Idegtudományok

Emberi tükörneuronok

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A tükörneuronok olyan agyi idegsejtek, amelyek egyrészt egy adott cselekvés végzése, másrészt annak passzív megfigyelése közben tüzelnek. Egyes idegtudósok szerint ez a "tükröző" mechanizmus teszi lehetővé, hogy értelmezzük mások viselkedését és képesek legyünk együttérzésre, és elképzelhető, hogy e mechanizmus zavarának szerepe lehet az autizmusban és más viselkedési zavarokban. A tükörneuronok létezésére emberben korábban csak közvetett bizonyítékok álltak rendelkezésre. A Current Biology áprilisi számában megjelent cikk szerint azonban Itzhak Friednek, a UCLA idegsebész és pszichiáter kutatójának és kollégáinak sikerült közvetlenül megfigyelnie emberi tükörneuronok működését. A kutatók 21 epilepsziás beteg agyát vizsgálták, az agyba ültetett elektródok segítségével. Az elektródokat eredetileg klinikai célból ültették a betegek agyába, hogy azonosítsák az epilepsziás rohamok keletkezési helyét az esetleges sebészi beavatkozás előtt. A kutatók a betegek beleegyezésével ugyanezeket az elektródokat használták kutatásaik céljára. A 21 betegben összesen 1 177 neuron aktivitását követték, miközben a betegek megfigyeltek, illetve végrehajtottak különböző cselekvéseket. A megfigyelési fázisban egy laptop képernyőjén lejátszott cselekvéssort láthattak, az aktív fázisban pedig egy írott formában megjelenített szó alapján kellett cselekedniük. A kontroll feladatban ugyanezeket a szavakat láthatták, de arra kérték őket, hogy ne hajtsák végre a cselekvést. A kutatók azt találták, hogy egyes neuronok maximális aktivitása a cselekvés végrehajtásakor, illetve annak megfigyelésekor volt megfigyelhető. Ilyen neuronokat nemcsak a mozgatókéregben mutattak ki, ahol a tükörneuronok jelenléte a legvalószínűbb volt, hanem a látásban és a memóriában szerepet játszó agyterületeken is. Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy a tükörneuronok sokrétű képet adnak mások cselekvéséről. A vizsgált neuronok egy másik csoportjának szintén nőtt az aktivitása a cselekvő fázisban, viszont a passzív megfigyelő fázisban csökkent. A szerzők szerint ezek a sejtek segítenek elkülöníteni a kétféle információt (vagyis mások cselekedeteit a sajátjainktól), és megakadályozzák, hogy a megfigyelő automatikusan utánozza a látott cselekvést. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Curr Biol. 2010 Apr 7. [Epub ahead of print]

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

Szakálltörténet

A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.