Idegtudományok

A szaglásvesztés mechanizmusai SARS-CoV-2-fertőzést követően

2021. NOVEMBER 11.

A Covid-19-járvány felhívta a nagyközönség figyelmét a szaglás fontosságára: a higiéniában, táplálkozásban, élvezetekben betöltött szerepe mellett ennek a meglehetősen alulértékelt érzéknek fontos feladata, hogy figyelmeztessen olyan környezeti veszélyforrásokra, mint a romlott étel, a tűz, a szivárgó gáz vagy a légszennyezés. A szaglórendszer receptorsejtjei különösen kitettek a külső környezet ingereinek, így a körülöttük elhelyezkedő epithelsejtekkel egyetemben könnyedén károsíthatják őket a levegőben terjedő vírusok, baktériumok és nanorészecskék. A szaglóreceptorsejtek képesek a környezetből származó xenobiotikumokat közvetlenül az agyba juttatni. A szaglásvesztés korai mortalitással társul és az Alzheimer-, valamint a Parkinson-kór első stádiumát is jelezheti.

Xydakis és kollégái a The Lancet Neurology-ben megjelent cikkükben a vírusok, különösképp a SARS-CoV-2 vírus okozta szaglászavar okait és maradandóságát tárgyalják. Állításuk szerint azok a betegek, akik a Covid-19 hatásaként szaglásvesztésen esnek át, a későbbiekben fogékonyabbak lehetnek neurológiai betegségekre. Az elmélet alátámasztásaképp több korábbi eredményt is ismertetnek: egy 2 éves, 1604, 65 évnél idősebb betegen végzett követéses vizsgálatban a kognitív hanyatlás súlyosabbnak bizonyult azokban, akik anosmiások voltak és legalább egy APOE ε4 allélt hordoztak, mint azokban, akik normosmiások voltak és nem hordoztak APOE ε4 allélt (esélyhányados, OR 4,9), mely eredmény kihangsúlyozza a genotípus fontosságát mind a szaglásvesztés, mind pedig a későbbi kognitív hanyatlás vonatkozásában. A dopaminerg neuronok működését befolyásoló mutációk és ugyanezeket a neuronokat károsító toxinok felfedezése előtt a vírusokat tartották a Parkinson-kór fő okozóinak. A Parkinson-kóros betegek több mint 90%-ában kimutatható valamilyen fokú szaglásromlás, ami a motoros tüneteket 4–8, sőt egyes betegekben akár 10 évvel is megelőzi. Az 1918-as influenzajárvány alatt az encephalitis lethargicából felgyógyult betegek kb. 80%-ánál parkinsonizmus jelentkezett.

Az állandósult szaglásvesztés leggyakoribb oka a vírus okozta akut felső légúti fertőzés, az infektív ágensek között többek között az RSV, rhinovirusok, koronavírusok, influenzavírusok szerepelnek. Ilyenkor a kezdeti gyulladáshoz köthető orrduguláson kívül, mely a legtöbb felső légúti fertőzésben szerepel tünetként, az olfaktoros neuroepithelium inkomplett sérülése is létrejöhet. Ez a sérülés kumulatív és a későbbiekben fokozhatja az epithelium sérülékenységét. A korfüggő szagláscsökkenésben a környezeti tényezők (a vírusokat is beleértve) jelentősebbnek tűnnek, mint a genetikai faktorok, melyet állatkísérletek is alátámasztanak: patogénmentes környezetben nevelt patkányokban a korfüggő szaglásromlás foka kisebb, mint a standard laboratóriumi környezetben neveltekben. A szaglóhám képes regenerációra, viszont a regeneráció a vírusfertőzéseket követően nem teljes, ennek következményeképp foltos és vékony epithelium jön létre, melyen metaplasztikus laphámsejtek, kevesebb csilló, szaglóreceptorsejt és támasztósejtek szigetei maradnak. Egyelőre nem ismert, hogy az emberi szaglóhám kb. 6 millió receptorsejtjéből mennyinek kell károsodnia ahhoz, hogy a szaglásvesztés tüneteket okozzon.

A Covid-19 vonatkozásában is elképzelhető, hogy hasonló mértékben és patomechanizmussal alakul ki a szaglásvesztés, mint a legtöbb felső légúti fertőzésnél. A szaglás helyreállása hasonló dinamikát látszik követni covidos és náthás betegekben. Az a széles körben elterjedt nézet, miszerint Covidban a szaglásvesztés súlyosabb lenne, mint a közönséges nátha vagy az influenza esetében, könnyedén téves lehet: az orrduguláson túl a szaglóhám enyhe gyulladása vagy károsodása náthában is kimutatható, objektív vizsgálatok igazolták, hogy valamilyen fokú szaglászavar fennmarad napokkal az orrdugulás megszűnését követően is. Mivel a náthával szemben a Covid ritkán jár orrdugulással, a szaglásvesztés nyilvánvaló magyarázatának hiánya felnagyíthatja az érzészavar különleges voltának látszatát.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Xydakis MS, Albers MW, Holbrook EH, et al. Post-viral effects of COVID-19 in the olfactory system and their implications. Lancet Neurol 2021;20(9):753-761.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Idegtudományok

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.