Zenetörténet; Erős lélek gyönge testben; Edvard Grieg
MALINA János
2000. SZEPTEMBER 01.
Lege Artis Medicinae - 2000;10(09)
Zenetörténet
MALINA János
2000. SZEPTEMBER 01.
Lege Artis Medicinae - 2000;10(09)
Zenetörténet
Edvard Grieg egészséges életet élt. Edvard Grieg nem élt egészséges életet. E két állítás egyaránt igaznak tekinthető a maga módján, és a norvég zene múlt századi nagy megújítójának (1843–1907) egyénisége szolgáltatja a „kulcsot”, a kapcsolatot a két ellentmondó kijelentés között. Grieg, akit egy vele kamaszként kapcsolatban lévő kortársa törékeny testalkatú és visszahúzódó ifjú- ként jellemzett (valószínűsíthető, hogy angolkóros volt), tizenhat éves korában drámai testi megráz- kódtatáson esett át, amely egész hátralevő életére rányomta bélyegét.
Lege Artis Medicinae
A kemokinek családjába tartozó molekula csoportok kutatása az utóbbi évtized orvos biológiai vizsgálatainak számos területén hozott új eredményeket. Megismerésük és egymásra hatásuk bonyolult hálózatának vizsgálata sok esetben játszott szerepet eddig nehezen modellezhető kórtani, immunológiai folyamatok értelmezésében. Segítségükkel a patogének elleni védelem egészéről, a gyulladás egyes részfolyamatairól vagy az angiogenezis mechanizmusáról is merőben új kép rajzolódik ki. Napról napra nő azoknak a humán klinikai adatoknak a száma, amelyek jelzik, hogy e molekulák nem csupán az elméleti és kísérletes biológia által feltett kérdések megválaszolásában segítenek majd az elkövetkező időben, hanem a diagnosztikában és a terápiában is.
Lege Artis Medicinae
A jelenkori cardiovascularis halálozás mintegy feléért a tartós kamrai tachyarrhythmiák következtében kialakuló hirtelen szívhalál felelős. A kamrai tachyarrhythmiák kezelési lehetőségei közül széleskörűen, nagy betegcsoportokban az antiarrhythmiás gyógyszerek vagy az automata implantabilis cardioverter-defibrillátor készülékek alkalmazhatók. Mind a korai megfigyelések, mind az utóbbi évek randomizált, prospektív, multicentrikus vizsgálatainak eredményei egyöntetűen évi 1-2%-os arányú hirtelen szívhalált bizonyítottak az implantabilis cardioverter-defibrillátorral kezelt betegek körében, míg az implantabilis cardioverter-defibrillátor nélküli betegcsoportokban 15-25%-os volt ez az arány. Az eddigi vizsgálatok eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy a kamrai tachyarrhythmiák szekunder prevenciójában az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása sokkal hatékonyabb, nagyobb mértékben hosszabbítja meg az életet, mint a legjobb" antiarrhythmiás gyógyszer. Jelenleg az AHA/ACC 1998-as ajánlása alapján az implantabilis cardioverter-defibrillátor alkalmazása az elsőként választandó kezelés a hirtelen (arrhythmia okozta) szívhalál szekunder prevenciójában, amelyet minden egyes beteg esetében mérlegelni kell. A jövőben az antiarrhythmiás készülékek és gyógyszerek együttes adása, az úgynevezett hibrid kezelés alkalmazása várható.
Lege Artis Medicinae
Tága híres képtára, a Mauritshuis, ha méreteit tekintve nem is vetekedhet mondjuk az amszterdami Rijksmuseummal, feltehetően legalább annyira ismert a holland festészet szerelmesei körében. Mindez nem csoda, hiszen a válogatott műalkotásokból álló gyűjtemény többek között olyan remekművekkel büszkélkedhet, mint például Rembrandt 1632-ben festett Dr. Tulp anatómiai leckéje, vagy Vermeer felejthetetlen alkotása, a Delft látképe. A világhírű kollekció talán nem is kaphatott volna méltóbb helyet a Jacob van Campen tervei alapján 1634–1644 között épült kis városi palotánál, amely a klasszicizáló barokk egyik legszebb emléke Hollandiában. Míg azonban a rangos gyűjtemény legjavát kitevő XVII. századi festmények alkotóit valószínűleg senkinek nem kell már külön bemutatni, talán még a hollandok közül sem tudja mindenki pontosan, ki is volt valójában a múzeum névadója, a Mauritshuis, azaz a Móricház építtetője és első tulajdonosa.
Lege Artis Medicinae
A baktériumokat 84 évvel ezelőtt fedezték fel egy baktériumtenyészet feloldásának észlelése kapcsán. Az első kísérletek a bakteriofágok terápiás felhasználására irányultak. A nem megfelelően kontrollált kísérletek nem igazolták a várakozásokat, és az antibiotikumok eredményes hatása döntő érvként szolgált a fágterápia elvetésére. Az 1950-es évektől a bakteriofágok a biológiai és genetikai kutatások modelljeként általános biológiai jelentőséget nyertek. Az antibiotikum-terápia sikerének világszerte bekövetkező csökkenő tendenciája vezetett a már elvetett fágterápiás kísérletek újraéledéséhez. A szerző ismerteti a kezdeti, főleg állatkísérletes eredményeket és a genetikai módszerek fejlődése során kidolgozott, tisztított bakteriofágokkal történő humán kísérleteket. Az eredmények szerint az antibiotikum-kezelésnek ellenálló bakteriális fertőzésekben, megfelelő körülmények között, a bakteriofágterápia eredményes lehet, antibiotikum-érzékeny baktériumok esetén pedig a terápia értékes kiegészítőjeként szolgálhat.
Lege Artis Medicinae
A vizsgálat célja annak tanulmányozása volt, hogy akut stroke-ot elszenvedett pitvarfibrilláló betegnél a stroke korai ismétlődésének megelőzésére a subcutan alkalmazott alacsony molekulatömegű heparin hatékonyabb-e, mint a stroke kialakulását követően 30 órán belül indított acetilszalicilsav-terápia.
Hypertonia és Nephrologia
A SARS-CoV-2 vírus terjedési módjait részletesen elemezték az elmúlt időszakban. Megállapítható, hogy a mikroméretű vírusrészecskék leülepedése a különböző felületeken, illetve levegőben való terjedése a fő oka a járvány erejének és kiterjedésének az egész világra. A vírus terjedése gyakorlatilag életünk, napi aktivitásunk minden eseményében jelen van. Az ember-ember kontaktus szokványos mozdulatai, az önmagunk életének sajátos szokásai (arcsimítás, szemdörzsölés stb.) növelik a terjedés kockázatát. A legnagyobb veszélyt a fertőzött, de tünetmentes egyének mint vírushordozók jelentik és ebben fő gond a transzmisszió dinamikájának gyorsasága. Erős bizonyítékokkal rendelkezünk, miszerint az 1,5-2 méteres távolságtartás, a maszkviselés és a szem védelme döntő elemek a vírus terjedési gyorsaságának mérséklésében. Feltételezhető, hogy a szokványos influenzavírus-fertőzésekhez hasonlóan a koronavírus megjelenése is szezonális megjelenési formát mutat.
Ideggyógyászati Szemle
[Az organikus háttérrel nem rendelkező (szomatoform) tünetek gyakoriak az elsődleges és másodlagos betegellátásban. Gyakran társulnak depresszióval és/vagy szorongással, és jelentős funkcionális korlátozottságot okoznak, így mérésük mindenképpen indokolt. A Beteg Egészségi Állapot Kérdőív Testi Tünet Skálát (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Scale; PHQ-15) a testi tünet distressz mérésére fejlesztették ki. A vizsgálat célja a PHQ-15 magyar változatának pszichometriai vizsgálata és a negatív affektivitással való kapcsolat replikációja, valamint a normálpopulációra vonatkozó nem és életkor szerinti referenciaértékek közlése. Feltételeztük azt, hogy az adatok jó illeszkedést mutatnak a bifaktoros modellel, valamint azt, hogy a negatív affektivitás indikátorai, ezen belül is elsősorban a közös faktorra súlyoznak. Kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. A Hungarostudy 2006 résztvevőinek (n = 5020) PHQ-15-, depresszió- (BDI-R-) és szubjektív jóllét (WHO-5-) adatait elemeztük. A PHQ-15 jó belső konzisztenciával (Cronbach’α = 0,810; McDonald’ω = 0,819) bír és közepes-erős együtt járást mutat a BDI-R (rs = 0,49, p < 0,001) és a WHO-5 (rs = –0,48, p < 0,001) pontszámmal. Az adatok bifaktorstruktúrára való illeszkedése kitűnő. Az általános faktor erős kapcsolatban áll a depresszióval (β = 0,656 ± 0,017, p < 0,001) és a szubjektív jólléttel (β = –0,575 ± 0,015, p < 0,001), míg a tünetspecifikus faktorok csak gyengén vagy egyáltalán nem kapcsolódnak ezekhez a konstruktumokhoz. A PHQ-15-pontszám magasabb a nők és az idősebbek körében. A PHQ-15 magyar változata jó pszichometriai mutatókkal bír, pozitívan kapcsolódik a depresszióhoz és negatívan a szubjektív jólléthez. A kérdőív jól használható lehet a szomatizációs zavar (DSM-IV) vagy a testi tünet zavar (DSM-5) előszűrésére. A közölt referenciaértékek mind a tudományos kutatásban, mind a klinikai gyakorlatban hasznosíthatók.]
Lege Artis Medicinae
Nagy felfedezéseket hajlamosak vagyunk isteni szikrának tulajdonítani, zsenialitást feltételezve. A pszichoanalízis tudománytörténeti megjelenésével is sokszor ez a benyomása az utókornak. Igazi szellemi kaland azonban, ha a gyökereket megpróbáljuk felkutatni: hogyan juthatott el egy-egy lángelme oda, hogy kipattanjon a fejéből a jeles elmélet. Mik lehettek a kor kultúrájában rejlő előfeszítések, amelyek nyomán egyszer csak felbukkan valami nagyon új gondolat. Az emberi lélek szakemberei sokat tanultak az íróktól. Egy jó regényben olvasható finom lélekrajz felhasználható pszichológiai jelenségek vagy elméletek illusztrálására. Dosztojevszkij a lélektani mélységekbe bocsátkozó szépirodalom klasszikus alakjává vált. Saját nehéz élete megalapozhatta lélektani érzékenységét, amit regényhőseinek árnyaltan megjelenített személyisége is tanúsít. Megszállottan érdekelték az emberek lelki rezdülései.
Hypertonia és Nephrologia
A Covid-19-járvány különböző világrészeken történő megjelenése sajátos klinikai jellemzőket mutat. Az igazoltan fertőzöttek életkor szerint megközelítőleg 30 évestől felfelé észlelhetők, legnagyobb mértékben a 40 és 70 év közöttieket érinti a betegség. Ezzel párhuzamosan azonban a fertőzésben meghaltak jelentős része 65 év feletti. A hypertoniás populáció prevalenciája és halálozási aránya igen hasonló formációt mutat. Az összegyűjtött adatok alapján nem meglepő, hogy a Covid-19-járványban az elhunytak esetében a hypertonia mint alapbetegség minden feldolgozásban első helyen áll. A pontosabb elemzés tisztázta, hogy nem önmagában a hypertonia, hanem a társbetegségek, illetve a hypertonia szövődményei játszanak elsődleges szerepet a nagymérvű időskori mortalitásban, mint a diabetes, koszorúér-betegség, stroke, szívelégtelenség és krónikus vesebetegség. A kínai, észak-amerikai és olaszországi adatok arra utalnak, hogy a megfertőződött betegekben a hypertonia és a diabetes – és Észak-Amerikában a kóros obesitas – valójában csak tükrözik az adott populációban ezen betegségek prevalenciáját. A társbetegségek (coronariabetegség, stroke, szívelégtelenség, ritmuszavar, krónikus vesebetegség) jelenléte – többváltozós logisztikus regressziós elemzések alapján – szignifikánsan nagyobb kockázatot jelent a súlyos esetek, illetve a halálozás kialakulása vonatkozásában. Az utóbbi időben megjelent elemzések erős bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy az ACEI/ARB kezelés nem jelent nagyobb kockázatot a fertőzés lefolyása, illetve kimenetele szempontjából. Adásukra hypertoniában, társbetegségekben folyamatosan szükség van szervprotektív és a betegségek progresszióját lassító hatásuk miatt.
Lege Artis Medicinae
Vajon gyilkosság-e a „művi abortusz”? Gyilkosságról akkor beszélhetünk, ha emberi lény elpusztításáról van szó. Kérdés azonban, az embrió vagy a magzat emberi lénynek tekinthető- e, illetve, élete mely időpontjától tekinthető annak? E - valójában nem orvosi, biológiai, hanem sokkal inkább jogi, sőt filozófiai-teológiai - kérdésre adott válaszokat mindig az adott társadalom világszemlélete, ideológiája határozta meg az idők során.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Modern serologiai próbák jelentősége a neurolueses kórképek diagnosisában és therapiájában2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle
Diazepam (Valium és Seduxen) hatása a generalizált tüske-hullám EEG mechanizmusra5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás