Több mint 200 képpel jelent meg 2004 őszén a fenti címet viselő kézikönyv. Megalkotását szakmánk egyre bővülő ismeretanyaga, a diagnosztikai lehetőségek gyarapodása tette szükségessé; a gyermekradiológia-szakvizsga létrehozása - többévi erőfeszítés után - azt bizonyítja, szükség van erre az önálló szakágra.

BEVEZETÉS - A szoliter fibrosus tumor ritka, az esetek többségében jóindulatú mesenchymalis daganat, amelyet eredetileg a pleurából kiinduló elváltozásként írtak le. ESETISMERTETÉS - Idős, jó általános állapotú nőbeteg mellkas-röntgenfelvételén jobb oldalon jelentősen magas rekeszállást észleltünk. Ultrahang- és mellkas-CT-vizsgálat során a normális helyzetű jobb rekesz felett a mellkasban hatalmas szolid terime ábrázolódott. A sebészileg eltávolított képlet szövettani és immunhisztokémiai vizsgálata szoliter fibrosus tumort igazolt. KÖVETKEZTETÉS - A szoliter fibrosus tumor ritka előfordulású, hisztológiailag jóindulatú tumor. Időnként azonban gyors növekedést mutat, és évekkel később malignizálódhat. Ezért teljes sebészi eltávolítás, hosszú távú betegkövetés szükséges minden esetben.

A fotogrammetria a képekből az általánosított képfogalom szerint nyerhető geometriai információk feldolgozásának tudománya. Az ortopédiai fotogrammetria területei közül a radiosztereometriai analízis a legdinamikusabban fejlődő ág. A szerzők célja, hogy a gyakorlatban használt radiosztereometriai analízis módszereit összefoglalva bemutassák. A radiosztereometriai analízisnek két módszere ismert, a markerbázisú és a modellbázisú módszer. A szerzők részletesen ismertetik és összehasonlítják a két módszer lépéseit, előnyeit és hátrányait. A radiosztereometriai analízis nagyfokú pontossága miatt kiválóan alkalmazható kutatási módszerként és diagnosztikai eljárásként az ortopédia különböző területein, mint például a protézisek háromdimenziós migrációjának, a polietilénbetétek kopásának ellenőrzésére, továbbá a térd anterior-posterior és rotációs mozgásának meghatározására. A módszer reproduktivitásának és pontosságának elemzése alapján megállapítható, hogy a jelenleg használt analitikus elemzőeszközök pontossága elmarad a digitális feldolgozóprogramokétól. A modellbázisú radiosztereometriai analízis pontossága a kiinduló modell pontatlansága miatt nem érheti el a markerbázisú radiosztereometriai analízis pontosságát, azonban ezek közül a reversed engineering alapú, modellbázisú radiosztereometriai analízis pontossága megközelítheti a markerbázisú rendszer pontosságát.

A radiológiáról 500 oldalas könyvet írni körülbelül olyan vállalkozás, mint egy felfújt hőlégballont bevinni a lakásba. Erre vállalkoztak a kötet szerzői, szerkesztője és társszerkesztői, a magyar orvosi radiológia jelenlegi éllovasai. A probléma megoldására két lehetőség van. Az egyik a kevésbé fontosnak ítélt vagy hagyományos metódusokat tárgyaló fejezetek elhagyása, a másik az egyes fejezeteken belül a legfontosabb gyakorlati kérdésekre való szorítkozás. Ha visszaemlékezünk az ötven évvel ezelőtti, Ratkóczy-féle kitűnő tankönyvre, és meggondoljuk, mi minden történt azóta a radiológiában, belátható, hogy ugyancsak nehéz megtalálni a helyes arányokat.

Az elmúlt két hónapban számos tudományos folyóirat, a napi írott sajtó, a rádió és a televízió is foglalkozott a fizika nemzetközi évével, így erről lapunkban is illik megemlékezni. A radiológia és a fizika kapcsolata Röntgen felfedezésétől napjainkig jól ismert és nyomon követhető. A nagyszerű fizikai felfedezéseknek köszönhetően a képalkotó diagnosztikai lehetőségek egyre inkább bővülnek, és napjainkban már szinte követhetetlen utat járnak be. Fontos tehát az élő kapcsolat; a radiológusnak egyre inkább foglalkoznia kell a társszakma irodalmával is.