Ideggyógyászati Szemle

Új típusú analgetikum cannabisból

SZENDREI Kálmán

2004. FEBRUÁR 10.

Ideggyógyászati Szemle - 2004;57(01-02)

A Bayer cég 2003-ban bejelentette, hogy kizárólagossági jogot szerzett az angol GW Pharmaceuticalstól a cég új készítménye, a Sativex® forgalmazására Európában és más régiókban is. A Sativex sublingualis spray, a cannabis extractumából készül; a pontosabb adagolás elősegítésére - és a visszaélések lehetőségének csökkentésére - elektro-nikus adagolóval látták el. Az extractumot THCre (tetrahidrokannabinolra) és CBD-re standardizálják. Az új analgetikumot a sclerosis multiplexet kísérő izomspasmusok és fájdalmak, valamint az opioidokra és más ismert fájdalomcsillapítókra rosszul reagáló neurogén fájdalmak enyhítésére ajánlják. A nemrég felismert kannabinoid receptorrendszeren keresztül ható, tehát újszerű hatásmechanizmusú gyógyszer reális terápiás lehetőségeket nyújt. A holland kormány csaknem azonos időben engedélyezte a gyógyszer minőségű Cannabis herba gyógyszertári forgalmazását Hollandiában, orvosi felírás alapján. Az új standardizált gyógyszer megjelenése azonban szükségtelenné, indokolatlanná teheti a herba felírását egyedi igények alapján a neurogén fájdalmak miatt, sclerosis multiplexben, az úgynevezett AIDS waisting szindrómában szenvedő betegek részére. Ennek ellenére ma úgy tűnik, hogy az öreg „kaméleonnövény”, a cannabis ismét kezdi visszanyerni régi helyét a terápiában és a gyógyszerkincsben. Fontos megjegyezni, hogy amíg a cannabis és egyes cannabistermékek, hatóanyagok szabályozás szempontjából a kábítószerek közé tartoznak, az új cannabiskészítmény is csak orvosi indoklással és az orvos felügyelete mellett alkalmazható terápiásan.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A sclerosis multiplex diagnózisa, epidemiológiája, patomechanizmusának és terápiájának új szemlélete

BENCSIK Krisztina

Multiple sclerosis (MS) is an inflammatory demyelinating disease of unknown origin. It is the most common neurological disease among young Caucasian adults, primarily in women. The risk factors for MS include genetic and environmental influences. The diagnosis of MS is mainly clinical, based on the symptoms and clinical course of the disease.

Ideggyógyászati Szemle

A ventromedialis prefrontális kéreg szerepe addiktológiai kórképekben

KELEMEN Oguz, MÁTTYÁSSY Adrienn, KÉRI Szabolcs

Az elmúlt évek során jelentős szemléletváltás következett be az addiktológiában. Ennek ellenére az idetartozó kórképek neurobiológiai mechanizmusaival kapcsolatban továbbra is nyitott számos kérdés. A kognitív idegtudományok fejlődésével lehetőség nyílt olyan egyszerű, klinikailag is alkalmazható tesztek kidolgozására, amelyek viszonylag körülhatároltabb idegrendszeri mechanizmusokat képesek vizsgálni. Ennek megfelelően elkülönülten vizsgálhatók a döntéshozatali mechanizmusok figyelmimemória-komponensei és affektív vonatkozásai. Ezek a tesztek - állatkísérletes modellekkel és funkcionális képalkotást alkalmazó megközelítésekkel kiegészülve - egy olyan komplex idegrendszeri hálózat szerepét vetették fel az addiktológiai kórképek patomechanizmusában, amely magában foglalja a ventromedialis prefrontális cortexet és az amygdala-accumbens rendszert. A szerzők e rendszer jelentőségére világítanak rá.

Ideggyógyászati Szemle

Kongresszusi beharangozó A Magyar Epilepszia Liga (Mel), a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság Kongresszusa

Helyszín: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Elméleti Tömb (Debrecen, Nagyerdei krt. 98.) A rendezvény fõszervezõje: Dr. György Ilona egyetemi docens, DEOEC, Gyermekklinika, 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., Pf. 32. Telefon: (06-52) 432-283. Fax: (06-52) 414-992. E-mail: gyorgy@jaguar.dote.hu

Ideggyógyászati Szemle

A fejszámolás és a szóalkotás hatása az arteria cerebri mediákban mért véráramlás-sebességre

AMREIN Ilona, PÁLVÖLGYI László, DEBRECZENI Róbert, KAMONDI Anita, SZIRMAI Imre

Bevezetés - A gondolkodást igénylő feladatok végzésekor az arteria cerebri mediában transcranialis Dopplervizsgálattal véráramlássebesség-változások mérhetők. A szerzők egészséges egyéneken végzett számolási és szóalkotás-tesztvizsgálatok során meghatározták az arteria cerebri mediában kialakuló véráramlássebességváltozásokat és a kezességtől függő oldalkülönbséget. Vizsgálati személyek és módszerek - Tizenkét egészséges (nyolc jobbkezes, négy balkezes) egyént vizsgáltak, akik fejben számoltak, és megadott betűvel szavakat alkottak tízszer egymás után. A véráramlás sebességét transcranialis Doppler-vizsgálattal szimultán regisztrálták mindkét oldali arteria cerebri mediában; mérték a pulzusszámot, valamint 16 csatornán EEG-t vezettek el. Kiszámolták a véráramlássebesség-lateralitási indexét. A mérési adatokat párosított Wilcoxon statisztikai próbával elemezték. Eredmények - A kognitív feladatok alatt háromfázisú véráramlássebesség-változás alakul ki. A feladatra felhívó jel hatására 5-8 másodperc alatt mindkét oldali arteria cerebri mediában 6-8%-kal nőtt a véráramlás sebessége. A két oldal közötti véráramlássebességkülönbség 5-13 másodperc után jelenik meg, balkezeseknél következetesen később. Kognitív feladatok alatt a véráramlási sebesség maximális oldalkülönbsége 2,6-4,7%. A szerzők kidolgoztak egy módszert a lateralitási index számítására. A szókeresés során a late-ralitási index a 12-ből kilenc esetben egyezett a kezességgel, a számolás alatt csak hat esetben. Három személynél találtak ellentmondást a számolás és szókeresés alatt számított lateralitási index között. Következtetés - Gondolkodási erőfeszítést kívánó feladatok kezdetén a véráramlás-sebesség latencia nélkül növekszik az aa. cerebri mediában, ez gyors neurogén reguláció következménye lehet. A szóalkotás a számolási feladattól eltérő véráramlássebesség-változást okoz. A véráramlássebességlateralitási indexének elemzése alapján a szókeresésteszt a számolásnál érzékenyebb a domináns félteke meghatározásában. A szerzők eredményei viszonyítási alapot szolgáltatnak a gondolkodászavarban szenvedő betegek vizsgálatához.

Ideggyógyászati Szemle

Agytörzsi daganatok szövetközi besugárzása

JULOW Jenő, VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, MANGEL László, KOVÁCS Rita Beáta, REPA Imre, BAJZIK Gábor, NÉMETH György

Bevezetés - A különböző szövettani típusú és elhelyezkedésű agytörzsi tumorok megfelelő kezelési módjának kiválasztása döntően befolyásolja a várható túlélés hosszát. A szerzők két betegnél alkalmazott 125I-brachytherapiáról számolnak be. Esetismertetés - Két, agytörzsi daganatos betegük közül egyikük gliomában, másik betegük ováriumkarcinóma- metasztázisban szenvedett. Az első esetben a szövetközi besugárzás tervezésekor mért tumor térfogata 5,73 cm3 volt. A műtét utáni 42. hónapban végzett kontroll-MRI-felvételen 1,98 cm3 (postirradiatiós) cisztatérfogatot mértek, ez 65,5%-os zsugorodást jelentett. A második esetben a besugárzás tervezésekor mért tumor térfogata 6,05 cm3 volt. A műtét utáni 8. hónapban végzett kontroll-MRI-felvétel 0,16 cm3-es postirradiatiós cisztát mutatott, ez 97,4%-os daganatzsugorodásnak felelt meg, illetve a metasztázis gyakorlatilag eltűnt. A stereotaxiás intraoperatív biopszia eredményének ismerete lehetővé tette ugyanazon ülésben a 125Ibrachytherapia elvégzését, azaz betegeiket meg tudták kímélni egy második stereotaxiás beavatkozás kellemetlenségeitől. A kontroll-MR-vizsgálatok mindkét beteg esetén a tumor jelentős zsugorodását mutatták ki. Következtetés - A szerzők az általuk alkalmazott CT- és képfúzió-vezérelt 125I-brachytherapiát dozimetriailag jól tervezhető, sebészetileg biztonságosan és pontosan kivitelezhető eljárásnak találták.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nôket érint, így a családtervezés kiemelkedôen fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelmûen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetôen. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvô számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekrôl a témákról elsôsorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és elônyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekrôl tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelô betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Ideggyógyászati Szemle

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

RÓBERT VARGA, ESZTER MIKE, ANDREA TÉNYI, TAMÁS SIMON, MÁRIA HAJNAL, ANDRÁS FEKETE, SÁNDOR ILLÉS

Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintő betegségek jelentős hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínûsíthető, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvû közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai időszakában jelen van, és prognosztikai jelentőséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.

Ideggyógyászati Szemle

Terápiás algoritmus változása sclerosis multiplexben két esettanulmány alapján

BIERNACKI Tamás, BENCSIK Krisztina, KINCSES Zsigmond Tamás, SANDI Dániel, FRICSKA-NAGY Zsanett, FARAGÓ Péter, VÉCSEI László

Esetismertetéseinkben két betegünk kórtörténetén keresztül szeretnénk bemutatni az alemtuzumab használatát, legyen az első vonalbeli terápiaként, vagy eszkalációs stratégia során másodvonalban alkalmazva. Két páciensünk kórlefolyása markánsan eltér egymástól. Az első páciensünk betegsége kezdetben benignusnak tűnt, majd klinikailag és MRI-vel is magas aktivitást mutatott, eszkalációs stratégia részeként került sor alemtuzumabkezelésére. Második páciensünk betegsége ezzel szemben már kezdetektől fogva magas aktivitást mutatott mind klinikailag, mind radiológiailag. Rossz prognózisú kórlefolyást előrevetítve, az ő esetében már igen hamar, betegsége korai fázisában alemtuzumabterápiára került sor.

Ideggyógyászati Szemle

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

BENCSIK Krisztina, SANDI Dániel, BIERNACKI Tamás, KINCSES Zsigmond Tamás, FÜVESI Judit, FRICSKA-NAGY Zsanett, VÉCSEI László

A sclerosis multiplex (SM) a teljes populáció tekintetében ritka megbetegedés, magyarországi prevalenciája 83,9/100 000. Az első SM-regisztert az 1950-es évek közepén Dániában hozták létre, melyet világszerte először nemzeti, majd nemzetközi, akár 100 000-es nagyságrendű beteg adatait tartalmazó regiszterek megszületése követett. A regiszterek elsődleges célja korábban az epidemiológiai adatok (betegszám, prevalencia, incidencia, mortalitás, kísérő betegségek) meghatározása volt. Napjainkra az SM kezelésére használt gyógyszerek számának folyamatos növekedése, a hatásosság és a mellékhatásprofilok különbözősége a terápiás regiszterek használatát is nélkülözhetetlenné tette: egy-egy betegségmódosító kezelés (DMT) monitorozása elképzelhetetlenné vált a korszerű, pontosan vezetett, folyamatosan frissített elektronikus adatbázisok nélkül. A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter 1993-ban „papíralapon” jött létre, melyet 2012-ben elektronikus, internetes felületről könnyen elérhető és frissíthető adatbázissá alakítottunk. Jelenleg több mint 600 beteg szociodemográfiai és klinikai adatait tartalmazza és a regisztert folyamatosan bővítjük az új betegek adataival és a régiek frissítésével. Lehetőséget nyújt a „klasszikus” klinikai adatok mellett a képalkotó (MRI) és az egyre fontosabbá váló pszichopatológiai és életminőség-vizsgálatok eredményeinek rögzítésére és elemzésére. Az elektronikus regiszter létrejötte nagyban elősegítette mind a terápiák monitorozását, mind az új epidemiológiai és pszichopatológiai vizsgálatok sikerességét.

Ideggyógyászati Szemle

Az Expanded Disability Status Scale használata és a motoros képességek vizsgálata sclerosis multiplexes betegekben

FÜVESI Judit

Sclerosis multiplexes betegeknél vezető tünet a járászavar. A mozgáskorlátozottság értékelésére kezdetben a sclerosis multiplex klinikai vizsgálataiban használták az Expanded Disability Status Scale-t (EDSS), azonban alkalmazása a klinikai gyakorlatban is egyre jobban elterjedt. Az EDDS használata az új diagnosztikus kritériumok, az új kórforma-klasszifikáció és a terápia hatékonyságának követésére ma már elengedhetetlen. Az EDSS standardizált neurológiai vizsgálaton alapul, de azokra a tünetekre összpontosít, amelyek gyakran fordulnak elő sclerosis multiplexben. Hét funkcionális rendszert értékel a vizsgálat alapján: vizuális, agytörzs, piramispálya, cerebellaris, szenzoros, bél-/hólyagműködés és agyi funkcionális rendszert. A funkcionális rendszerekben adott pontszámok és a járástávolság felmérése alapján határozható meg a teljes EDSS-pontszám. Az újabb verziókban bevezették az „Ambulation score” fogalmát. A teszt ezen része az egyoldali vagy kétoldali támaszték szükségessége mellett a megtett maxi­má­lis távolságot is méri. Az EDSS alapját képező standardi­zált neurológiai vizsgálat reprodukálhatóságának javítására szolgál a Neurostatus/EDSS tréning módszer. A járást felmérő tesztek közül a Timed-25 Foot Walk Test és az önkitöltős 12-Item Multiple Sclerosis Walking Scale alkalmas a járásteljesítmény rutinfelmérésére. A Timed-25 Foot Walk Testen észlelt több mint 20%-os növekedés tekinthető szignifikáns változásnak a járásban.