Idegtudományok

Vonzóbbá teszi a fertőzötteket a Toxoplasma gondii

2022. JÚNIUS 21.

A Toxoplasma gondii világszerte az emberek közel 50%-ában okoz – többnyire látens – fertőzést, és a 2000-es évek vége óta azt is tudjuk, hogy a neurotróp intracelluláris protozoa nemcsak fertőzött macskafélék székletével, kontaminált élelmiszerrel és vízzel, de szexuális úton is terjed. Súlyos tünetek (akut toxoplazmózis: agyvelőgyulladás, szem-, tüdő-, májbetegség) csak a fertőzöttek kis százalékában (főleg immunszuppresszáltakban) alakulnak ki, azonban az aszimptomatikus személyek körében többféle viselkedésmódosulást is megfigyeltek (kockázatkeresés és a balesetek számának növekedése, neuroticizmus, mentális betegségek, pl. szkizofrénia, öngyilkossági hajlam, obszesszív-kompulzív zavar). Már eddig is ismert volt, hogy terjedése elősegítése érdekében a Toxoplasma gondii manipulálja köztesgazdái fenotípusos jellegzetességeit, most evolúcióbiológusok és evolúciós pszichológusok bebizonyították: ember esetében is ez a helyzet.

A finn, lett, litván, észt és mexikói együttműködésben készült vizsgálat célja kettős volt: egyrészt összehasonlították Toxoplasma-fertőzött és nem fertőzött személyek számos egészséggel és parazitarezisztenciával összefüggő jellegzetességét, másrészt összehasonlították, hogy külső szemlélők hogyan értékelik a Toxoplasma-fertőzött és nem fertőzött személyek fizikai vonzerejét és egészségi állapotát.

Az első cél érdekében a kutatók a következő, egészséggel és parazitarezisztenciával összefüggő jellegzetességeket vizsgálták meg fertőzött (n = 35) és nem fertőzött (n = 178) személyek esetében: hogyan értékeli a személy saját fizikai vonzerejét (a fizikai vonzerő önészlelése); szexuális partnerek száma; kisebb betegségek száma; testtömegindex; a párérték önészlelése (mate value); a kézszorítás ereje; az arc fluktuáló aszimmetriája (FA); az arc szélessége és hossza közötti arány.

A második cél elérése érdekében egy 205 főből (59 férfi, 146 nő) álló független csoport értékelte a Toxoplasma-fertőzött és nem fertőzött vizsgálati személyek arcáról készült fotók alapján azok fizikai vonzerejét és egészségi állapotát.

Eredményeik értékelése előtt a szerzők kifejtik: bár egyelőre pontosan nem ismert az a neurobiológiai mechanizmus, amivel a Toxoplasma gondii módosítja köztesgazdái viselkedését, a feltételezések szerint a fertőzés hatására gátlódik a veleszületett védekező viselkedésért felelős limbicus terület aktivitása és módosul a szexuális vonzódást moduláló limbicus terület aktivitása. Rágcsálókísérletek szerint ez a neurotranszmitterek, valamint a nemi és stresszhormonok hatásának modulálása révén következik be (pl. a génexpresszió növelésével megnő az agy szerotoninerg és dopaminerg aktivitása, módosul a glutamát- és GABA-szint regulációja). A protozoa szexuális úton való terjedésének felfedezése óta megnőtt az evolúciós tudományágak érdeklődése is a köztesgazdákban bekövetkező viselkedésmódosulás iránt, amit a szakemberek úgy interpretálnak, hogy ennek révén a T. gondii saját terjedését segíti elő (evolúciós adaptáció). Korábbi vizsgálatok kimutatták: a Toxoplasma-fertőzött férfiak tesztoszteronszintje magasabb, általában 3 cm-rel magasabbak, arcukat a nők férfiasabbnak és dominánsabbnak értékelik; az ilyen férfiak személyisége az ún. csábító-kreatív fenotípusba változik. A fiziológiai és fizikai jellegzetességeken kívül a fertőzöttek személyisége is módosul: a férfiak féltékenyebbé, fortélyosabbá, dogmatikusabbá, gyanakvóbbá, míg a nők lelkiismeretesebbé, melegszívűbbé, állhatatosabbá, moralizálóbbá és társaságkedvelőbbé válnak.

A fenotípusos jellegzetességek változását vizsgáló kutatás eredményei szerint a Toxoplasma-fertőzöttek esetében szignifikánsan alacsonyabb az FA szintje (p = 0,006; ha a test és az arc fluktuáló aszimmetriája alacsonyabb mértékű, az nagyobb genetikai fitneszt jelez, és azt mutatja, hogy az egyént kevesebb környezeti stresszhatás érte fejlődése során; az ilyen személyek egészségesebbek, és szexuálisan vonzóbbnak találják őket). A Toxoplasma-fertőzött nőknek ezenfelül alacsonyabb volt a BMI-je, magasabbra értékelték saját vonzerejüket, és több szexuális partnerrel rendelkeztek, mint a nem fertőzöttek.

A Toxoplasma-fertőzött vizsgálati alanyokat szignifikánsan vonzóbbnak és egészségesebbnek értékelték, mint a nem fertőzötteket (mindkettő p < 0,001). Azok az értékelők, akik általánosan alacsonyabb patogén-undorról számoltak be és magasabbra értékelték saját egészségi állapotukat, egészségesebbnek értékelték a fertőzötteket, mint a nem fertőzötteket, továbbá azok az értékelők, akik alacsonyabb általános szexuális undorról számoltak be, vonzóbbnak értékelték a fertőzötteket, mint a nem fertőzötteket.

A szerzők értékelése szerint vizsgálatuk új bizonyítékkal támasztja alá, hogy egyes szexuális úton terjedő paraziták a gazdaszervezetük külső megjelenését és viselkedését úgy módosítják, hogy az elősegíti új köztesgazdára való terjedésüket. A Toxoplasma gondii koevolúciós stratégiája sok esetben előnyös – vagy legalábbis nem ártalmas – a gazdaszervezet, így az ember számára.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:
Borráz-León, J. I., Rantala, M. J., Krams, I. A., Cerda-Molina, A. L., & Contreras-Garduño, J. (2022). Are Toxoplasma-infected subjects more attractive, symmetrical, or healthier than non-infected ones? Evidence from subjective and objective measurements. PeerJ, 10, e13122.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.