Ideggyógyászati Szemle

Az elvelőtlenedéses gyulladásos kórképek mai szemlélete*

DR. KÖRNYEY István1

1971. JÚLIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(07)

Nem egy közlés tárgyalja még az utolsó években is elvelőtlenedéses - demyelinisatiós - betegségek címen együttesen a szembeötlő velőshüvelykárosodással járó kórképeket pusztán ezen egyetlen közös szövettani vonásuk alapján. Ez mint kutatási irányelv annyiban jogosult, hogy azonos chemiai részletmechanismusok szerepelhetnek a legkülönbözőbb természetű velőshüvelybántalmakban. A betegségek osztályozásához azonban egyéb kritériumokra is szükségünk van, amelyek révén megközelíthetjük a kórok és kórszármazás megismerését.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinika

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Hozzászólás

DR. PÁLFFY György

Az Ideggyógyászati Szemle Szerkesztő Bizottságának megtisztelő felkérésére az alábbiakban adom meg véleményemet az „Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről" írt dolgozatról. A cikknek a corticotropin- ill. corticosteroid-therapiáról írt megállapításaival csak röviden foglalkozom. Bár magyar nyelven valóban csak a neurologiai tankönyvek adatai és Lehoczky (1961, 1963) e tárgykörben írt dolgozatai állanak rendelkezésre, az irodalomban több kitűnő tanulmány igazít el minket a kezelés számos kérdésében.

Ideggyógyászati Szemle

Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

A demyelinisatiós betegségek kezelésével foglalkozó kutatómunka aktualitását az adja meg, hogy kórszármazásuk ismeretlen, pathomechanismusuk jelentős részben ismeretlen lévén, causalis therapiával nem rendelkezünk. Különösen aktuálissá pedig az teszi a témát, hogy az immunpathologiai ismeretek növekedésével parallel - úgy látszik - a velőtlenedési betegségek pathomechanismusának néhány fontos momentumára is fény derül.

Ideggyógyászati Szemle

Válasz Dr. Pálffy György hozzászólására

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Mindenekelőtt megköszönjük a hozzászólást; megtisztelő, hogy munkánkkal e kérdés olyan rangú ismerője és kutatója foglakozik, mint a Hozzászóló. A hozzászólás bevezető részében vázolt indicatiós és therapiás körrel egyetértünk, ezzel mi is foglalkozunk a megbeszélés során, valamint a conclusiók 1., 5. és 7. pontjában, de témánk szempontjából ezúttal inkább csak az acut kórképekre vonatkozó közléseket vettük tekintetve.

Ideggyógyászati Szemle

4-Kanal-Ausschreibung im Rahmen der klinischen Evoked Response Audiometry*

K. Burian, G. F. Gestring, S. Hruby

Es besteht kaum ein Zweifel darüber, dass die objektiven Hörschwellenbestimmungen in Form der „Evoked Response Audiometry" (ERA) bei Erwachsenen und bei kooperativen und nicht sedierten Kindern eine gute Uebereinstimmung mit den Ergebnissen der subjektiven Audiometrie ergeben. Es zeigen sich dabei kaum Schwierigkeiten bei der Identifizierung der akustisch evozierten Potentiale.

Ideggyógyászati Szemle

Das EEG zur Erkennung cerebraler Reaktionen nach Pockenerstimpfung bei Erwachsenen*

E. Lorenzoni, S. M. Enge, V. Dostal

Neurale Impfschaden sind beim Wiederimpfling extrem selten und praktisch zu vernachlassigen, nicht aber beim Erstimpfling [6, 7]. Die gefürchtetste Komplikation bei Pockenimpfung jst die postvaccinale Encephalitis. Von den schwersten Formen mit tödlichem Ausgang oder mit Dauerschaden gibt es Ubergange von abortiven Formen bis zur postvaccinalen cerebralen Reaktion, bei der nicht mehr entschieden werden kann, ob überhaupt noch eine Encephalitis vorliegt oder nicht [l].

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdőívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnőtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali előhívását mérő alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Lege Artis Medicinae

Műtárgyak a boncteremben, avagy egy művészettörténész visszaemlékezései

NÉMETH István

Közel harminc évvel ezelőtt történt, hogy egykori kollégám, Zentai Loránd, a Szépművészeti Múzeum Grafikai osztályának munkatársa feltette nekem a kérdést: Volna kedved időnként írni egy-egy cikket a nemrégiben alapított Lege Artis Medicinae című orvostudományi lap képzőművészeti rovatába? Én szívesen tettem eleget a felkérésnek. Akkor persze még nem is sejtettem, hogy nem csupán alkalmi kalandozásokról lesz majd szó, hanem egy több évtizedes, s lényegében mind a mai napig tartó folyamatos szakmai kapcsolatról, némi túlzással tehát akár azt is mondhatnám, hogy életem és szakmai pályafutásom ettől kezdve szinte elválaszthatatlanul összefonódott a LAM-mal.

Lege Artis Medicinae

Pajzsmirigybetegségek – amit a mindennapi gyakorlatban tudni kell

BAKOS Bence, TAKÁCS István

A pajzsmirigy betegségei nemcsak az endokrin kórképek között, de általában véve is igen gyakoriak. Minden klinikus, szakterületétől és érdeklődésétől függetlenül, óhatatlanul találkozik pajzsmirigybetegekkel a mindennapokban. Bár a pajzsmirigybetegségek diagnosztikus és terápiás palettája az elmúlt évtizedben nem sokat változott, a betegek ellátásában több olyan intenzíven kutatott terület van, melyek újdonságaival fontos tisztában lennünk. Összefoglalónkban a forrongó témák közül tekintünk át hármat.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.

Lege Artis Medicinae

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.