Magyar Radiológia - 2005;79(01)

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Kevert kötőszöveti betegségben kialakult nyelőcső-diverticulumok

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

BEVEZETÉS - A szakirodalmi adatok szerint a nyelőcső funkcionális és morfológiai károsodásai kevert kötőszöveti betegségben szenvedők közel kétharmadánál alakulnak ki. ESETISMERTETÉS - Három nőbeteg (életkoruk 27, 39, 48 év) kevert kötőszöveti betegségben kialakult lateralis pharyngooesophagealis, epibronchialis és epiphrenalis nyelőcsődiverticulumait mutatjuk be. A diverticulumok átlagátmérője 3,8 cm, a legnagyobbaké 7,2 cm és 8 cm. A nyelőcsőtasakok 5-16 hónapos lappangás után dysphagiát,... tovább »

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Az ortopédiai gyakorlatban használt radiosztereometriai analízis alapja és módszerei

ILLYÉS Árpád, KISS Rita M., KÖLLŐ Katalin, KISS Jenő

A fotogrammetria a képekből az általánosított képfogalom szerint nyerhető geometriai információk feldolgozásának tudománya. Az ortopédiai fotogrammetria területei közül a radiosztereometriai analízis a legdinamikusabban fejlődő ág. A szerzők célja, hogy a gyakorlatban használt radiosztereometriai analízis módszereit összefoglalva bemutassák. A radiosztereometriai analízisnek két módszere ismert, a markerbázisú és a modellbázisú módszer. A szerzők részletesen ismertetik és összehasonlítják a két... tovább »

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Szoliter fibrosus tumor a mellkasban

AGÓCS Ágnes, KISHINDI KISS Katalin, PENCS Mónika, TÓTH Tivadar

BEVEZETÉS - A szoliter fibrosus tumor ritka, az esetek többségében jóindulatú mesenchymalis daganat, amelyet eredetileg a pleurából kiinduló elváltozásként írtak le. ESETISMERTETÉS - Idős, jó általános állapotú nőbeteg mellkas-röntgenfelvételén jobb oldalon jelentősen magas rekeszállást észleltünk. Ultrahang- és mellkas-CT-vizsgálat során a normális helyzetű jobb rekesz felett a mellkasban hatalmas szolid terime ábrázolódott. A sebészileg eltávolított képlet szövettani és immunhisztokémiai... tovább »

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

A Digitális és Teleradiológiai Szekció születése és céljai

BÁGYI Péter

Az utóbbi évtizedekben a digitális röntgendetektorok és technikák fejlődése nagy léptekkel haladt. A radiológia - mint az egyik diagnosztikai szakterület - hasznosította a legtöbbet az informatika XX. század végi fejlődéséből. Szakmánkban ma már itthon is egyre szélesebb körű a digitális rendszerek elterjedtsége. A modern képalkotó berendezések többsége közvetlenül digitális formában készíti el az eredményt, így a képek számítógépes tárolása és továbbítása egyszerűvé vált.

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Egészségügyi információszintézis

SZÁNTÓ Dezső

Aszisztematikus információszintézis (Health Technology Assessment, HTA) egészségügyi stratégiai döntések előkészítésére és teljesítőképességének felmérésére szolgál. A HTA kulcsszava az assessment, amely nyelvünkben legközelebb az értékbecslés fogalmához áll.

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

László Tabár, Tibor Tot, Peter B. Dean: Breast Cancer

KEREKES Mária

Örömmel köszöntjük a Thieme kiadó emlőrák- diagnosztikáról szóló új kiadványát, már csak azért is, mert a könyv jeles első szerzője a magyar származású, Svédországban élő és dolgozó Tabár László.

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Kis Éva (szerk.): Gyermekradiológiai esetek

MOHAI Gabriella

Több mint 200 képpel jelent meg 2004 őszén a fenti címet viselő kézikönyv. Megalkotását szakmánk egyre bővülő ismeretanyaga, a diagnosztikai lehetőségek gyarapodása tette szükségessé; a gyermekradiológia-szakvizsga létrehozása - többévi erőfeszítés után - azt bizonyítja, szükség van erre az önálló szakágra.

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

2005 a fizika nemzetközi éve

LOMBAY Béla

Az elmúlt két hónapban számos tudományos folyóirat, a napi írott sajtó, a rádió és a televízió is foglalkozott a fizika nemzetközi évével, így erről lapunkban is illik megemlékezni. A radiológia és a fizika kapcsolata Röntgen felfedezésétől napjainkig jól ismert és nyomon követhető. A nagyszerű fizikai felfedezéseknek köszönhetően a képalkotó diagnosztikai lehetőségek egyre inkább bővülnek, és napjainkban már szinte követhetetlen utat járnak be. Fontos tehát az élő kapcsolat; a radiológusnak... tovább »

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Fráter Loránd (szerk.): Radiológia

LACZAY András

A radiológiáról 500 oldalas könyvet írni körülbelül olyan vállalkozás, mint egy felfújt hőlégballont bevinni a lakásba. Erre vállalkoztak a kötet szerzői, szerkesztője és társszerkesztői, a magyar orvosi radiológia jelenlegi éllovasai. A probléma megoldására két lehetőség van. Az egyik a kevésbé fontosnak ítélt vagy hagyományos metódusokat tárgyaló fejezetek elhagyása, a másik az egyes fejezeteken belül a legfontosabb gyakorlati kérdésekre való szorítkozás. Ha visszaemlékezünk az ötven évvel... tovább »

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Emlékezés Wald Bélára (1904-1960)

EMED Alexander

Száz éve született Wald Béla, a neves röntgenológus, az Onkológiai Intézet első igazgatója és tudományos vezetője. Szegény polgári család gyermekeként élt Budapesten, édesapja korán elhunyt. Öt fiú neveltetésének gondja édesanyjára várt, s csupán Béla végezhetett egyetemet.

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Dr. Berek László

PALKÓ András

Életének 79. évében, 2004. november 3-án, váratlanul elhunyt dr. Berek László, kedves idős barátunk, radiológuskollégánk. Berek László 1950-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, majd 1957-ben belgyógyászatból, 1961-ben radiológiából tett szakvizsgát. 1973-ban lett az orvostudomány kandidátusa.

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Az Ifjúsági Bizottság működése és tervei Budapest, 2005. január 13.

SOMOGYI Rita

A 2004 júniusában, Balatonfüreden megtartott radiológuskongresszus közgyűlése megválasztotta a Magyar Radiológusok Társasága Ifjúsági Bizottságának hatfős vezetőségét. A titkos szavazás során a következők kaptak bizalmat: dr. Séllei Ágnes (Szeged), dr. Bagi Róbert (Szentes), dr. Farkas Szabolcs (Budapest), dr. Magyar Péter (Budapest), dr. Turóczy Gergely (Budapest), dr. Somogyi Rita (Zalaegerszeg).

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Gastrointestinalis stromalis tumorok

BAHÉRY Mária

A gastrointestinalis stromalis tumorok az emésztőrendszer leggyakoribb mesenchymalis daganatai. Differenciációs potenciáljuk széles variációt mutat. A gastrointestinalis stromalis tumorokat a c-kit gén (transzmembrán tirozinkináz) mutációja jellemzi, amely a KIT protein expressziójával igazolható. Ez a fehérje tirozinkináz-aktivitással rendelkezik. A KIT-expresszió (CD117) immunhisztokémiai módszerekkel történő kimutatásával lehetséges a gastrointestinalis stromalis tumorokat az egyéb... tovább »