2011. AUGUSZTUS 15.
Tünetek:
Az alsó végtagot érintő atherosclerotikus eredetű, krónikus, progrediáló betegség típusos kezdeti tünete a claudicatio intermittens, amikor terhelésre jelentkező, nyugalomban szűnő izomfájdalom, illetve –gyengeség lép fel. Az obstrukció súlyosbodásával, kritikus végtagischaemia lép fel nyugalmi fájdalom, később fekély vagy gangréna megjelenésével, mely a végtag elvesztésével fenyeget. Főként idős betegeknél sokáig tünetmentes maradhat a kórkép.
Diagnosztika:
Fizikális vizsgálat során a perifériás erek tapintásával, hallgatózásával, a végtag inspekciójával, tapintásával valószínűsíthetjük a kórkép fennállását. Típusos esetben nem, vagy gyengén tapintható perifériás ereket, esetleg érzörejt, sápadt, hideg, fekélyes lábat találunk.
Doppler módszer segítségével, a boka-kar index meghatározásával noninvazív módon megállapítható a betegség súlyossági foka. A módszer szenzitivitása 95%, specificitása 99%.
Az invazív CT, illetve MR angiográfia a lokalizációt és a beavatkozás megtervezését segíti.
Kezelés:
A sikeres kezelés alapja a rizikófaktorok eliminálása: a dohányzás felfüggesztése, a dyslipidaemia kezelése, a vérnyomás és a diabetes mellitus célértékre történő beállítása.
Számos vizsgálat igazolta a thrombocyta aggregáció gátlók ( elsősorban clopidogrel, illetve acetil-szalicilsav), a statinok, ACE-gátlók mortalitást csökkentő hatását.
Klinikai tanulmányok eredményei alapján a béta-blokkolók - egyidejű koronáriabetegség fennállása esetén- adhatóak enyhe és középsúlyos perifériás verőérbetegeknek, a tünetek romlása nélkül.
A pentoxifylline, illetve cilostazol (Magyarországon nem elérhető) adásával és szakszerű mozgásterápával javítható a járástávolság.
Az intervenciós, illetve érsebészeti beavatkozások indikációját az életvitelt jelentősen befolyásoló tünetek, végtagot veszélyeztető ischaemia, vagy vasculáris eredetű impotencia képezik.
Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. számú Belgyógyászati Klinika
Forrás: Office Management of Peripheral Arterial Disease. The American Journal of Medicine. 2010;123:790.792. ”
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Agykutatás
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
Hírvilág
Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás