének teljes megértése ezért még várat magára.

HUN 2000;10(06)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁRCIUS 01.

Idiopathiás, krónikus, normális nyomású hydrocephalus: prospektív CT-tanulmány

KORDÁS Marianna, CZIRJÁK Sándor, NAGY István, DÓCZI Tamás, BORBÉLY Katalin

Közleményünkben 67, ugyanazon idegsebész által, 1996-1998 között operált felnőtt, krónikus hydrocephalusos beteg közül 35 ismeretlen eredetű, normális nyomású, kommunikáló hydrocephalusos páciens műtét előtti és utáni klinikai és CT-adatait elemeztük.

HUN 2000;53(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Agykamrai vérzések lefolyása és prognózisa

AMREIN Ilona, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agykamrai vérzések prognózisa különböző: kamrába tört állományvérzés jelentős halálozással jár, míg a primer intraventricularis vérzésben szenvedő betegek többsége meggyógyul. A szerzők agykamrai vérzés miatt kezelt 7 beteg klinikai adatait és kórtörténetét elemzik az irodalmi adatokkal összevetve. A bemutatott betegek közül 3-nál primer intraventricularis vérzést találtak, 1 beteget hét évig követtek. A 7 beteg közül 4 tünetmentessé vált, 2 betegnek enyhe maradványtünetei lettek, míg egy beteg extracranialis szövődmény miatt meghalt. Ha a kamraközeli területek vérzése a kamra üregébe drenálódik, ez hozzájárulhat a kedvező kimenetelhez. A kamravérzések gyakori szövődménye a hydrocephalus, amelyre átmeneti javulást követően fokozódó fejfájás, tudatzavar esetén gondolni kell. A szövődményeket (intracranialis nyomásemelkedés, liquorresorptiós zavar) átmeneti kamradrén beültetése kivédi, 7 betegünk közül 3-nál volt erre szükség. A kamrai liquor ellenőrzésével időben felismerhető a drén miatt kialakuló ventriculitis.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁJUS 01.

AZ ELZÁRÓDÁSOS HYDROCEPHALUSOK ÚJ KEZELÉSI LEHETŐSÉGE: A NEUROENDOSZKÓPIÁS VENTRICULOTOMIA A SÖNTMŰTÉT ALTERNATÍVÁJA?

DÓCZI Tamás, VETŐ Ferenc, HORVÁTH Zoltán, BALÁS István, KÖVÉR Ferenc, CSÓKÁSI Zsolt, VADON Gábor

A szerzők 7 beteg esetében végezték el a harmadik kamra endoszkópos ventriculotomiáját, liquorfelszívódási zavarral nem járó occlusiv hydrocephalus internus kezelésére. A modern képalkotó módszereket (CT, MR) nemcsak a diagnózis felállításához és a műtét utáni állapot ellenőrzéséhez, hanem az endoszkópos műtéti eljárás irányítására is használták (CT-vezérelt stereotaxia).

HUN 1995;48(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[A clivus és a dorsum sellae "rete mirabile"-je]

VUTSKITS László, REISCH Róbert, PATONAY Lajos

[A dorsum sellae és a clivus felső kétharmadának szintjén lévő, a bazális cisztériumok felé néző intracranialis csonthártya és a dura mater közé ékelődött csontrostos teret vizsgálták a belső nyaki verőér elágazási mintázata szempontjából. Az ezen ágak és az ellenkező ágak, valamint a külső carotis hátsó meningealis ágai közötti számos anasztomózist is figyelembe vették. Ezt a nagy anasztomózis-hálózatot Wallace és munkatársai "rete mirable"-nek nevezték el. Ezek az erek kollaterális útvonalként rendkívül fontosak az arteria carotis interna sinus cavernosa alatti elzáródása esetén, valamint egyes intracranialis tumorok artériás ellátásában. ]

ENG 1994;47(05-06)