Járványügy

COVID-19 tüdőgyulladással fertőzött wuhani betegek radiológiai vizsgálata

2020. MÁRCIUS 27.

Szöveg nagyítása:

-
+

Retrospektív tanulmányukban a szerzők súlyos akut légúti szindrómát okozó koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzött és COVID-19 tüdőgyulladással kórházba utalt 81 wuhani (Kína) beteg mellkasi CT felvételeit vizsgálták. Tekintettel arra, hogy a COVID-19 tüdőgyulladást mutató betegek első tüneteinek jelentkezése, és az akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS) között mindössze 9 nap telt el, óriási jelentőségű a betegség korai felismerése. Az első 41, igazoltan SARS-CoV-2-vel fertőzött beteg klinikai tünetegyüttesét az alsó légutak megbetegedése jellemezte, lázzal, száraz köhögéssel és légzési nehézséggel. Ezek hasonlóak voltak a másik két koronavírus, vagyis a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és a közép-keleti légzőszervi szindróma (MERS) koronavírusa által előidézett tünetekhez. A COVID-19 influenzában megbetegedettek tüdejének radiológiai elváltozásairól eddig nem rendelkezünk részletes ismeretekkel. Ezt a hiányt betöltendő, két kínai (Wuhan) kórház (Jinyintan Hospital és a Union Hospital of Tongji Medical College) 81 olyan betegét vizsgálták, akiknél a 2019. december 20-a és 2020. január 23-a között COVID-19 influenzavírus fertőzést diagnosztizáltak. A torokminták SARS-CoV-2 fertőzöttségét új generációs szekvenálási módszerrel, illetve real-time RT-PCR technikával igazolták. Epidemiológiai hátterüket tekintve, a betegek 4 fő forrásból kerültek be a 2 kórház valamelyikébe: a huanani halpiacról, akik közvetlen fertőzésnek voltak kitéve (31 fő); olyan egészségügyi dolgozók, akik a betegekkel történt közvetlen érintkezés nyomán fertőződtek meg (15 fő); ahol a fertőzés családi hátterű volt (7 fő); 28 betegnél viszont nem találtak egyértelmű fertőző forrást. A COVID-19 influenza tüneteinek megjelenése és az első CT-vizsgálat elvégzése között eltelt idő alapján a betegeket 4 csoportba osztották. A 81 betegből 42 volt férfi és 39 a nő. Életkoruk 25-81 év volt, 49,5 év átlagéletkorral. Életkor és nem tekintetében nem volt szignifikáns eltérés a 4 csoport között. A betegség megjelenésekor a leggyakoribb tünetei a következők voltak: láz és száraz köhögés. További nem specifikus tüneteik: szédülés, hasmenés, hányás, fejfájás, általános gyengeség. A 4 közül az első csoport betegeinél jelentősen alacsonyabb C-reaktív fehérje-koncentrációt (6,9 mg/L) és aszpartát aminotranszferáz-szintet (30,2 U/L) mértek. Más laborértékek és az alapbetegségek előfordulásának gyakorisága tekintetében nem észleltek szignifikáns különbséget. A radiológiai felvételek az akut szak különböző fázisaiban, a klinikai tünetek jelentkezését követő 3 hétben készültek, axiális és multiplanaris rekonstrukciós mellkasi CT- (Somatom) technikával. A léziók állapotát aszerint jellemezték, hogy az előző CT-felvételhez képest milyen szignifikáns eltéréseket láttak. A DICOM felvételeket a laborleletek előzetes ismerete nélkül értékelték. A független értékelőktől kapott esetlegesen eltérő véleményeket a szerzők egyeztették a szakértőkkel és a döntést konszenzussal hozták meg. A CT-felvételek minden betegnél rendellenességet jeleztek a tüdő minden szegmensében és egy enyhe jobb alsó lebenyi preferencia képe rajzolódott ki, amiért feltehetőleg a légcső és a főhörgők anatómiai szerkezete tehető felelőssé. Ez az adat hasonló ahhoz, amit a korábbi H7N9 influenza-fertőzés radiológiai vizsgálatánál írtak le. Az első csoport CT- felvételei szerint a radiológiai tünetek csak az egyik oldali tüdőfélben jelentek meg, multifokális gócok és döntően tejüveg-homályok formájában. Ebben a csoportban az interlobuláris szeptum megvastagodása, a szomszédos pleura megvastagodása, nodulus, kerek cisztás elváltozás, bronchiectásia, pleurális effúzió, nyirokcsomó-duzzanat csak ritkán volt megfigyelhető. Az első tünetek megjelenését követő héten, vagyis a második vizsgálati csoportban a léziók bilaterálissá váltak, behatoltak a szövetek közé, és csökkent a tejüveg-homályok előfordulásának relatív gyakorisága. Pleurális folyadékot csak 1 betegnél találtak, míg nyirokcsomó-duzzanatot 3-nál is. A folyamat egy kevert fejlődési mintázati képet eredményezett. A kezdeti tünetek megjelenését követő második héten, vagyis a harmadik csoportban a betegség előrehaladtával tovább csökkent a tejüveg-homályok dominanciája, a konszolidáció tovább folytatódott és ez vált a leggyakoribb tünettípussá. Végül a negyedik csoportban, vagyis a kezdeti tünetek megjelését követő harmadik héten általánossá vált a konszolidáció és a kevert jelleg, míg a tejüveg-homályok előfordulásának gyakorisága tovább csökkent. Erre a stádiumra még a bronchiolectasis, a szomszédos pleura megvastagodása és a pleurális folyadék tünetegyüttese, valamint a nyirokcsomó-duzzanat jelenléte volt jellemző. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy olyan interstitiális változások következtek be, amelyek fibrózis kialakulásához vezethetnek. Rügyező fa jelenséget, kavitáció, kalcifikáció jeleit egyik csoportban sem észlelték. A CT-felvételek sorozatának tanúsága szerint a betegség kezdeti gyors progressziójának csúcsa után radiografiás javulás következik (1-es típus). Ezen betegek nagy része elhagyhatta a kórházat. A legtöbb olyan beteget, akiknek radiografiás javulása több felvételen is látható volt (3-as típus), szintén hazaengedték a kórházból. Így az 1-es és a 3-as típusba sorolt betegek állapotát kedvező kimenetelűnek ítélhetjük. Azoknál a betegeknél viszont, ahol a kezelés ellenére progresszív radiográfiás romlás jelentkezett, rossz prognózisra lehetett számítani. Nem véletlen, hogy a 2-es csoportba sorolt 18 beteg közül ketten ebben a csoportban haltak meg. Összegzésként megállapítható, hogy a COVID-19 tüdőgyulladás a mellkasi CT felvételeken, mint kétoldali, szubpleurális, lég-bronchogramokat tartalmazó tejüveg-homályként jelenik meg, határozatlan szegélyekkel enyhén nagyobb jobb oldali alsó tüdőlebenyi előfordulással. 2020. február 8-án a 81 betegből 62 beteg elhagyhatta a kórházat. Ez átlagosan 23,2 nap kórházi ápolási időt jelentett a tünetek kezdetétől számítva. Három haláleset a kórházi felvételt követő 12, 14, illetve 30. napon akut légúti distress szindróma következtében történt. Mindannyian férfiak voltak (60, 73, 77 évesek) és mindegyiküknél társult betegségeket is diagnosztizáltak (2-es típusú diabétesz, magas vérnyomás betegség, szív- és érrendszeri problémák). A COVID-19 pneumonia által fertőzött betegek rossz prognózisáért felelős rizikófaktorok tehát az idős kor, a férfi nem, a társult betegségek és a radiológiai tünetek fokozódása, melynek csúcspontja a CT-felvételek tanúsága szerint a 2. hét körüli időszakra lehet helyezni. A szemléző észrevételei:

  • Az egyes csoportoknak viszonylag csekély volt az elemszáma, volt olyan csoport, amely kétszer annyi beteget tartalmazott, mint a másik (1.csop: 15 fő; 2.csop: 21 fő; 3.csop: 30 fő; 4. Csop: 15 fő).
  • a különbző időpontokban készített CT-felvételeknél nem vették számításba a lehetséges egyéni variációkat,
  • utánkövető CT-felvételeket nem minden betegnél készítettek; voltak olyan betegek, akiknél mindössze 2 CT-felvétel alapján történt a tünetek elemzése,
  • tüdőbiopsziás mintavételezés nem történt, mely lehetővé tette volna a radiológiai és a szövetpathológiai kórképek összehasonlítását.
  • Szemlézte: Hollósy Ferenc dr. Eredeti közlemény: Heshui Shi, Xiaoyu Han, Nanchuan Jiang, Yukun Cao, Osamah Alwalid, Jin Gu, Yanqing Fan, Chuansheng Zheng: Radiological findings from 81 patients with COVID-19 pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study The Lancet, Published online 24Feb2020 A fenti közlemény tájékoztató jellegű, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18. eLitMed.hu 2020.március 27.

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    0 hozzászólás

    A rovat további cikkei

    Járványügy

    Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

    A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

    Járványügy

    A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

    A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

    Járványügy

    Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

    Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

    Járványügy

    COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

    A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

    Járványügy

    A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

    Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

    Kapcsolódó anyagok

    Helyünk a világban

    Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

    STATISZTIKA eLitMed

    2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Ez utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

    Járványügy

    Mit tanított nekünk a COVID 19?

    A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”

    Klinikum

    Mi befolyásolja a citokinválaszt?

    Mint arra a Covid-19-járvány is felhívta a figyelmet, az egyének immunválasza jelentősen különbözik. Ismert, hogy az életkor, a nem és a genetika nagyban befolyásolja a fertőzésre adott immunválaszt.

    Ember és környezet

    Biodiverzitás és emberi egészség: őslakosok egészségétől a városi társadalmi egyenlőtlenségekig

    SZEMLE eLitMed

    A biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolata lenyűgözően sokrétű. A különböző aspektusok egy része szélesebb körben ismert, vannak azonban olyanok, amelyekről alig esik szó.

    Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral