Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Az immungenomikai faktorok hatása a HIV-infekcióra

FÜST György

A szerző azokat a javarészt az elmúlt két-három évben napvilágot látott adatokat tárgyalja, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a HIV-betegség lefolyását - a vírus tulajdonságai mellett - a kezdetétől a végéig genetikai faktorok is szabályozzák.

HUN 2005;15(10)

Ideggyógyászati Szemle

2004. DECEMBER 10.

Fiatalkori dementiák Három beteg kórtörténetének ismertetése

MERKLI Hajnalka, PÁL Endre, GÁTI István, KOSZTOLÁNYI Péter, KÖVÉR Ferenc

A dementia az intellektuális képességek csökkenése. A dementia hátterében sokféle kórok állhat. A szerzõk ritkán elõforduló, fiatalkori dementiában szenvedõ három betegük kórtörténetét ismertetik.

HUN 2004;57(11-12)

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Whipple-kór sikeres kezelése Nyirokcsomó-megnagyobbodás miatt vizsgált beteg kórlefolyása

SOMOGYI Ágota, SZABÓ Tamás, KISHÁZI Péter, KISS Erika, ARATÓ Gabriella, PÁL Katalin, MADÁCSY László

Az intestinalis lipodystrophia vagy Whipple-kór ritka, krónikus, szisztémás bakteriális infekció következménye. Általában a 40 év feletti kaukázusi népcsoporthoz tartozó férfiak betegsége. Leggyakrabban a bélrendszert betegíti meg, hasi fájdalommal, hasmenéssel, felszívódási zavarral és fogyással jár, ezek következményeként hiányállapotok alakulnak ki. A változatos klinikai képet hőemelkedés, láz, vándorló ízületi gyulladás, fájdalom, nyirokcsomó-megnagyobbodás, a bőr hiperpigmentációja, a savós hártyák gyulladása, perifériás és központi idegrendszeri elváltozások jellemezhetik. A betegség sokszínűsége a diagnózis felállítását évekkel, évtizedekkel késleltetheti.

HUN 2004;14(10)

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

Új típusú analgetikum cannabisból

SZENDREI Kálmán

A Bayer cég 2003-ban bejelentette, hogy kizárólagossági jogot szerzett az angol GW Pharmaceuticalstól a cég új készítménye, a Sativex® forgalmazására Európában és más régiókban is. A Sativex sublingualis spray, a cannabis extractumából készül; a pontosabb adagolás elősegítésére - és a visszaélések lehetőségének csökkentésére - elektro-nikus adagolóval látták el.

HUN 2004;57(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

A HIV-fertõzés neurológiai vonatkozásai - Gyermek betegek követésének tapasztalatai

KOLLÁR Katalin, JELENIK Zsuzsanna, HEGELSBERGER Edit

A kombinált antiretrovirális kezelést megelőzően - 1995 előtt - a HIV-fertőzés és AIDS kapcsán a felnőtt betegek körülbelül 60-70%-ánál, a gyermekkorú betegek körülbelül 80-90%-ánál jelentkezett valamilyen neurológiai kórkép. A szerzők a HIV által okozott neurológiai szövődményekről, azok jelentkezési idejéről, lefolyásáról adnak összefoglalást.

HUN 2003;56(11-12)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Új gyógyszerek az antivirális terápiában

SZLÁVIK János

Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberiséget érintő, vírus eredetű járványok megelőzésére és kezelésére. Egy-egy újabban felismert vagy világméretű pandémiát létrehozó vírusfertőzés (AIDS, ebola, influenza) óriási kihívást jelent a kutatók számára, és új típusú vírusellenes szerek kifejlesztését teszi szükségessé. Napjainkban jelentős előrelépés tapasztalható az AIDS-ellenes gyógyszerek fejlesztése terén, de újabb lehetőségek nyílnak a hepatitis-, a herpesz-, a cytomegalovirus és a respiratorikus syncytialis vírus okozta fertőzések kezelésében, valamint az influenza hatékony profilaxisára és terápiájára is.

HUN 2001;11(03)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Térfoglaló agyi Toxoplasma-tályog primer manifesztáció HIV-fertőzésben

VASTAGH Ildikó, JELENCSIK Ilona, BARSI Péter, BÁLIT Katalin, FEDORCSÁK Imre, SZLÁVIK János, KOVÁCS Gábor Géza, SZIRMAI Imre

A humán immundeficiencia vírus (HIV) -fertőzések terjedésével a toxoplasmosis által okozott intracerebralis laCsiók száma növekedett. Az Egyesült Államokban az AIDS-betegek 3-10%­-ában alakul ki toxoplasmaencephalitis (TE).

HUN 1999;52(07-08)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Az AIDS-járvány másfél évtizede

FÖLDES István

Az utóbbi másfél évtized kétségtelenül legtöbb izgalmat kiváltó fertőző betegsége az AIDS. Ezt a több mint 4 millióra becsült AIDS-betegen és több mint 16 millióra becsült HIV-fertőzött egyénen túlmenően a betegség különös jellegzetességei (sajátos fertőzési út, hosszú latenciaidő, csaknem 100%-os letalitás, a klinikai kép sokszínűsége, a terápiás és vakcinációs nehézségek, a prevenció elméletileg 100%-os lehetősége és nem utolsó sorban a betegséggel kapcsolatos súlyos társadalmi problémák) magyarázzák. Az AIDS-re vonatkozó ismereteink fejlődéstörténetének vázlatos ismertetése után a szerző kísérletet tesz arra, hogy a kórokozó vírus szerkezetének, regulációjának és replikációs ciklusának ismertetése alapján a betegség fenti sajátosságait megmagyarázza. Végső következtetése az, hogy a legnagyobb hangsúlyt a jövőben is a megelőző munkára kell helyezni.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚNIUS 29.

Hírek

Az I. nemzeti AIDS konferencia; Gyógyszergyártás nemzetközi kooperációval; A turbuhaler Magyarországon; Markusovszky emlékérem a kamara elnökének; A Magyar pszichiátriai társaság IV. vándorgyűlése; Astra ösztöndíj gasztroenterológusok részére

HUN 1994;4(06)

Lege Artis Medicinae

1994. FEBRUÁR 28.

Az egészségügyi szolgáltatások átalakításának kérdései

KINCSES Gyula

A XX. század egészségügyi ellátásának két fő problémája a népbetegségek leküzdése és a széles körű ellátás biztosítása volt. Bár az AIDS és a daganatos betegségek gyógyítása még nem megoldott, a század végére a probléma súlypontja áthelyeződött. Az egészségügyi ellátás forrásainak biztosítása és finanszírozása a század vég általános és súlyos kihívása, és nem csupán a posztsztálinista államok rendszerváltozásának problémája. Ahol centrális elosztáson alapuló rendszer működik, ott az alacsony hatékonyság és a folyamatos költségnövekedés miatt elégedetlenek, ugyanakkor a költségnövekedés a honorárium rendszerekben még drámaibb és ellenőrizhetetlenebb. A probléma oka nagy valószínűséggel az, hogy a XX. század második felének demokratikus államai a WHO ajánlásának megfelelően kiemelkedő kérdésként kezelték az equitas (esélyegyenlőség) kérdését az egészségügyben.

HUN 1994;4(02)