Klinikum

A korszerű magyarországi bakteriológiai kutatások megteremtője

2015. JÚNIUS 25.


1860. szeptember 21-én született a szerémségi Rumában német nemzetiségű családban. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1885-ben, és az egyetem kórbonctani intézetének gyakornoka, majd tanársegéde lett. 1888-ban a törvényszaki orvostani intézethez került mint első tanársegéd. 1889–1890-ben már a II. számú sebészeti klinikán tevékenykedett, a tanév végén műtősebészi oklevelet szerzett.

A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából 1890-91-ben Németországban, Belgiumban és Franciaországban kutatóintézeteket és laboratóriumokat keresett fel tapasztalatszerzés céljából. Hazatértekor kinevezték a Királyi Magyar I. Bakteriológiai Intézet igazgatójává. 1906-ig állt az intézet élén, ezzel párhuzamosan 1894-ben az állatorvosi akadémián a bakteriológia nyilvános rendkívüli tanára lett, 1895 és 1906 között pedig a bakteriológia tanszékvezető nyilvános rendes tanáraként oktatott. 1896-tól tagja volt az orvosi szakértői ügyekben eljáró Magyar Királyi Igazságügyi Tanácsnak, 1897-től pedig az Országos Közegészségi Tanácsnak.

1906-ban visszatért a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára, és 1931-es nyugdíjazásáig a bakteriológia, 1914-től 1931-ig az általános kór- és gyógytan nyilvános rendes tanára volt. Egyidejűleg 1906 és 1931 között az e tanszékekből álló általános kórtani és bakteriológiai intézet igazgatói posztját is betöltötte. 1912–1914-ben az orvostudományi kar dékánja, az 1926/1927-es tanévben a tudományegyetem rektora volt.
Magyarországon ő rakta le a bakteriológia elméleti alapjait, építette ki intézményi hátterét. Érdeklődése kezdetben a háziállatok fertőző betegségeire irányult, egyebek mellett tanulmányozta a szarvasmarha-gümőkór, a sertéspestis és a sertéspasteurellosis bakteriológiai kóroktanát.

Kutatásai a humán vagy általános bakteriológiára is kiterjedtek. Ilyen irányú szakmai munkásságának legjelentősebb eredményei a lépfene-baktériumok virulenciája (fertőzőképessége) és a baktériumok védelmi rendszerét képező poli-D-glutaminsav-tok termelődése közötti összefüggés felismerése, a baktériumspóra-termelés intenzitását befolyásoló környezeti feltételek meghatározása, valamint a bakteriofágia, a gazdabaktérium pusztulását előidéző baktériumvírusok kimutatása és leírása volt. Pályája utolsó szakaszában érdeklődésének homlokterébe a fertőzések immunológiai vonatkozásai, az immunitás kérdései kerültek.

Kiemelkedő közegészségügyi és szerológiai munkássága is, intézetvezetőként évtizedeken át irányította több humán- és állatorvosi diagnosztikum előállítását, az 1890-es évektől a diftéria elleni védőszérum, az első világháború idején pedig a kolera és hastífusz elleni oltóanyag termelését.

Könyvei, egyetemi jegyzetei és tanulmányai mellett nevéhez fűződik az első jelentős, magyar nyelvű bakteriológiai kézikönyv megírása (1899). 1912-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1923-ban rendes tagjává választották, 1916-tól rendes, 1929-től tiszteleti tagja volt a Szent István Akadémiának. 1927-től 1938-ig a mikrobiológiai szakosztály elnökeként részt vett a Magyar Természettudományi Társulat munkájában. Tudományos érdemei elismeréseként 1918-ban magyar nemességet szerzett, ekkor vette fel a rumai előnevet.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A dohányzás COVID-19 esetében sem tesz jót a légutaknak

Az American Journal of Respiratory Critical Care Medicine április 24-i elektronikusan megjelent közleményében a szerzők tudományosan bizonyították, hogy a dohányzás fokozza a tüdőben a SARS-CoV-2 receptoraként működő ACE2 gén expresszióját.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.