Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2016. SZEPTEMBER 15.

Az ultramélyen elhelyezkedő végbélrák sebészi kezelése

METZGER Péter

A rectumsebészet technikai fejlődésével párhuzamosan a kemo- és sugárterápia együttes alkalmazásával az interdiszciplináris tumorkezelés nagymértékben javította a sebészi eredményeket, és ezzel egyidejűleg a betegek életkilátásait és életminőségét. Az igen mélyen, 2-3 centiméter távolságban a linea dentata vonalától elhelyezkedő malignus tumorok kezelése a rectumsebészet egyik legnehezebb területe. A laparoszkópos sebészi technika megjelenése előtt a kismedence mélyén a hagyományos sebészi technikával szinte lehetetlen volt a tumoros végbél megmentése. A sebészeti technika fejlődése során azonban az ultramély reszekció is kivitelezhetővé vált, mely a linea dentata vonaláig terjedő tumorok radikális eltávolítását is lehetővé tette. A laparoszkópos sebészi technika robbanásszerű előretörése és az onkológiai kezelések együttes hatása eredményeként a mély rectumtumorok sebészi interdiszciplináris terápiája széles körben elterjedt. Az ultramélyen, a linea dentatától 0,5-1,0 centiméter távolságban elhelyezkedő tumorok esetében, a neoadjuváns kezelést követően lehetségessé vált a végbél záróizmának megtartása. Ez az új technika lehetővé tette, hogy a beteg székletkontinenciaképessége megtartható maradjon. A neoadjuváns onkológiai kezelés tovább javította a betegek kilátásait, melynek eredményei már mérhetők.

HUN 2016;3(03)

Lege Artis Medicinae

2015. JÚLIUS 20.

Krónikus Pseudomonas aeruginosa-tüdőfertőzés kezelése inhalációs tobramycinnel cystás fibrosisban

NAGY Béla, HOLICS Klára

Cystás fibrosisban (CF) a tüdő intermittáló, majd krónikussá váló Pseudo­monas aeruginosa (Pa) -fertőzése klinikai állapotromláshoz és a légzésfunkció csökkenéséhez vezet.

HUN 2015;25(06-07)

Klinikai Onkológia

2014. DECEMBER 05.

A gastrointestinalis stromatumor korszerű kezelése

LAKATOS Gábor, BODOKY György

A gastrointestinalis stromatumor (GIST) a tápcsatorna leggyakoribb mesenchymalis eredetű daganata, amely rezisztens a hagyományos kemoterápiára és sugárkezelésre. Molekuláris onkológiai hátterének mélyebb megértése megteremtette a hatékony kezelés lehetőségét. A GIST patogenezisében a KIT és PDGFRA gének mutációja kiemelt jelentőségű. A korszerű tirozinkináz-gátlók bevezetése jelentősen javította az előrehaladt stádiumú betegek életkilátását. A mutációanalízis fontos prediktív és prognosztikus tényező, amelyet az ajánlások alapján a kivizsgálás részének kell tekinteni. A közleményben a GIST kórisméjével, kezelésével, a betegek gondozásával kapcsolatos újabb eredményeket foglaljuk össze.

HUN 2014;1(04)

Klinikai Onkológia

2014. DECEMBER 05.

Sürgősségi sugárkezelés az onkológiában

HIDEGHÉTY Katalin, DOBI Ágnes, MÓZES Petra, CSERHÁTI Adrienn

Sürgős sugárkezelést igénylő állapot az összes rosszindulatú betegség 3-5%-ában alakul ki, ismeretlen daganat első jeleként vagy kezelt/gondozott beteg tumorának progressziója miatt. Rendkívül fontos ez utóbbi esetekben az éberség, a veszélyhelyzet kialakulása előtti fi gyelmeztető tünetek észlelése, diagnózisa és megfelelő kezelése, vena cava superior szindróma (VCSS), gerincvelői harántlaesio vagy agyi beékelődés megelőzése. Ezekben az akut életveszéllyel vagy maradandó károsodással fenyegető helyzetekben a beteg elsődleges állapotjavítása, stabilizálása utáni antitumorális ellátásra nincs bizonyítékokon alapuló ajánlás. A sugárterápia továbbra is vezető szerepet tölt be a morbiditás és mortalitás csökkentésében, azonban a korábbinál differenciáltabb megközelítés szükséges. (Így VCSS esetén a szövettantól függő kemo-, radio- vagy kemoradioterápia indikált, gerincvelői kompresszió esetén pedig a sebészeti beavatkozás prioritása igazolódott). A néhány órán belül megkezdendő kezelésről sürgős diagnosztika (szövettan, staging) alapján a beteg várható életkilátását fi gyelembe véve kell dönteni. Rossz prognózis esetén rövid, egyszerű, tünetcsökkentő dózisig vitt besugárzás javasolt. A sugárkezelés, mely egyszerűbb technikával nagyobb frakciódózissal megkezdve hatékony sürgősségi eljárás, szelektív technikákkal folytatva nagyobb összdózissal kiegészítve hozzájárul a beteg túlélésének, életminőségének javításához.

HUN 2014;1(04)

Gondolat

2014. OKTÓBER 29.

A nagypapa növeli az átlagéletkort?

Matematikailag igen.

HUN

Hírvilág

2014. SZEPTEMBER 01.

Országos médiapályázat: Hogyan élnek a vastagbélrákos betegek?

Hogyan élnek a vastagbélrákos betegek? Hányan gyógyulnak meg? Hogyan alakulnak a kezelések fényében az életkilátásaik? Milyen lehetőségek vannak ma, s milyen irányba halad a betegség kezelése? A Gyógyulj Velünk Egyesület, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége médiapályázatot hirdet: az egész országból várják a cikkeket, interjúkat, riportokat a vastagbélrákos betegekről.

HUN

LAM Extra Háziorvosoknak

2014. ÁPRILIS 20.

A szájüregi laphámrák és praeblastomatosisai: a papillomavírus-fertőzés szerepe és a korai diagnózis lehetőségei

DECSI Gábor, TARNAI Zsófia, ZSEDÉNYI Ádám, BUZÁS Krisztina, NAGY Katalin, SONKODI István, MINÁROVITS János

A szájüregi carcinoma nagy incidenciája Magyarországon elsősorban a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal hozható összefüggésbe. A közelmúltban fény derült arra, hogy a humánpapillomavírus-fertőzés is közrejátszhat a szájüregi rák kialakulásában.

HUN 2014;6(02)

Lege Artis Medicinae

2014. MÁRCIUS 20.

A szájüregi laphámrák és praeblastomatosisai: a papillomavírus-fertőzés szerepe és a korai diagnózis lehetőségei

DECSI Gábor, TARNAI Zsófia, ZSEDÉNYI Ádám, BUZÁS Krisztina, NAGY Katalin, SONKODI István, MINÁROVITS János

A szájüregi carcinoma nagy incidenciája Magyarországon elsősorban a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal hozható összefüggésbe. A közelmúltban fény derült arra, hogy a humánpapillomavírus-fertőzés is közrejátszhat a szájüregi rák kialakulásában.

HUN 2014;24(03)

Hírvilág

2014. MÁRCIUS 04.

Hogyan élnek a vastagbélrákos betegek?

Hogyan élnek a vastagbélrákos betegek? Hányan gyógyulnak meg? Hogyan alakulnak a kezelések fényében az életkilátásaik? Milyen lehetőségek vannak ma, s milyen irányba halad a betegség kezelése? A Gyógyulj Velünk Egyesület, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége médiapályázatot hirdet: az egész országból várják a cikkeket, interjúkat, riportokat a vastagbélrákos betegekről.

HUN

Klinikai Onkológia

2014. FEBRUÁR 20.

A veserákok gyógyszeres kezelése

MARÁZ Anikó, SZŰCS Miklós

A célzott daganatellenes szerek jelentik az előrehaladott vagy áttétes, világossejtes veserákok standard gyógyszeres kezelését. A gazdagon erezett daganatok progressziójában központi szerepet játszik az érújdonképződés, ennek kulcsmolekulája a vascularis endothel növekedési faktor (VEGF). A törzskönyvezett szerek többsége az angiogenezist gátolja a VEGF jelátvivő út blokkolásával. Az egyik lehetőség a VEGF kötődésének megakadályozása a receptorához (VEGFR) monoklonális antitesttel (pl. bevacizumab), a másik a VEGFR tirozinkináz részének gátlása (pl. sorafenib, sunitinib, pazopanib, axitinib). További lehetőség az mTORC1 gátlása (pl. temsirolimus és everolimus). A nemzetközi ajánlások első vonalban jó és közepes prognózis esetén sunitinib, pazopanib vagy IFNα-bevacizumab adását javasolják. Rossz prognózisú betegeknél ma a temsirolimus a standard. Második vonalban citokin hatástalansága után sorafenib, pazopanib, axitinib alkalmazható. Tirozinkináz-gátlók (TKI) hatástalansága esetén everolimus vagy axitinib adható, újabb ajánlásokban a sorafenib is opció (off label). Harmadik vonalban két TKI után az everolimus rendelkezik regisztrált javallattal. A betegek életkilátásai tovább javulhatnak a célzott készítmények spektrumának bővülésével, egyre hatékonyabb szerek megjelenésével és azok kedvező hatásaival.

HUN 2014;1(01)