A Toxoplasma gondii világszerte az emberek közel 50%-ában okoz – többnyire látens – fertőzést, és a 2000-es évek vége óta azt is tudjuk, hogy a neurotróp intracelluláris protozoa nemcsak fertőzött macskafélék székletével, kontaminált élelmiszerrel és vízzel, de szexuális úton is terjed. Súlyos tünetek (akut toxoplazmózis: agyvelőgyulladás, szem-, tüdő-, májbetegség) csak a fertőzöttek kis százalékában (főleg immunszuppresszáltakban) alakulnak ki, azonban az aszimptomatikus személyek körében többféle viselkedésmódosulást is megfigyeltek (kockázatkeresés és a balesetek számának növekedése, neuroticizmus, mentális betegségek, pl. szkizofrénia, öngyilkossági hajlam, obszesszív-kompulzív zavar). Már eddig is ismert volt, hogy terjedése elősegítése érdekében a Toxoplasma gondii manipulálja köztesgazdái fenotípusos jellegzetességeit, most evolúcióbiológusok és evolúciós pszichológusok bebizonyították: ember esetében is ez a helyzet. A finn, lett, litván, észt és mexikói együttműködésben készült vizsgálat célja kettős volt: egyrészt összehasonlították Toxoplasma-fertőzött és nem fertőzött személyek számos egészséggel és parazitarezisztenciával összefüggő jellegzetességét, másrészt összehasonlították, hogy külső szemlélők hogyan értékelik a Toxoplasma-fertőzött és nem fertőzött személyek fizikai vonzerejét és egészségi állapotát. Az első cél érdekében a kutatók a következő, egészséggel és parazitarezisztenciával összefüggő jellegzetességeket vizsgálták meg fertőzött (n = 35) és nem fertőzött (n = 178) személyek esetében: hogyan értékeli a személy saját fizikai vonzerejét (a fizikai vonzerő önészlelése); szexuális partnerek száma; kisebb betegségek száma; testtömegindex; a párérték önészlelése (mate value); a kézszorítás ereje; az arc fluktuáló aszimmetriája (FA); az arc szélessége és hossza közötti arány. A második cél elérése érdekében egy 205 főből (59 férfi, 146 nő) álló független csoport értékelte a Toxoplasma-fertőzött és nem fertőzött vizsgálati személyek arcáról készült fotók alapján azok fizikai vonzerejét és egészségi állapotát. Eredményeik értékelése előtt a szerzők kifejtik: bár egyelőre pontosan nem ismert az a neurobiológiai mechanizmus, amivel a Toxoplasma gondii módosítja köztesgazdái viselkedését, a feltételezések szerint a fertőzés hatására gátlódik a veleszületett védekező viselkedésért felelős limbicus terület aktivitása és módosul a szexuális vonzódást moduláló limbicus terület aktivitása. Rágcsálókísérletek szerint ez a neurotranszmitterek, valamint a nemi és stresszhormonok hatásának modulálása révén következik be (pl. a génexpresszió növelésével megnő az agy szerotoninerg és dopaminerg aktivitása, módosul a glutamát- és GABA-szint regulációja). A protozoa szexuális úton való terjedésének felfedezése óta megnőtt az evolúciós tudományágak érdeklődése is a köztesgazdákban bekövetkező viselkedésmódosulás iránt, amit a szakemberek úgy interpretálnak, hogy ennek révén a T. gondii saját terjedését segíti elő (evolúciós adaptáció). Korábbi vizsgálatok kimutatták: a Toxoplasma-fertőzött férfiak tesztoszteronszintje magasabb, általában 3 cm-rel magasabbak, arcukat a nők férfiasabbnak és dominánsabbnak értékelik; az ilyen férfiak személyisége az ún. csábító-kreatív fenotípusba változik. A fiziológiai és fizikai jellegzetességeken kívül a fertőzöttek személyisége is módosul: a férfiak féltékenyebbé, fortélyosabbá, dogmatikusabbá, gyanakvóbbá, míg a nők lelkiismeretesebbé, melegszívűbbé, állhatatosabbá, moralizálóbbá és társaságkedvelőbbé válnak. A fenotípusos jellegzetességek változását vizsgáló kutatás eredményei szerint a Toxoplasma-fertőzöttek esetében szignifikánsan alacsonyabb az FA szintje (p = 0,006; ha a test és az arc fluktuáló aszimmetriája alacsonyabb mértékű, az nagyobb genetikai fitneszt jelez, és azt mutatja, hogy az egyént kevesebb környezeti stresszhatás érte fejlődése során; az ilyen személyek egészségesebbek, és szexuálisan vonzóbbnak találják őket). A Toxoplasma-fertőzött nőknek ezenfelül alacsonyabb volt a BMI-je, magasabbra értékelték saját vonzerejüket, és több szexuális partnerrel rendelkeztek, mint a nem fertőzöttek. A Toxoplasma-fertőzött vizsgálati alanyokat szignifikánsan vonzóbbnak és egészségesebbnek értékelték, mint a nem fertőzötteket (mindkettő p < 0,001). Azok az értékelők, akik általánosan alacsonyabb patogén-undorról számoltak be és magasabbra értékelték saját egészségi állapotukat, egészségesebbnek értékelték a fertőzötteket, mint a nem fertőzötteket, továbbá azok az értékelők, akik alacsonyabb általános szexuális undorról számoltak be, vonzóbbnak értékelték a fertőzötteket, mint a nem fertőzötteket. A szerzők értékelése szerint vizsgálatuk új bizonyítékkal támasztja alá, hogy egyes szexuális úton terjedő paraziták a gazdaszervezetük külső megjelenését és viselkedését úgy módosítják, hogy az elősegíti új köztesgazdára való terjedésüket. A Toxoplasma gondii koevolúciós stratégiája sok esetben előnyös – vagy legalábbis nem ártalmas – a gazdaszervezet, így az ember számára. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Borráz-León, J. I., Rantala, M. J., Krams, I. A., Cerda-Molina, A. L., & Contreras-Garduño, J. (2022). Are Toxoplasma-infected subjects more attractive, symmetrical, or healthier than non-infected ones? Evidence from subjective and objective measurements. PeerJ, 10, e13122.