Magyar Radiológia - 2006;80(05-06)

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

Cunami

LOMBAY Béla

A július 1-én nyilvánosságra hozott kormányrendelet, amely az eddigi vállalkozási, úgynevezett színlelt szerződéseket megszüntette, eddig még nem tapasztalt vihart kavart az egészségügyben, így szűkebb területünkön, a radiológiában is. A károk még (augusztus közepén) felmérhetetlenek, de az már biztos, hogy az egészségügy homokvárának egy-egy bástyája a vihar áldozatává vált. Jogi esetekben úgy szokták mondani, hogy a károk egy része anyagi, másik része erkölcsi kár. Mindkettő nagynak tűnik, s közben a vihar egyáltalán nem csitul, sőt, újra-újra támad. Mi is történt valójában?

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

A multislice CT-vizsgálat értéke a pulmonalis embolia kimutatásában és a differenciáldiagnosztikában

BODROGI Nándor, BARANYAI Tibor

BEVEZETÉS - A pulmonalis multislice CT-angiográfia alkalmazása egyre inkább elterjedt, széles körben alkalmazott eljárás a tüdőembólia diagnosztikájában, és a tapasztalatok alapján gold standard módszernek tekinthető. A szerzők osztályán 1993-tól egyszeletes spirál-CT, 2004-től 24 detektorsoros, 10 szeletes berendezés áll alkalmazásban. Jelen munkájukban a tüdőembólia multislice CT-vel végzett diagnosztikájáról és a terápia utáni követésről, valamint a módszer nyújtotta előnyökről számolnak be: a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai lehetőségekről, valamint a diagnosztikai biztonság jelentős növekedéséről. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 2004. február 16. és 2005. június 30. között 2576 mellkasi multislice CT-vizsgálatot végeztek, ezek közül 261 esetben pulmonalis multislice CT-angiográfiára került sor tüdőembólia gyanúja miatt. Hét esetben más beutaló diagnózis szerepelt, de a kapott eredmény (tüdőembólia) miatt ebben a csoportban tárgyalják. A szerzők retrospektív értékelése a 268 esetet foglalja magában. Nem végezhettek kontrasztanyagos CT-vizsgálatot 12 esetben kontrasztanyag-allergia, illetve extrém rossz vesefunkció miatt, két esetben sikertelen vénakanülálás hiúsította meg az eredményes vizsgálatot. A terápiás eredmény kontrollálása a klinikus igénye szerint történt. A pulmonalis multislice CT-angiográfia szigorúan előírt és betartott akvizíciós és rekonstrukciós protokoll szerint történt. A reprocesszálási fázisban fontos volt a kétdimenziós multiplanár rekonstrukció elvégzése különböző irányokban. Ezenkívül háromdimenziós MIP- (maximum intensity projection) és szükség esetén VRT- (volume rendering technics) rekonstrukciókat készítettek. A jó kontrasztanyagfázist bolus tracking módszerrel érték el. EREDMÉNYEK - Az elvégzett 268 pulmonalis multislice CTangiográfia kapcsán 116 esetben mutattak ki tüdőembóliát. Hét betegnél nem ez a betegség szerepelt iránydiagnózisként. Nem találtak kóros elváltozást 55 esetben (20,5%), és ezeknél a betegeknél a későbbiekben sem igazolódott embólia, vagyis nem volt álnegatív eredményük. A követés során egy esetben - halált követő sectio kapcsán - nem igazolódott a pulmonalis embolia fennállása, tehát egy álpozitív eredményük volt. Kilencvenhét esetben nem tudták bizonyítani a pulmonalis embolia gyanúját, viszont a panaszokat magyarázó egyéb, kimutatott elváltozások lehetővé tették a betegek adekvát kezelését. KÖVETKEZTETÉS - A pulmonalis multislice CT-angiográfia nagy biztonsággal alkalmas a pulmonalis embolia kimutatására, kizárására, kiterjedésének pontos megítélésére, illetve a terápia eredményességének lemérésére. Emellett a multislice CT lehetőséget nyújt más akut mellkasi kórképek diagnosztizálására, ami differenciáldiagnosztikai szempontból jelentős.

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

Az ultrahang- és röntgenvizsgálat szerepe az epekő okozta ileus műtét előtti diagnosztikájában

FARKAS József, KÁNYA László, LUDVIG Zsuzsanna, BENDE Sándor

BEVEZETÉS - Az epekőileus az időskor megbetegedése, az epekőbetegség szövődményeként alakul ki. A mechanikus ileusok 1-3%-át epekő idézi elő. Változatos, sokszor alattomos, intermittáló tünetekkel járó megjelenési formája miatt az epekőileus diagnózisa nehéz, sokszor késik. Mortalitása nagy, ezért korai felismerése különösen fontos. Ebben a röntgenvizsgálatoknak, a hasi ultrahangvizsgálatnak és újabban a komputertomográfiának tulajdonítanak nagy szerepet. A szerzők a sebészeti osztályukon operált betegek adatai alapján vizsgálták a képalkotó eljárások szerepét az epekőileus műtét előtti kórismézésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 1988. január 1. és 2004. június 30. között 17 betegnél 19 műtétet végeztek epekőileus miatt. A betegek átlagéletkora 74,2 év, a férfi:nő arány 4:13 volt. Műtétek előtt rutinszerűen minden esetben hasi ultrahangvizsgálatra került sor, két eset kivételével natív röntgenfelvételt készítettek. CT-vizsgálatot preoperatíve nem végeztek. A köveket enterotomiás nyíláson távolították el, négy esetben az epehólyag kivétele is megtörtént a sipolynyílás elvarrásával. A feldolgozás során a Rigler által leírt klasszikus tüneteket vették alapul, a triászból két kritérium előfordulását patognomikusnak tekintették. EREDMÉNYEK - Tizenkilenc műtétből 17-nél mechanikus ileus, egynél cholecystitis acuta, egynél kizáródott hasfali sérv volt a műtét előtti kórisme. A bélelzáródást kivétel nélkül a vékonybél területén észlelték (a jejunumban hat, az ileumban 13 esetben). Öt alkalommal több követ találtak a bélben, két betegnél két műtétet kellett végezni epekőileus miatt. Kiemelik, hogy nyolc esetben (az összes műtét 42,1%-ában) az epekőileus diagnózisát már műtét előtt meg tudták állapítani. Hét esetben az ultrahangvizsgálat szerepe döntő volt a kórismézésben. Egy esetben epeúti levegőt mutatott ki az ultrahangvizsgálat, hat alkalommal a kő közvetlenül látható volt a vékonybélben. KÖVETKEZTETÉS - Az epekőileus preoperatív diagnosztikájában egyre többet várnak a képalkotó vizsgálatok célirányos alkalmazásától. A túlnyomórészt fizikális vizsgálatra alapozott diagnózis a klinikai javulás illúzióját keltheti, a műtétet késleltetheti, ami az idős beteg dekompenzációjához és a mortalitás növekedéséhez vezethet. Ha gondos radiológiai vizsgálattal sikerül kimutatni a követ a bél lumenében, illetve felfedezni az indirekt jeleket, a klinikai együttgondolkodás segítségével az eredmények javulhatnak. A preoperatíve felállított pontos diagnózis aránya epekőileus esetében anyagukban - a szakirodalom adataival egybevetve - átlagosnak tartható.

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében

KISS Katalin, FARKAS Szabolcs, LUKOVICH Péter, MAGYAR Péter, MESTER Ádám, MAKÓ Ernő

BEVEZETÉS - A Bouveret I. szindróma ritka klinikai entitás, az epekőileus különleges formája. A szerzők célja e kórkép tünettanának, klinikai megjelenésének, komplikációinak és a diagnosztikai lehetőségeknek a bemutatása egy betegük esete kapcsán. ESETISMERTETÉS - A hetvenöt éves nőbeteget ismétlődő, napok óta tartó hányás, valamint beutalása napján észlelt haematemesis miatt akutan vizsgálták. Anamnézisében évek óta ismert cholecystolithiasis és mechanikus icterus szerepelt. Felvételekor, a vérhányás miatt sürgősséggel végzett gasztroszkópia során a vérzés hátterében haemorrhagiás oesophagitist, az eszközt a pyloruson átvezetve a lument elzáró nagy epekövet találtak, amelyet radiológiai kivizsgálás során igazoltak, lokalizációját pontosították. A műtét igazolta a felvetett diagnózist. KÖVETKEZTETÉS - Ismétlődő hányás miatt radiológiai vizsgálatra küldött idős nőbetegnél, akinek az anamnézisében hosszú ideje fennálló epekövesség szerepel, gondolni kell Bouveret-szindróma lehetőségére is. A hagyományos röntgenvizsgálat önmagában is elég lehet a pontos diagnózis felállításához, de a betegség további szövődményeinek és az anatómiai viszonyok tisztázására más képalkotó vizsgálatok is mindenképpen javasoltak.

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

Virtuális valóság a gyógyításban

SZÁNTÓ Dezső

A virtuális realitás (VR) technológiájának kifejlesztését a háromdimenziós komputergrafika megjelenése tette lehetővé. Virtuális realitáson alapulnak a sebészeti szimulátorok, kétdimenziós képekből komputerrel előállítható szervmodellek (virtuális endoszkópia), valamint a telekommunikációs eszközökkel (internet) megtartott videokonferenciák (cyber session).

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

Gyermekradiológiai világkongresszus Montreal, 2006. május 16-20.

KIS Éva

Az Európai Gyermekradiológus Társaság (ESPR) és az Amerikai Gyermekradiológus Társaság (SPR) közös kongresszusa (International Pediatric Radiology, IPR) ötödik alkalommal került megrendezésre, ezúttal Montrealban. A két társaság évenként tart saját kongresszust, közös találkozásokra pedig ötévenként kerül sor, felváltva Európában, illetve Észak-Amerikában.

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

A Magyar Radiológusok Társasága elnökségének állásfoglalása

LOMBAY Béla, PALKÓ András

A Magyar Radiológusok Társaságának elnöksége egyetért az egészségügyi reformok szükségességével és - saját eszközeivel, lehetőségeivel, együttműködésben a Radiológiai Szakmai Kollégiummal, az OEP Képalkotó Diagnosztikai Szakértő Bizottságával és a szakfelügyelő főorvosi hálózattal - támogatni kívánja azok sikerét, amennyiben a majdan megismert konkrét elképzelések nem lesznek ellentétesek szakmánk érdekeivel. Ugyanakkor aggodalommal figyeljük a július 1-jén hatályba lépő jogszabályok alkalmazása által előidézett helyzetet, mivel úgy tűnik, hogy ezek több helyen veszélyeztetik a betegellátást, emellett számos radiológus orvost egzisztenciálisan is komolyan érintenek.