Gondolat

A nagypapa növeli az átlagéletkort?

2014. OKTÓBER 29.

Csalódást kell okozzak azoknak az olvasóknak, akik az élet meghosszabbításának újabb eszközét várják, esetleg beszámolót „brit tudósok” újabb felismeréséről. Csak egyszerű matematika, és némi fogalmi tisztázás.
Tehát adott egy emberpár, 28 és 32 évesek. Az ő átlagéletkoruk 28+32=60 osztva kettővel, az 30. Ha egy nagycsoportos óvodás gyermekük is van, aki 6 éves, akkor a családban az átlagéletkor csökken, 28+32+6=66 osztva hárommal, az 22. Növekedés érhető el viszont, ha a nagypapa (66 éves) is hozzájuk költözik: 28+32+6+66=132, osztva néggyel az már 33 év. És így tovább. Tehát az átlag matematikailag a tagok összege osztva az elemek számával.
Manapság még tudományos igénnyel íródott közleményekben is gyakran találkozom azzal a hibával, hogy a várható élettartam helyett használják az átlagéletkor kifejezést. A nagyobb átlagéletkor egyszerűen azt jelenti, hogy az adott csoport átlagosan idősebb, mint a másik. Semmit nem mond el arról, hogy a tagok mennyi ideig fognak élni. A példaként említett családra sem igaz az, hogy bárki meghalna közülük 33 éves korában (ennél, ugye a 66 éves nagypapa már jóval idősebb). A várható élettartam az, ami tükrözi a populáció életkilátásait, függ az életmódtól, a gazdasági fejlettségtől, az egészségügyi ellátás színvonalától. Az átlagéletkor növekedése egy populációban nem örvendetes, hiszen azt jelenti, hogy viszonylag egyre több az idősebb, tehát kevesebb a fiatal egyed, azaz csökken a születések száma. A várható élettartam emelkedése viszont jó hír, mert tovább, és remélhetően hosszabb ideig egészségesen élünk.
A „várható élettartam” és az „átlagéletkor” között mindössze két szótagnyi (plusz egy szóköz) a különbség, bár kétségtelenül az „átlagéletkor” a rövidebb. De talán megéri mégis helyesen használni a fogalmakat.

dr. Lipták Judit
2014. október 29.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Klinikum

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

Hírvilág

EESZT: a jövõ útja a betegellátásban

Az EESZT szolgáltatásai olyan elõnyöket jelentenek a betegellátásban, amelyek mind az ellátott, mind az ellátó számára kényelmesebbé, biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik az ellátás menetét. A korszerű egészségügyi ellátás szempontjából elengedhetetlen, hogy a betegadatok egy helyrõl legyenek elérhetõek minden kezelõorvos számára, függetlenül attól, hogy közfinanszírozott vagy magánellátást vesz igénybe a beteg.