Ideggyógyászati Szemle

Exogen tényezők szerepéről a psychiatriai kórképekben

IVÁN László1, TAKÁCS László1, PETHŐ Bertalan1

1967. MÁJUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(05)

Szerzők az isolatio, ill. deprivatio psychopathológiai jelentőségét tárgyalják. Felhívják a figyelmet e sajátos exogen tényezőkre, valamint hangsúlyozzák értelmezésükben a több-dimensionalis szemlélet fontosságát. Mind az irodalom, mind a saját klinikai tapasztalatok felhasználásával bizonyos következtetéseket kívánnak körvonalazni e téma területén.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem Psychiatriai Klinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A Budapesti Orvostudományi Egyetem Psychiatriai Klinikája 15 éves ES anyagának statisztikai feldolgozása

ORVOSI Kara

Abban a küzdelemben, amit Nyirő az elmebetegségek gyógyítása, az emberi elme egészsége érdekében folytatott, az egyik központi kérdést a therapiás optimismus, a therapiás activitas képezte. A beteg ember és az egész társadalom a minél tökéletesebb restitutiót várja az orvostól s a hivatásának élő orvosnak kötélessége is a helytállás, a felelősségvállalás, a legkorszerűbb gyógymódok alkalmazása.

Ideggyógyászati Szemle

Schizophrenia vagy schizophreniák

DRIETOMSZKY Jenő, BRUNECKER Györgyi

Szerzők a ,,schizophrenia” fogalmának szakmai-történeti, valamint elvi meg alapozottságú fejlődésének alakulását elemezve Nyirő állásfoglalását teszik magukévá, miszerint "...nem beszélhetünk schizophreniáról, csak schizophreniákról...” Sternberg conceptiójának értelmében állásfoglalásukat úgy szűkítik le, hogy a kérdés lényegi megválaszolásához a nosologiai szemlélet, valamint a Leonhard-i rendszertan elengedhetetlen követelmény.

Ideggyógyászati Szemle

Reanimatiós és neuropsychiatriai therapiás tapasztalatok elektrostimulátorral

FORNÁDI Ferenc, BARTOS Valéria, ZSOMBÓK György, KAFFKA Károly

Szerzők Nyirővel közös kutatásaikat ismertetik, a transcerebralis elektrostimulatio therapiás értékére vonatkozóan. Tapasztalataik szerint: 1. az elektrostimulatio nemcsak az elektrotraumát követő légzésbénulás kezelésénél nélkülözhetetlen, de a psychiatriai ún. nagy somatikus kezelések bizonyos szövődményeinek kivédésénél, ill. kezelésénél is; 2. továbbá mitigáltabb áram-parameterek alkalmazásával új kezelési lehetőséget jelent hormonrefracter hypothalamicus syndromák, pl. amenorrhoeák befolyásolásában.

Ideggyógyászati Szemle

Typusos és atypusos részegségi állapotok elkülönítésének elmeszakértői problémái

HUSZÁR Ilona, IRÁNYI Jenőné

Szerzők közleményükben az acut, typusosan lezajló részegségi állapotoknak az atypusos (pathológiás) részegségi állapotoktól való elkülönítésével foglalkoznak, hangsúlyozva az elkülönítés szociológiai jelentőségét, meghatározva a differentiálás jogi alapját. Részletesen megemlékeznek a kérdéssel kapcsolatban Nyirő munkásságáról, majd sorra veszik az atypusos részegség egyes tüneteit és azok diagnostikus jelentőségét. Elemzik mindazon külső és belső tényezőket is, melyek az atypusos részegség létrejöttében szerepet játszhatnak. A két részegségi forma elkülönítését csak minden egyes eset valamennyi tényezőjének összefüggésekben való vizsgálatával látják lehetségesnek, de hangsúlyozzák, hogy éles határvonalat nem minden esetben lehet húzni.

Ideggyógyászati Szemle

Babona és psychosis

FORNÁDI Ferenc, VARGA Ervin, POHL Ödön

Szerzők 5 eset kapcsán elemzik a psychotikus és neurotikus betegek misztikus, babonás élményeit és azok interpretatióját. Összefüggésbe hozzák a tünetet a környezeti behatásokkal (gyermekkori élményvilággal, kulturális, szociális befolyásokkal).

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Ideggyógyászati Szemle

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat gyűlt össze a nem Alzheimer-kór okozta egyéb dementiát okozó kórképekben való alkalmazásról is. Munkánk célja, hogy átfogó összefoglalót adjunk a kolinészteráz-gátlók és a memantin használatáról, jellemzőiről és hatásairól Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban.]

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. A személyre szabott cardiovascularis prevenció

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

Az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology, ESC) 2021 augusztusában adta ki a cardiovascularis prevenció gyakorlati irányelveit. Közleményünk 1. ré­szében a cardiovascularis kockázati té­nye­zőket, a kockázatértékelést, a feltételezhetően egészséges, különböző életkorú személyek, a bizonyítottan atherosclerosisos car­diovascularis betegségben, a diabetes mel­litusban szenvedők cardiovascularis kockázatának a felmérését, a kockázatot be­folyásoló tényezőket tárgyaltuk. A 2. rész­­­ben a cardiovascularis kockázatot be­fo­lyásoló állapotokat részleteztük. Köz­le­mé­nyünk jelenlegi, 3. részében a személyre szabott cardiovascularis prevenciót, az egyes kockázati tényezők nem gyógyszeres és gyógyszeres individualizált kezelését, az újabban felvetődő kezelési lehetőségeket, a cardiovascularis rehabilitációs és prevenciós programokban történő részvételt te­kintjük át az ESC irányelvei alapján.