Magyar Radiológia

Virtuális valóság a gyógyításban

SZÁNTÓ Dezső

2006. OKTÓBER 20.

Magyar Radiológia - 2006;80(05-06)

A virtuális realitás (VR) technológiájának kifejlesztését a háromdimenziós komputergrafika megjelenése tette lehetővé. Virtuális realitáson alapulnak a sebészeti szimulátorok, kétdimenziós képekből komputerrel előállítható szervmodellek (virtuális endoszkópia), valamint a telekommunikációs eszközökkel (internet) megtartott videokonferenciák (cyber session).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében

KISS Katalin, FARKAS Szabolcs, LUKOVICH Péter, MAGYAR Péter, MESTER Ádám, MAKÓ Ernő

BEVEZETÉS - A Bouveret I. szindróma ritka klinikai entitás, az epekőileus különleges formája. A szerzők célja e kórkép tünettanának, klinikai megjelenésének, komplikációinak és a diagnosztikai lehetőségeknek a bemutatása egy betegük esete kapcsán. ESETISMERTETÉS - A hetvenöt éves nőbeteget ismétlődő, napok óta tartó hányás, valamint beutalása napján észlelt haematemesis miatt akutan vizsgálták. Anamnézisében évek óta ismert cholecystolithiasis és mechanikus icterus szerepelt. Felvételekor, a vérhányás miatt sürgősséggel végzett gasztroszkópia során a vérzés hátterében haemorrhagiás oesophagitist, az eszközt a pyloruson átvezetve a lument elzáró nagy epekövet találtak, amelyet radiológiai kivizsgálás során igazoltak, lokalizációját pontosították. A műtét igazolta a felvetett diagnózist. KÖVETKEZTETÉS - Ismétlődő hányás miatt radiológiai vizsgálatra küldött idős nőbetegnél, akinek az anamnézisében hosszú ideje fennálló epekövesség szerepel, gondolni kell Bouveret-szindróma lehetőségére is. A hagyományos röntgenvizsgálat önmagában is elég lehet a pontos diagnózis felállításához, de a betegség további szövődményeinek és az anatómiai viszonyok tisztázására más képalkotó vizsgálatok is mindenképpen javasoltak.

Magyar Radiológia

Gyermekradiológiai világkongresszus Montreal, 2006. május 16-20.

KIS Éva

Az Európai Gyermekradiológus Társaság (ESPR) és az Amerikai Gyermekradiológus Társaság (SPR) közös kongresszusa (International Pediatric Radiology, IPR) ötödik alkalommal került megrendezésre, ezúttal Montrealban. A két társaság évenként tart saját kongresszust, közös találkozásokra pedig ötévenként kerül sor, felváltva Európában, illetve Észak-Amerikában.

Magyar Radiológia

A MAGYAR RADIOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK 23. KONGRESSZUSA, ABSZTRAKTOK

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológusok Társasága elnökségének állásfoglalása

LOMBAY Béla, PALKÓ András

A Magyar Radiológusok Társaságának elnöksége egyetért az egészségügyi reformok szükségességével és - saját eszközeivel, lehetőségeivel, együttműködésben a Radiológiai Szakmai Kollégiummal, az OEP Képalkotó Diagnosztikai Szakértő Bizottságával és a szakfelügyelő főorvosi hálózattal - támogatni kívánja azok sikerét, amennyiben a majdan megismert konkrét elképzelések nem lesznek ellentétesek szakmánk érdekeivel. Ugyanakkor aggodalommal figyeljük a július 1-jén hatályba lépő jogszabályok alkalmazása által előidézett helyzetet, mivel úgy tűnik, hogy ezek több helyen veszélyeztetik a betegellátást, emellett számos radiológus orvost egzisztenciálisan is komolyan érintenek.

Magyar Radiológia

A multislice CT-vizsgálat értéke a pulmonalis embolia kimutatásában és a differenciáldiagnosztikában

BODROGI Nándor, BARANYAI Tibor

BEVEZETÉS - A pulmonalis multislice CT-angiográfia alkalmazása egyre inkább elterjedt, széles körben alkalmazott eljárás a tüdőembólia diagnosztikájában, és a tapasztalatok alapján gold standard módszernek tekinthető. A szerzők osztályán 1993-tól egyszeletes spirál-CT, 2004-től 24 detektorsoros, 10 szeletes berendezés áll alkalmazásban. Jelen munkájukban a tüdőembólia multislice CT-vel végzett diagnosztikájáról és a terápia utáni követésről, valamint a módszer nyújtotta előnyökről számolnak be: a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai lehetőségekről, valamint a diagnosztikai biztonság jelentős növekedéséről. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 2004. február 16. és 2005. június 30. között 2576 mellkasi multislice CT-vizsgálatot végeztek, ezek közül 261 esetben pulmonalis multislice CT-angiográfiára került sor tüdőembólia gyanúja miatt. Hét esetben más beutaló diagnózis szerepelt, de a kapott eredmény (tüdőembólia) miatt ebben a csoportban tárgyalják. A szerzők retrospektív értékelése a 268 esetet foglalja magában. Nem végezhettek kontrasztanyagos CT-vizsgálatot 12 esetben kontrasztanyag-allergia, illetve extrém rossz vesefunkció miatt, két esetben sikertelen vénakanülálás hiúsította meg az eredményes vizsgálatot. A terápiás eredmény kontrollálása a klinikus igénye szerint történt. A pulmonalis multislice CT-angiográfia szigorúan előírt és betartott akvizíciós és rekonstrukciós protokoll szerint történt. A reprocesszálási fázisban fontos volt a kétdimenziós multiplanár rekonstrukció elvégzése különböző irányokban. Ezenkívül háromdimenziós MIP- (maximum intensity projection) és szükség esetén VRT- (volume rendering technics) rekonstrukciókat készítettek. A jó kontrasztanyagfázist bolus tracking módszerrel érték el. EREDMÉNYEK - Az elvégzett 268 pulmonalis multislice CTangiográfia kapcsán 116 esetben mutattak ki tüdőembóliát. Hét betegnél nem ez a betegség szerepelt iránydiagnózisként. Nem találtak kóros elváltozást 55 esetben (20,5%), és ezeknél a betegeknél a későbbiekben sem igazolódott embólia, vagyis nem volt álnegatív eredményük. A követés során egy esetben - halált követő sectio kapcsán - nem igazolódott a pulmonalis embolia fennállása, tehát egy álpozitív eredményük volt. Kilencvenhét esetben nem tudták bizonyítani a pulmonalis embolia gyanúját, viszont a panaszokat magyarázó egyéb, kimutatott elváltozások lehetővé tették a betegek adekvát kezelését. KÖVETKEZTETÉS - A pulmonalis multislice CT-angiográfia nagy biztonsággal alkalmas a pulmonalis embolia kimutatására, kizárására, kiterjedésének pontos megítélésére, illetve a terápia eredményességének lemérésére. Emellett a multislice CT lehetőséget nyújt más akut mellkasi kórképek diagnosztizálására, ami differenciáldiagnosztikai szempontból jelentős.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Beszámoló az ERA/EDTA 57. (virtuális) kongresszusának néhány meghatározó előadásáról

KOVÁCS Tibor

A koronavírus-járványra tekintettel az idei évben az Európai Vesetársaság (ERA-EDTA) évenkénti grandiózus konferenciáját online módon rendezte meg 2020. június 6–9. között. Jelen közleményben a számomra érdekesnek tartott szekciókból készítettem egy összefoglalást, azzal a céllal, hogy bemutassam a nefrológia számos területén az elmúlt évben történt fejlődést, illetve az egyes témákban részletesebb elmélyülést szándékozók számára, néhány friss irodalmi utalást, hogy segítséget nyújtsak a részletek további tanulmányozásához.

Ideggyógyászati Szemle

[Gerincsebészek viszonyulása a 3D technológiák alkalmazásához - AOSpine-tagok körében végzett felmérés]

ÉLTES Endre Péter, KISS László, BARTOS Márton, EÖSZE Zsolt, SZÖVÉRFI Zsolt, VARGA Pál Péter, LAZÁRI Áron

[Bevezetés - A 3D technológiák (háromdimenziós virtuális és fizikai modellek, háromdimenziós nyomtatás, mérnöki digitális tervezés, végeselem-analízisre épülő szimuláció) kulcsszerepet játszanak az egyénre szabott gerincsebészeti beavatkozások megvalósításában. Célkitűzés - A 3D technológiák klinikai alkalmazását elősegítő és limitáló tényezők meghatározása érdekében nemzetközi, online felmérést végeztünk az AOSpine közreműködésével. Módszer - Kifejlesztettünk egy 21 kérdésből álló kérdőívet. A vizsgálat során 57 ország 282 gerincsebésze által kitöltött kérdőíveket használtunk fel. A kérdőívek számszerűsítve mérték az elfogódottságot különböző paraméterek mellett. Az adatok értékelésében a válaszadók származási országainak megfelelő humán fejlettségi indexet is figyelembe vettük. Eredmények - A 3D technológiák elfogadottsága az AOSpine-régiók között szignifikánsan eltért (p ≤ 0,05), a legnagyobb elfogadottságot az Ázsia/Csendes-óceáni régió mutatta. A gerincsebészeten belüli szakterület, illetve a gerincsebészként eltöltött évek szerint történő csoportosítás esetén nem találtunk szignifikáns különbséget (p = 0,77, illetve p = 0,19). A finanszírozást figyelembe véve, a 3D technológiák elfogadottsága szignifikánsan magasabb a kizárólag közfinanszírozott ellátásban dolgozó ge­rinc­sebészek esetén, a privát vagy mindkét (közfinanszírozott és privát) ellátáshoz viszonyítva (p ≤ 0,05). Az elfogadottság a humán fejlettségi index értéke alapján eltérő volt: szignifikáns különbséget találtunk a „Közepes” vs. „Nagyon magas” (p = 0,0005) és a „Magas” vs. „Nagyon magas” (p = 0,019) csoportba tartozó válaszadók közt; továbbá szignifikáns, pozitív korrelációt igazoltunk a technológia elfogadottsága és a humán fejlettségi index értéke közt (Spearman-teszt, ρ = 0,37, p = 0,007). A legfontosabb limitáló tényezőnek az ismerethiány bizonyult. Következtetés - Vizsgálatunk a 3D technológiák széles körű elfogadottságát bizonyítja. Az eredmény alátámasztja az oktatás, a gazdasági környezet, valamint a klinikai környezet/az egészségügy általános helyzetének szerepét. Vizsgálatunk alapul szolgálhat a 3D technológiák fejlesztésével és terjedésével kapcsolatos fő feladatok meghatározására. ]

Nővér

Mérföldkő az Alapellátás-fejlesztésben

GUTÁSI Éva, TÓTH Baloghné Edit, LÁZÁR Marsiné Erika

Az egészségügy Európa-szerte hasonló kihívásokkal néz szembe. Magyarországon ezek közül a legsúlyosabbak az egészségügyi dolgozók elvándorlása, az idősödő lakosság növekvő ellátási szükséglete mellett. Az alapellátás fejlesztésnek fontos területe a megelőzés, a népegészségügy és az egészségfejlesztés szerepének megerősítése. Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban a klasszikus háziorvos, praxisnővér, védőnő által működtetett alapellátás praxisközösségbe szerveződött és új, többletszolgáltatást nyújtó szakemberekkel egészült ki a csapat (ilyen például a praxisközösségi nővér). Az elmúlt négy évben a négy kistérség 40.000 lakosa számára valóság a korszerű alapellátás. A Modellprogram 2013-2017 közötti időszakában több mint 20 ezer felnőtt és 8 ezer gyermek egészségi állapot felmérése történt, amely során számos esetben feltárásra kerültek eddig rejtett betegségek.

Nővér

Orientális tánc, mint rehabilitációs módszer a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben

SZALAI Márta, REKTOROVICS Kitti Renáta, PRÉMUSZ Viktória

A hastáncra az egészséges, fiatal és szép nő szimbólumaként tekinthetünk. Azonban, ha tanulmányozzuk ennek az ősi táncnak a történetét, mindemellett láthatjuk, hogy bizonyos mozdulatait a gyógyításban alkalmazták, illetve egyes keleti országokban alkalmazzák a mai napig. A daganatos megbetegedések következtében csonkolásos műtéten átesett nő pácienseket nem csak testi károsodás éri, hanem súlyos lelki trauma is. Sérül az énképük, az önbecsülésük, mely sok esetben magára maradottsághoz, társadalmi elszigetelődéshez és végül rokkantsághoz vezet. Szakirodalmi adatok támasztják alá, hogy a daganatos betegségek miatti rokkantasítás erősen növekvő tendenciát mutat A 2005-ben saját kezdeményezésre létrejött Százszorszép Hastáncklub mára onkológiai rehabilitációs módszerré nőtte ki magát, amely integrált módon alkalmazza a mozgás-, zene-, táncterápia elemeit. Ezen felül egy támogató közösséget biztosít a sorstársaknak. Vizsgálattal igazoltuk a módszer hatékonyságát. Szignifikáns javulást mutattunk ki a társas támogatottság, az életminőség-, és az életelégedettség terén.

Lege Artis Medicinae

A közkórházak kialakulása, története Szent János Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

Sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotóművész képei és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.