Ideggyógyászati Szemle

Nyirő Gyula pathographiai munkássága

VARGA Lajos1, KŐMŰVES Géza1, PISZTORA Ferenc1

1967. MÁJUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(05)

Szerzők Nyirő Gyula professzor pathographiai munkásságát elemezték. Az első – Ady Endrével kapcsolatos — tanulmánya a zseni lelkének szélsőséges, ellentétes pólusait bizonyította. A későbbiek — Semmelweisről, Csontváryról szóló pathographiája – az élmény jellemformáló, ill. művészetre serkentő szerepét igazolják. Csontvárynál ezenkívül felhívta a figyelmet a racionális, művészi és pathologiás ,,én” hullámzásaira, bizonyítva, hogy volt idő, amikor a pathologikus energetikai többletként serkentette a művészit, míg később ennek elhatalmasodásával a psychosis végleg elnyomta a művészit és a racionálist.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Psychiatriai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A Budapesti Orvostudományi Egyetem Psychiatriai Klinikája 15 éves ES anyagának statisztikai feldolgozása

ORVOSI Kara

Abban a küzdelemben, amit Nyirő az elmebetegségek gyógyítása, az emberi elme egészsége érdekében folytatott, az egyik központi kérdést a therapiás optimismus, a therapiás activitas képezte. A beteg ember és az egész társadalom a minél tökéletesebb restitutiót várja az orvostól s a hivatásának élő orvosnak kötélessége is a helytállás, a felelősségvállalás, a legkorszerűbb gyógymódok alkalmazása.

Ideggyógyászati Szemle

Schizophrenia vagy schizophreniák

DRIETOMSZKY Jenő, BRUNECKER Györgyi

Szerzők a ,,schizophrenia” fogalmának szakmai-történeti, valamint elvi meg alapozottságú fejlődésének alakulását elemezve Nyirő állásfoglalását teszik magukévá, miszerint "...nem beszélhetünk schizophreniáról, csak schizophreniákról...” Sternberg conceptiójának értelmében állásfoglalásukat úgy szűkítik le, hogy a kérdés lényegi megválaszolásához a nosologiai szemlélet, valamint a Leonhard-i rendszertan elengedhetetlen követelmény.

Ideggyógyászati Szemle

Reanimatiós és neuropsychiatriai therapiás tapasztalatok elektrostimulátorral

FORNÁDI Ferenc, BARTOS Valéria, ZSOMBÓK György, KAFFKA Károly

Szerzők Nyirővel közös kutatásaikat ismertetik, a transcerebralis elektrostimulatio therapiás értékére vonatkozóan. Tapasztalataik szerint: 1. az elektrostimulatio nemcsak az elektrotraumát követő légzésbénulás kezelésénél nélkülözhetetlen, de a psychiatriai ún. nagy somatikus kezelések bizonyos szövődményeinek kivédésénél, ill. kezelésénél is; 2. továbbá mitigáltabb áram-parameterek alkalmazásával új kezelési lehetőséget jelent hormonrefracter hypothalamicus syndromák, pl. amenorrhoeák befolyásolásában.

Ideggyógyászati Szemle

Typusos és atypusos részegségi állapotok elkülönítésének elmeszakértői problémái

HUSZÁR Ilona, IRÁNYI Jenőné

Szerzők közleményükben az acut, typusosan lezajló részegségi állapotoknak az atypusos (pathológiás) részegségi állapotoktól való elkülönítésével foglalkoznak, hangsúlyozva az elkülönítés szociológiai jelentőségét, meghatározva a differentiálás jogi alapját. Részletesen megemlékeznek a kérdéssel kapcsolatban Nyirő munkásságáról, majd sorra veszik az atypusos részegség egyes tüneteit és azok diagnostikus jelentőségét. Elemzik mindazon külső és belső tényezőket is, melyek az atypusos részegség létrejöttében szerepet játszhatnak. A két részegségi forma elkülönítését csak minden egyes eset valamennyi tényezőjének összefüggésekben való vizsgálatával látják lehetségesnek, de hangsúlyozzák, hogy éles határvonalat nem minden esetben lehet húzni.

Ideggyógyászati Szemle

Exogen tényezők szerepéről a psychiatriai kórképekben

IVÁN László, TAKÁCS László, PETHŐ Bertalan

Szerzők az isolatio, ill. deprivatio psychopathológiai jelentőségét tárgyalják. Felhívják a figyelmet e sajátos exogen tényezőkre, valamint hangsúlyozzák értelmezésükben a több-dimensionalis szemlélet fontosságát. Mind az irodalom, mind a saját klinikai tapasztalatok felhasználásával bizonyos következtetéseket kívánnak körvonalazni e téma területén.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Aranyos gyermekmesék – tragikus emberi sorsok

NÉMETH István

Bár sejthető, hogy Anna Galinka Ehrenfest (1910–1979) neve és munkássága még Hollandiában is csak szűkebb szakmai körökben ismert, mint látni fogjuk, tragikus epizódoktól sem mentes élet- és családtörténete nem csupán kultúrtörténeti, hanem orvostörténeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot.

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

SEBESTYÉN Anett Katalin

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.

Lege Artis Medicinae

Szemfényvesztő művészet – megvilágításba helyező tudomány

HORVÁTH Anikó

Egy műalkotásra, például egy kiállításon szereplő festményre tekintve – előképzettségségünktől is függően persze – mindannyian mást veszünk észre, és más tartalommal gazdagodva lépünk tovább. Megismerve a mű születésének előzményeit, az alkotó élethelyzetét, konfliktusait, akár gondolatait és érzéseit az alkotó folyamat során, közelebb kerülhetünk magához a szerzőhöz. Gerevich József művészetpszichológiai munkássága ebben lehet segítségünkre, szélesítve látókörünket az egyes művek megismerésekor és értelmezésekor.

Ideggyógyászati Szemle

[Rövid ismertetés az idegtudományok területéről: Tükör az agyban]

KRABÓTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A 19. század második felében számos teória látott napvilágot a cselekvések megértését, az imitatív tanulási folyamatokat és a nyelv kifejlődésében szerepet játszó mechanizmusokat illetően. Ezen kérdésfelvetések új lendületet kaptak az úgynevezett „tükörneuronok” felfedezésével. Rizzolatti munkássága nagy tudóscsoportokat mozgatott meg, akik egy új és addig felfedezetlen területen kereshették a magyarázatot arra, hogyan is észleljük és értjük meg mások cselekedeteit és a mögöttük rejlő szándékot, hogyan tanuljuk meg az életben maradáshoz szükséges mozdulatokat imitáción keresztül, és hogy milyen mechanizmusok segíthettek bennünket a nyelv mint egyedi emberi tulajdonság kialakulásához. Számos tanulmány foglalkozott ezekkel a kérdésekkel az évek során, melyek információt gyűjtöttek magukról a tükörneuronokról, a tükörneuron-rendszer működésében részt vevő agyi régiókról és azok szerepeiről a már említett mechanizmusokban, továbbá diszfunkciójuk következményeiről az emberi életfolyamatokra vonatkozóan. Ebben a rövid tanulmányban összegyűjtjük a legfontosabb elméleteket és felfedezéseket, amelyek bizonyítják a tökörneuron-rendszer létezését és annak emberi életben és néhány betegségben betöltött szerepét.]

Nővér

Florence Nightingale élete és munkássága – Mit üzen napjaink ápoló hallgatóinak Florence Nightingale?

MÉSZÁROS Barbara

Florence Nightingale életrajzához kapcsolódó adatokat tanulmányozva elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy valóban mit is jelent az a szó, hogy ápoló. Az ápoló szó meghatározására a Magyar Értelmező Kéziszótár a következő szócikket tartalmazza. „Beteg vagy magatehetetlen embert, gyógyuláshoz segítve gondoz, ellát.” (Juhász et al., 1992). Ez egy olyan szó, amely egyszerre jelenti önzetlenséget, mások iránti szeretetet és sok esetben a lemondást.