Idegtudományok

Emberi tükörneuronok

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A tükörneuronok olyan agyi idegsejtek, amelyek egyrészt egy adott cselekvés végzése, másrészt annak passzív megfigyelése közben tüzelnek. Egyes idegtudósok szerint ez a "tükröző" mechanizmus teszi lehetővé, hogy értelmezzük mások viselkedését és képesek legyünk együttérzésre, és elképzelhető, hogy e mechanizmus zavarának szerepe lehet az autizmusban és más viselkedési zavarokban. A tükörneuronok létezésére emberben korábban csak közvetett bizonyítékok álltak rendelkezésre. A Current Biology áprilisi számában megjelent cikk szerint azonban Itzhak Friednek, a UCLA idegsebész és pszichiáter kutatójának és kollégáinak sikerült közvetlenül megfigyelnie emberi tükörneuronok működését. A kutatók 21 epilepsziás beteg agyát vizsgálták, az agyba ültetett elektródok segítségével. Az elektródokat eredetileg klinikai célból ültették a betegek agyába, hogy azonosítsák az epilepsziás rohamok keletkezési helyét az esetleges sebészi beavatkozás előtt. A kutatók a betegek beleegyezésével ugyanezeket az elektródokat használták kutatásaik céljára. A 21 betegben összesen 1 177 neuron aktivitását követték, miközben a betegek megfigyeltek, illetve végrehajtottak különböző cselekvéseket. A megfigyelési fázisban egy laptop képernyőjén lejátszott cselekvéssort láthattak, az aktív fázisban pedig egy írott formában megjelenített szó alapján kellett cselekedniük. A kontroll feladatban ugyanezeket a szavakat láthatták, de arra kérték őket, hogy ne hajtsák végre a cselekvést. A kutatók azt találták, hogy egyes neuronok maximális aktivitása a cselekvés végrehajtásakor, illetve annak megfigyelésekor volt megfigyelhető. Ilyen neuronokat nemcsak a mozgatókéregben mutattak ki, ahol a tükörneuronok jelenléte a legvalószínűbb volt, hanem a látásban és a memóriában szerepet játszó agyterületeken is. Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy a tükörneuronok sokrétű képet adnak mások cselekvéséről. A vizsgált neuronok egy másik csoportjának szintén nőtt az aktivitása a cselekvő fázisban, viszont a passzív megfigyelő fázisban csökkent. A szerzők szerint ezek a sejtek segítenek elkülöníteni a kétféle információt (vagyis mások cselekedeteit a sajátjainktól), és megakadályozzák, hogy a megfigyelő automatikusan utánozza a látott cselekvést. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Curr Biol. 2010 Apr 7. [Epub ahead of print]

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Egészségpolitika

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

Egészségpolitika

A betegek élete múlik sok esetben a „kallódáson”

KUN J Viktória

Aki nem sodródik egy ellátásban, hanem önrendelkezési jogának megfelelően tényleges döntéseket képes hozni, ott a kezelés hatékonysága is jobb.