Ideggyógyászati Szemle

Válasz Dr. Pálffy György hozzászólására

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

1971. JÚLIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(07)

Mindenekelőtt megköszönjük a hozzászólást; megtisztelő, hogy munkánkkal e kérdés olyan rangú ismerője és kutatója foglakozik, mint a Hozzászóló. A hozzászólás bevezető részében vázolt indicatiós és therapiás körrel egyetértünk, ezzel mi is foglalkozunk a megbeszélés során, valamint a conclusiók 1., 5. és 7. pontjában, de témánk szempontjából ezúttal inkább csak az acut kórképekre vonatkozó közléseket vettük tekintetve.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az elvelőtlenedéses gyulladásos kórképek mai szemlélete*

DR. KÖRNYEY István

Nem egy közlés tárgyalja még az utolsó években is elvelőtlenedéses - demyelinisatiós - betegségek címen együttesen a szembeötlő velőshüvelykárosodással járó kórképeket pusztán ezen egyetlen közös szövettani vonásuk alapján. Ez mint kutatási irányelv annyiban jogosult, hogy azonos chemiai részletmechanismusok szerepelhetnek a legkülönbözőbb természetű velőshüvelybántalmakban. A betegségek osztályozásához azonban egyéb kritériumokra is szükségünk van, amelyek révén megközelíthetjük a kórok és kórszármazás megismerését.

Ideggyógyászati Szemle

Hozzászólás

DR. PÁLFFY György

Az Ideggyógyászati Szemle Szerkesztő Bizottságának megtisztelő felkérésére az alábbiakban adom meg véleményemet az „Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről" írt dolgozatról. A cikknek a corticotropin- ill. corticosteroid-therapiáról írt megállapításaival csak röviden foglalkozom. Bár magyar nyelven valóban csak a neurologiai tankönyvek adatai és Lehoczky (1961, 1963) e tárgykörben írt dolgozatai állanak rendelkezésre, az irodalomban több kitűnő tanulmány igazít el minket a kezelés számos kérdésében.

Ideggyógyászati Szemle

Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

A demyelinisatiós betegségek kezelésével foglalkozó kutatómunka aktualitását az adja meg, hogy kórszármazásuk ismeretlen, pathomechanismusuk jelentős részben ismeretlen lévén, causalis therapiával nem rendelkezünk. Különösen aktuálissá pedig az teszi a témát, hogy az immunpathologiai ismeretek növekedésével parallel - úgy látszik - a velőtlenedési betegségek pathomechanismusának néhány fontos momentumára is fény derül.

Ideggyógyászati Szemle

4-Kanal-Ausschreibung im Rahmen der klinischen Evoked Response Audiometry*

K. Burian, G. F. Gestring, S. Hruby

Es besteht kaum ein Zweifel darüber, dass die objektiven Hörschwellenbestimmungen in Form der „Evoked Response Audiometry" (ERA) bei Erwachsenen und bei kooperativen und nicht sedierten Kindern eine gute Uebereinstimmung mit den Ergebnissen der subjektiven Audiometrie ergeben. Es zeigen sich dabei kaum Schwierigkeiten bei der Identifizierung der akustisch evozierten Potentiale.

Ideggyógyászati Szemle

Das EEG zur Erkennung cerebraler Reaktionen nach Pockenerstimpfung bei Erwachsenen*

E. Lorenzoni, S. M. Enge, V. Dostal

Neurale Impfschaden sind beim Wiederimpfling extrem selten und praktisch zu vernachlassigen, nicht aber beim Erstimpfling [6, 7]. Die gefürchtetste Komplikation bei Pockenimpfung jst die postvaccinale Encephalitis. Von den schwersten Formen mit tödlichem Ausgang oder mit Dauerschaden gibt es Ubergange von abortiven Formen bis zur postvaccinalen cerebralen Reaktion, bei der nicht mehr entschieden werden kann, ob überhaupt noch eine Encephalitis vorliegt oder nicht [l].

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Szerzői válasz az „Egy nagy­mintás exploratív vizsgálat érvényessége a limitációi tükrében” című olvasói levélre

Hivatásunk

Pihenteti és ellazítja a futás

L. Ida

Berzéki-Polgár Dóra, a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház Neonatális Intenzív Osztályának diplomás szakápolója éles kanyarokkal tűzdelt, váltásokban bővelkedő pályával büszkélkedhet, amelynek eddigi minden állomásán derekasan helytállt. Folyamatosan új célokat tűz ki maga elé, táncol, sportol, továbbtanul, mert úgy gondolja, a tevékeny élet megteremti a fizikai és mentális harmóniát, és ettől mindenki, aki így éli mindennapjait, kicsit boldogabb lehet.

Ideggyógyászati Szemle

Egy rövid evészavar-kérdőív (SCOFF) magyar adaptációja

DUKAY-SZABÓ Szilvia, SIMON Dávid, VARGA Márta, SZABÓ Pál, TÚRY Ferenc, RATHNER Günther

Célkitűzés - Az evészavarok fontossága egyre növekszik, ezért a kockázatnak kitett személyek gyors és pontos szűrésének nagy gyakorlati jelentősége van. A SCOFF kérdőív ezt a kockázatot, illetve az egyén evészavar-érintettségét hivatott felmérni öt eldöntendő kérdés segítségével. Vizsgálatunk célja a teszt magyar verziójának validálása volt. A vizsgálat módszere - A vizsgálat alanyai: 777 orvostanhallgató (210 férfi és 567 nő, átlagéletkoruk 22,3±2,33 év). Az online kérdőív az antropometriai adatokat, az Evészavartünetek Súlyossági Skáláját, illetve a SCOFF mellett az Evészavar Kérdőívet (EDI) is tartalmazta. Eredmények - A SCOFF a klinikai súlyosságú evészavarok kiszűrésében kiváló, szenzitivitása 100%, specificitása 85,1% lett. A szubklinikai esetek felismerésében kevésbé hatékony, de nem mutat az EDI-nél rosszabb eredményt. Az adatok szerint a SCOFF a súlyosabb esetek detektálásában jobb. Azonos mintán alkalmazva a SCOFF magasabb szenzitivitást és alacsonyabb specificitást mutatott, mint az EDI. Következtetés - A SCOFF alkalmas az evészavarok elsődleges szűrésére, nem diagnosztikai céllal, a kérdőív kidolgozói által meghatározott két „igen” válasz szerinti kritikus határt figyelembe véve.

Hypertonia és Nephrologia

Válasz Kékes Ede és Vályi Péter „Az irányelvekről: szabályok vagy útmutatások?” című cikkünkre való megjegyzéseire, gondolataira

KOLLER Ákos, TAKÁCS Johanna

Átolvasva írásukat, megállapítottuk, hogy szinte valamennyi gondolatukkal, véleményükkel és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) hypertonia-irányelvével (2018 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension) kapcsolatos kritikájukkal egyetértünk, és igen értékesnek tartjuk azokat az irányelvek (GL-k) további javítása érdekében. Azonban mi a cikkünkben a „terméket” (a GL-t) próbáltuk a lehető legobjektívebben, matematikailag analizálni, tükröt tartva ezzel a GL íróinak: „Így írtok Ti!”

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitűzés – A szerző a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnőtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelősségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendő alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitűzésnek megfelelő kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerző véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezők, az akut rohamprovokáló tényezők jelentő­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az első szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendőkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérő egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítője, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintű betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelősségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.